Múzeumi Negyed ötletpályázat - a Szateki Kft. terve
A Városliget nem most először tárgya nagyobb, városi léptékű átalakításoknak. Történetét rétegről-rétegre visszafejtve született meg Szabó Zoltán (Szateki Kft.) csapatának megosztott II. díjban részesült terve.
A vén Lizsé
Mai napra olyan mértékben értékelődött fel az egybefüggő, nagyméretű zöld szerepe Budapesten, mint ezelőtt soha. Az elmúlt 40 év alatt, amióta a legutóbbi átfogó rekonstrukció zajlott itt, a helyzet számottevően romlott ilyen szempontból. A városfejlesztés mindig is lejjebb sorolta a zöldfelületek fejlesztését fontossági sorrendben, gyakorlatilag háztömbnél (cca. 1 ha) nagyobb városi park nem jött létre a szorosabban vett városi területen. Pest oldalán két nagyobb park van jelenleg, ebből a Népliget a városfejlesztés elmaradása, az elpuskázott iparterületi rekonstrukció lehetőség miatt nem népszerű, funkciói kiürültek, családi és kulturális rekreációs programok kiszolgálására alkalmatlan.
Marad egyedül a Liget, régiesen Lizsé, a maga több mint 200 éves történetével. Történeti, szerkezeti, strukturális rendszere, markáns és védendő, ennek megértése elsődleges feladata mindenkinek, aki ezzel a területtel bármilyen kapcsolatba kerül. Számos baráti kör és egyesület foglalkozok valamely aspektusával a témának, rengeteg intézménynek ad otthont. Az itt elkezdhető fejlesztés kizárólag a liget teljes területének, mint szerkezeti egységnek elemzésével képzelhető el, ebből a barbár módon, csonkítással létrehozott, "felvonulási tér" mint fejlesztési terület semmilyen szempontból sem emelhető ki. A jelenlegi kiherélt állapot sem kiinduló pontja, sem előzménye nem szabad legyen semmilyen további történetnek. A „csizma-tér” városszerkezeti szempontból magában nem alkalmas városi arculatot nagyban befolyásoló összefüggő, nagyméretű középület elhelyezésére, ebből következően egy egybefüggő 500 000, (ötszázezer) légköbméternyi épületegyüttes létrehozása itt számunkra elképzelhetetlen. Mivel azonban a program jó irányba mutat, és a parknak szüksége van a megújulásra, feltétlenül pozitív hatást gyakorolna az ilyen érdeklődésű embertömeget vonzó intézményrendszer megvalósítása a területen.
Ebben az esetben a program és a hely találkozása egy zöldbe ágyazott együttest feltételez, ami elsősorban a liget hosszútávú érdekeit szolgálja, mégpedig úgy, hogy az egyes szerkezeti alegységek megtalálják „gazdájukat”. Arculati szinten a zöld múzeumi negyed ígérkezik leginkább jövőbe mutatónak. Ezt a morfológiai adottságot kihasználva a program kisebb elemei parkban álló épületként megvalósíthatóak, a nagyoknak történelmileg kialakult helyeket találni nem nehéz. Javaslatunk célja a vén Lizsé egész területének rendezése és ezzel együtt magas minőségben gondozottá és fenntarthatóvá tétele, kultúrált közönség bevonzása, komplex élmény nyújtása változatos körülmények között, egyszóval:
Új Lizsé.
1. Rákosmezőt a középkorban mint az országgyűlések helyszínét említik, ezt azonosítjuk a liget területével. A homokdűnék megkötésére telepített erdő városszerkezeti határai igen korán meghatározottá váltak. A XIX. századig területe északi irányban a mostani Szabolcs utcáig terjedt a másik három határoló út azóta is változatlan. A Nebien által készített angolkert tervnek is ekkora kiterjedése. Jellegzetes körútja, tava, és a rondó mai napig is a legjellegzetesebb szerkezeti rendszer a parkon belül, ezek helyei részlegesen változtak csak. Első nagy csonkítás a vasút megépítése volt 1846 körül, ami az akkori városerdő (Stadtwald) kétharmadát hagyja meg összefüggő állapotban.
Így a körút beljebb került az északi oldalon, még keresztülhaladva a mai állatkert területén. Ennek 1965-ös alapítása újabb változást hoz, a körút ezután rászorult a park közepén elhelyezkedő tóra, elnyerve mai vonalvezetését. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összefüggő park területe az intézményesült Fővárosi Állatkert lekerítésével újból területet veszít, immár csak a fele az eredeti méretének. Az ekkorra kialakulnak a ma is ismert főbb utak közül: Zichy Mihály, Pál László sétányok, a ma részben Dvorzsák sétánynak nevezett fasor, a Rondó, és a tó még a Nádor- és a Páva- (később Széchényi). Körben rendeződnek a Hermina, Ajtósi, és Dózsa György ( Aréna ) utak. Akkor még létezik a Rákos- patak ága, ami táplálja a tavat, a Cházár András utca vonalából indul északi irányba, és egy fasor a Városligeti fasor meghosszabbításában, fő tengelyt képezve a ligetben. Az alsóbb rendű utak ezeket az elemeket és a nagyobb facsoportokat összekötve vagy éppen kikerülve haladnak, némelyik egyes részletei még felfedezhetőek.
2. 1869-72: az első nagy városrendezés hosszú vita után kiszabályozza és létrehozza az Andrássy utat, ez messzemenő következményekkel jár erre a területre nézve. A megnyitott új tengely megkettőzi a város felőli feltárást, egyben azzal a hosszú távon sem előnyös eredménnyel, hogy az addig idilli tó és szigetei központi helyzetbe kerültek. Ennek városszerkezeti következménye, hogy a parkon keresztül kényszeríti a sugárút folytatását, így 1874-ben meg is építik a Stefániát, összekötve a ligetet a lóversenytérrel kelet-nyugat irányba félbevágva a területet a tó és a Rondó között, létrehozva az első externális elemet, amit később még számos követ. Ekkor indul meg a park eredeti jellegének megváltoztatása, különböző funkciók beépítése. 1885-ös országos kiállítás átalakítja az észak-keleti részt, megszüntetve a patakot, majd a Millenáris 1896-ban befejezi ezt a folyamatot, létrehozva a földalattit, de megszüntetve a Nádor-szigetet, és egy újabb átmenő utat hozva létre mely a Hősök terétől indulva átlósan elszabdalja az észak keleti területet. Ezt az utat Városligeti körútnak hívják, de nincs köze az eredeti körúthoz. Ekkor épül az Iparcsarnok, a Fasor tengelyében, meghatározva máig ennek szerkezeti szerepét.
3. A nagy városi funkciók betelepülése a műcsarnok építésével kezdődik, majd a szépművészeti múzeum és a hősök tere építésével folytatódik és a Széchényi-fürdő építésével zárul, létrehozva a parkon keresztül a városi úthálózatot a ma Kós Károly „sétánynak” nevezett főút megépítésével. Ebben az időszakban alakul ki a fényképekről ismert barokkos, virágágyásos szökőkutas park, széles felszórt sétányokkal, ami helyet adott a nemzetközi kiállításoknak. A két világháború között nagyszabású parkrendezést végeznek a fennálló állapot újrarendezése érdekében Kanics Miklós 1927-es tervei szerint, konzervatív stílusban, ezzel egyidőben a kiállítás épületeit részben elbontják. Ekkor alakul át végleg a liget déli része is, eltüntetve az eredeti ösvények maradékát. A területvesztés megkezdődik, első lépésben az addig a liget kapujának számító hősök terének kiszélesítésével. Eltüntetik a két múzeum elől az előkerteket, így a Szépművészeti múzeum lehetetlenül szűkös telepítését végleg elrontva, ráadásul a teret ez a parkon kívülre helyezi és vizuálisan és jelentésében is a Sugárúthoz kapcsolja, létrehozva a parádékhoz szükséges hátteret.
4. Háború után a népkerti jelleg dominál a parkban. A háborús bombázás hatalmas károkat okoz az épületekben, parki létesítményekben és faállományban. A bokros részeket a háborúk okozta megromlott közbiztonság miatt többször kivágják. A szökőkutakat részben helyreállítják, de a politikai felhangú szobrokat elhordják. Legnagyobb csapás a felvonulási tér 1950-es létrehozása, ekkora kár száz éve nem érte a ligetet. A Rondó (Körönd, Ruondeau) platánjainak felét, csak a külső körből több mint 50 db-ot kivágnak, a sűrű erdős rész felét kiirtják, hogy a 40 méter széles utat kidózerolják a parkból. Ez jelképesen is büntetés, hiszen a Körönd jellegzetessége volt a polgári Pestnek odáig, jelképe a ligetnek, minden történelmi térképen messziről látszik. Arról nem is szólva, hogy ez a tett a park történetileg kialakult kereteit is eltörölte, megszüntetve a városszerkezeti kapcsolódást, elválasztva a lakótömböket, és megszüntette a Városligeti fasor folytatását.
1974-ben újabb átfogó parkrendezés indul a BNV kitelepítése után, puritánabb stílusban átépítik az ösvények jó részét, újrafásítási programban több ezer fát ültetnek. Így első lépésben kezd a park megint a 150 évvel korábbi, eredeti koncepció mentén tájképi kert jelleget ölteni részben.
1985-ben a BNV központi pavilon (még régebben Iparcsarnok) helyén létrejön a PECSA (Petőfi Csarnok)
Jelenlegi állapot
A negyven évvel ezelőtti parkosítás létesítményei felett, minőségi és esztétikai értelemben is eljárt az idő. De nem csupán a nullára amortizálódott műszaki állapot lényeges. A jelenlegi szerkezeti torzulások a parkfunkció jelentős csökkenéséhez vezettek. Most pihenési célokra a park talán fele alkalmas. A felvonulási tér környékének csonkolt útjai a park elejét, a Kós Károly út hatalmas forgalma az északi részt, a Petőfi csarnok a középső részeket penetrálják. A nemzetközi kiállítások igényeihez igazított úthálózat nem lett visszafejlesztve sétánnyá, csak kresztábla szinten, így négysávos főutak hálózzák be a park közepét, ráadásként több helyen kétoldali járdákkal kiegészítve, rajtuk forgalom vagy parkoló kocsik. A felső vezetékek tönkreteszik a park látványát felül, a lukas aszfalt alul. Elmondható, hogy nem a graffiti a legnagyobb probléma.
Külső kapcsolati rendszer
A városliget két fejlesztési területhez kapcsolódik városi szinten. Északon a Hungária körút másik oldalán a Rákosrendező tágabb területe helyezkedik el, ahol az intermodeális alközpont fejlesztése amúgy is aktuális feladat. Ígéretes lehet a két program összekapcsolása, a távolsági közlekedés telepítésével a liget területe is elláthatóvá válhat. A két terület együttműködésének feltétele a Hungária-Körút keresztirányú gyalogos és kerékpáros közlekedésének megoldása, és az M1 földalatti végállomás áthelyezése és a M3 autópálya bekötő út forgalmának Vasút utca, illetve Lehel út irányába történő elvezetése. Városi szinten ez a terület erős felértékelődéséhez vezet, a ligeti kapcsolat az itteni ingatlanfejlesztéseket magasabb osztályba sorolja. A Vidámpark területét részben az Állatkert, részben az Új Nagycirkusz foglalhatná el parkolóházzal kiegészítve. A Rákosrendezői háromszöget vadasparkká alakítanánk.
Dél-keleti irányban a Stefánia vonalában a Népstadion és intézményeinek fejlesztése már elindult. Ennek támogatása zöldfelületi háttérintézményként nagyméretű nemzetközi versenyek esetén előnyös. Ebbe az irányban a feltételek adottak, összesen az Ajtósi Dürer és Stefánia sarkának csomópontját kell kerékpáros és gyalogos forgalom rendes biztosításához átépíteni. Az ide telepített két kisebb múzeum közötti tér kapuzatként definiálja a belépési pontot.
Belső rendszer
A park tervezési területen belüli teljes integritásának feltétele, hogy a határokon belül parkelemként kezeljük az összes területet, beleértve a hősök terét is. A javaslat alapvető eleme a tervezési terület teljes járműforgalom mentesítése és a fásított felületek határig kitolása. Ennek érdekében le kell zárni a Kós Károly sétányt és a Hősök terét. ezért javasolt a belépő csomópontok átépítése, illetve megszüntetése. Vissza kell állítani a Rondót eredeti méretében, annak érdekében, hogy a Lizsé újból visszanyerje reprezentatív park jellegét, amilyen mindig is volt. A Hősök-tere fásított határait egységesen megerősítettük, körívre szerkesztett kontúr összefogja a térfalakat, elvi síkon pandantját képezi a Rondónak. További nagyméretű épületek elhelyezését egymástól lehető legtávolabbi pozíciókban javasoljuk, hogy az a beépítési sűrűség ne álljon elő ami a Hősök tere környezetét jellemzi. A Lizsé nem elő-, oldal-, és hátsó kertek összessége és nem is felvonulási tér, de nagyobb tömegrendezvények tartására a jövőben is alkalmasnak kell maradnia. A nagyméretű (Szépművészeti Múzeum, Széchényi- fürdő, Közlekedési Múzeum) épületek háttal kifelé telepítettek, így frontjuk a park belseje felé néz, a gyalogos közönségforgalom irányába. Mind megközelíthetőség mind üzemelési szempontból ez a telepítési séma a legelőnyösebb. Ezek sorába kerül a Néprajzi Múzeum új épülete (100000 m3) a Hermina út mentén ,és ilyennek tekinthető a Nemzeti Galéria épülettömege (200000 m3) is. A kisebb méretűek (1500-2000 m2 alapterület, 30000 m3) parkba illeszthető méretek között tarthatóak, hasonlóan az Olof Palme házhoz, viszonylagosan szabadon telepíthetőek, ez vonatkozik az Építészeti Múzeumra, a Fotómúzeumra, és a Zeneházra is.
A programban fejlesztésre javasolt Pecsa amortizálódott épülete nem illik bele a park fejlesztési irányának fő vonalába, ráadásul jelenleg az elrontott kapcsolódási rendszere miatt tönkreteszi a park közepét, a szabadtéri színpad a park közepének háttal épített, és az idő múlásával betelepült funkciók (bolhapiac) és tömegkoncertek lepusztítják a környezetet is. A funkció megtartása mellett javasoljuk a Petőfi-csarnok Dózsa György út mentére telepítését. A javaslat hármas előnye, hogy a legfrekventáltabb helye a parknak felszabadul, a ifjúsági programok koncentráltan a városhoz közelebb kerülnek, és az így kialakítható városi tér és sportpálya komplexum ellenőrizhetőbb, fenntarthatóbb háttérintézményt nyújthat tömegrendezvények tartására. Így a felvonulási tér déli oldala átadhatja helyét egy nagy méretű rendezvényközpontnak.
Belső úthálózat és közlekedés
A liget úthálózatának minőség átalakítása elengedhetetlen, így ezt összekapcsolva az építési programmal megvalósíthatóvá válik. A történeti elemzésből kiindulva a körüljárós rendszer visszaállítása a cél, összekapcsolva az intézményeket és a szeparálódott parkrészleteket. A fő belső közlekedő útvonalak nagy része adott, kevés építéssel ezek újraszervezhetőek. Az új rendszer egyaránt merít a háború előtti és utáni állapotból, de egyes részletei az 1896-os állapot előtti elemek visszaidézését feltételezi új logika alapján
A Városligeti körút belső körgyűrűje, melyen a belső buszjárat közlekedne, egyszerűen létrehozható. Szelvénye 11 méter, ami 1 méterrel keskenyebb a mai állapotnál eltüntetve a szegélybe nőtt gyökerek látványát. Magába foglalja az Olof Palme sétányt, a Városligeti körút keleti és északi részét. A tó és a Széchenyi fürdő közötti területen a háború előtti nyomvonalat követné, (jelentősebb fakivágás nélkül létrehozható, 220 méteres szakasz) egyúttal rendezné a metró építése után nem túl karakteresen sikerült parkrészletet is. Az Állatkert bejárata előtt egyesülne az Állatkerti Körúttal, elválasztott sávon. A hősök terén az emlékmű és a tó között haladva visszaér a Palme sétányra. Kapcsolódása a városi úthálózattal és tömegközlekedéssel közvetlen átszállással három ponton biztosított és a metróról közvetlen átszállás biztosítható a belső midibuszjáratra, ami körbejárná óramutató járásával ellentétes irányban a körutat és ezzel együtt minden múzeumot.
Megállói: 1. Széchenyi fürdő (metró kapcsolat), 2. Állatkert, 3. Szépművészeti Múzeum (Hősök tere 1, metró, busz), 4. Műcsarnok-Jégpálya (Hősök-tere 2), 5. Rondó-Zeneháza, 6. Palme -ház-Királydomb, 7. Stefánia- Építészeti Múzeum-Fotóház (70, 74,75, 79 trolikapcsolat), 8. Közlekedési Múzeum, 9. Nemzeti Galéria- Hermina (70,72,74 trolikapcsolat), 10. Néprajzi Múzeum, és visszatér a Széchenyi fürdőhöz. Főszezonban 5 perces követéssel 3-4 db kisméretű (43 fős) egyedi gyártású indukciós, elektromos busz elegendő.
A ligeten keresztül és körül most is járó trolibuszok a körülvevő utakon (Ajtósi, Dózsa, Hermina, Állatkerti) közlekedhetnek, jelentős fejlesztés nélkül útvonaluk biztosított, a parkban a 70 és 79-es troli felső vezetékei elbonthatóak.
A terven feltüntetett burkolt utak létező vagy valaha létezett nyomvonalon futnak, jellegükben gyalogos és kerékpáros forgalomra sima felülettel kialakítva, gazdasági célforgalom a múzeumok ellátására és a kommunális gépeknek megengedhető. A két átmenő főútvonal jellegű utat és kapcsolódó elemeit gyalogossétánnyá alakítjuk.
A Kós Károly sétány valóban sétányszerű használata érdekében a nyomvonal közepén végig 5 méter széles zöldsávot telepítettünk, az út végére olyan elérendő látványosság kerül, ami egyben vonzó a hősök tere felől és elrekeszti a M3 bevezető látványát is. Jelen esetben egy 101 méter átmérőjű Óriáskereket terveztünk. Hosszabb távon megszűnő Vidámpark egyes műemlék elemeit (Ringlispíl) a ligetbe visszatelepíteni előnyös lenne, kisebb tereken önállóan is megjelenhetnek. A városligeti hídon a sétány folytatásaként nagyméretű füvesített felületeket és padokat telepítünk, mert ettől kezdve valószínűleg a liget legkellemesebb helye lesz. A Hősök tere útmentesítése és szegélyeinek újrarendezése Közép-Európa legnagyobb gyalogosterét eredményezheti. Ide fix építményt a rendezvénytér jelleg miatt ugyan nem javaslunk, de mobil és ideiglenes szerkezetek telepítését, mint gyöngyházfényű üveg info-gömb, és 3 db önjáró, forgó 30 méter átmérőjű füvesített mező elhelyezhetőek, demonstráció esetén eltolhatóak az útból.
A Zichy Mihály (út) sétány a járműforgalom eltüntetésével a felső vezeték eltüntethető, szelvénye 6 méterre visszafejleszthető. Dvorzsák sétány, ami az integető tribün kikerülésére jött létre teljes egészében megszüntethető. A Regnum Marianum helyétől indulva a Damjanich utca tengelyében kettős, középen füvesített, egyenes sétányt kerülne az aszfalt helyére, Regnum Marianum sétány (megfelelően az egyházi állásfoglalásnak), ami az átlós, a háború előtt még létezett (Dvorzsák) fasorban végződhet.
Kertészeti koncepció
Funkciók szerint egymástól jól megkülönböztethető területeket kell kialakítani egyértelmű határvonalakkal, a kert körbejárhatóságát – mellékösvényekkel- továbberősíteni. A hagyományok, a kialakult használat figyelembevételével meg kell tartani - részben helyükön- a funkcionális egységeket. Összképében az angolkert jelleg erősíthető, összefüggő egynemű csoportokkal, tájképi tengelyességgel, és botanikailag is értékes pontokkal. Az épületek elhelyezésénél elsődlegesen figyelembe vettük, hogy olyan területre települjenek, melyek értékesebb faállománnyal nem rendelkeznek, minimálisan kell vágni, illetve már használatban vannak vagy betonozottak (úgymint PECSA és Hungexpo helye). Ez alól kivétel a Stefánia belépőpontja, ahol az arculati okból eddig be nem épített részre kerülnek épületek, de jelenleg azok is ritkásan telepítettek.
A jelenlegi faállomány közel fele ötven-száz év közötti és sok száz éves platán, gesztenyefa is megtalálható, azonban az átfogó koncepció hiánya és az elmaradt pótlások miatt jelenleg a fasorok és erdőrészletek állományának 15-20%- a hiányzik (néhol 50%), de sok a magonc, a vadhajtás is. Tervünk szerint feltételezhető, hogy kertészeti, minőségi okokból több fát kellene kivágni, mint építési okból, ráadásul csak a déli szektorban mintegy 1000 fa egyedi, illetve fasori ültetésével számolunk. A cserjék, bokorcsoportok állapota sem kielégítő, telepítésük sok esetben pótlást, igényel. Általános elvként a sűrűbb részeken csak kétszintes növényzetet javasolunk, a szellősebb, átláthatóbb összkép megteremtése érdekében. Például: a Dvorzsák fasor mentén a mogyoróbokrok eltüntetése kívánatos lenne a fasor látványának megerősítéséhez. A legelhanyagoltabb síkot alkotja az aljnövényzet, sok területen a gyomosodás, a kitaposott fű látványa miatt elhanyagolt, rendezetlen az összképet mutat. A szükséges minőségi javításokon túl az átjárásra nem szánt részeken borostyános, hederás területek kialakítását vagy kiegészítését javasoljuk. A locsolás hátterének megteremtéséhez általános esővízgyűjtő és tároló hálózatot kellene létrehozni, melyet az Építészeti Múzeumban lehetne demonstrálni.
Rondó teljes eredeti körét a dupla körüljáróval vissza kell telepíteni. Jelenleg a külső kör 104 db platánjából 58 egyed hiányzik, a belső körben 52 darabból 28. Ezek visszaültetésével valóban a környéken páratlan tájképi egységet lehet helyreállítani, ami remélhetően további 200 évig hirdeti a megújítás szándékát. Az 56-os emlékmű a körönd belsejébe és egyben nagyobb konotációs mezővel rendelkező szituációba kerül, megkönnyítve emlékmű értelmezhetőségét. A fasor közepére gondozott, bejárható gyepszőnyeget helyeztünk, átjárók és virágágyások nélkül.
Lizsé, központi Nagyrét jelenlegi funkcióját megőrizzük, az enyhe dombokat karakteresebben alakítva előterévé válik az Új Nemzeti Galériának, ami erre a térre megnyitott, így kellő rálátást engedve a nagyméretű épületre. Belső járdáját elbontjuk, mivel a Zichy Mihály , Pál László, és Winston Churchill sétányok átvennék ennek szerepét a közútjelleg eltüntetése után.
Királydombot részleteinek korszerűsítése mellett megtartjuk, sportfunkció jellegét erősítejük.
Hősök terét körívű kontúr mentén körbeültetnénk, melynek lényege, hogy összefüggő zöld hátteret adjon úgy, hogy a tér mérete megmaradjon, de oda az Andrássy út felől belépve már a parkba érkezés érzetét keltse.
Városligeti tó körüli utak újrarendezésével a régi Nádor-sziget érzete újból létrehozható. Az új vízfelület hasonló lenne a tó északi feléhez, a parkfelületével egy szintben helyezkedhet el. A járműforgalom eltüntetésével a park meghitt zárt jellegű, karakteres elemét lehet így visszaállítani, melyet a Hősök tere felé zöldített híd kötne össze a külvilággal. Visszaállítanánk a hiányzó 3 hidat is. Erősítenénk a piknik hangulatot azokon a részeken ahol a körüljáró út nem közvetlenül vízparton fut. Az Ajtósi Dürer és Dózsa György utakon elválasztósávba fasorokat telepítünk, megteremtve a lombkorona szintű folytonosságot a lakótömbök és a liget között.
Az összes építés bontással, a burkolt felületek visszafejlasztésével a városliget 59%-os zölfelületi aránya 72%-ra nő, ez összesen +12,5 ha biológiailag erősen diverzív zöldfelület.
Építészeti koncepciók
Új Nemzeti Galéria, Kortárs Művészeti Múzeum és Ludwig Múzeum épülete a Petőfi csarnok (régen Iparcsarnok) 1885-ben kialakult központi helyére kerül. A Iparcsarnok 12000 m2 alapterületének helye jelentős fakivágás nélkül biztosítja a (46000 m2, 200000 m3) térfogatú épület elegáns, hatalmas távlatokat nyitó megjelenését, kapcsolódva a központi Nagyréthez, hátul a Hermina úthoz. Fedett Külső terei a gyűrűs szerkezet alatt helyezkednek el, 5000 m2 burkolt felülettel. Közepén szeparált, mindkét tengely irányból megközelíthető nyitott erdős parkot ültethetünk. A telepítés megengedi a program részeként szereplő intézmények egyben, vagy egymás melletti működését. Alsó három szint fölötti gyűrűi (2x10000 m2) adhatnak helyet a nagyméretű kiállításoknak. Felette tetőkert (ami maga is park méretű), felső szintjein a gyűjtemények kiszolgálása elhelyezhető.
Néprajzi Múzeum a Hermina út mentére kerül program szerinti méretben a Bethesda utca tengelyében két nagyobb tömbre osztva a park belseje felé eső kiállítási pavilon (6000 m2, F+2 szint) adhat helyet az ideiglenes és nagyobb tereket igénylő kiállításoknak, míg a nagyobb (9000 m2, F+5 szint) út felé esőben elhelyezhető a gyűjtemény, igazgatás, és a tematikus állandó kiállítások egésze. Alagsora és pincéje (5000 m2) saját parkolókat és kiszolgálórészlegeket, raktárakat tartalmaz.
Magyar Építészeti Múzeum és Magyar Fotográfiai Múzeum a Stefánia belépési pontján kapuzatként elhelyezett épületcsoport. Telepítése támogatja az egyetemi épületekkel való szorosabb kapcsolatot. A létező kis botanikus kert területét az Építészeti múzeumhoz rendelnénk, mint kertészeti és ökológiai demonstrációs központot, ahol bemutatható lenne az esővíz kezeléstől a városi kiskert gondozáson keresztül az iskolai tankertészet (majorépület-jelleg). A biomassza használata a két épület energiagazdálkodásában venne részt a liget teljes területéről gyűjtött szerves hulladékkal és szemétkezeléssel.
Magyar Zene Háza a jelenlegi Hungexpo épület helyére került,betöltve azt a központi szerepet amit az ezen a helyen valaha állt mulatójelentett. Az épület jellegzetessége a tópartig húzódó szabadtéri színpad, melyben kisebb komolyzenei és jazz koncertek tarthatóak, pótolva az ilyen jellegű szűkös kínálatot a liget területén. Földszintjén nagyobb méretű közösségi terem és vendéglő helyezkedne el. Emeletein kiállítóterem és gyűjtemény.
Petőfi Csarnok lepusztult épületének bontása után az ifjúsági központ új küllemmel sokkal városiasabb helyzetbe, a felvonulási tér déli területére kerül, a térből kialakított rendezvénytérrel együtt. Az épületben helyet találó, nagyobb előadótermi koncertek, fesztiválok vonzotta tömeg okozta nagyobb terhelés így a park szélére kerül. A csarnok szomszédságában elhelyezkedő sportpályák fejlesztésével kialakítható sportközpont kiinduló és fókuszpontja kíván lenni a ligetben zajló sporttevékenységnek, öltöző és tisztálkodási lehetőséget nyújtva a sportolni vágyóknak. A parkolást minden esetben a létesítményekhez rendeltük a szükséges számban, így egyenletesebben elosztott kiszolgálást nyújthatunk, rövidebb elérési útvonallal. A Hősök tere kiszolgálását a Dózsa György út hosszában elhelyezett 2 db egyszintes földtakarásos mélygarázs szolgálja. A Petőfi Csarnok időszakos terhelését is így legjobb kiszolgálni.
A vidámpark megszűnésével felszabaduló helyen a M3 bevezető belépési pontján, de tervezési területen kívül elhelyezhető 500 férőhelyes (-2 + 3 szint) garázs épület szolgálná ki az északi részt, Az Állatkert északi bejáratát, a fürdőt és a Néprajzi Múzeumot. Az Új Nemzeti Galéria és a Hermina út között elhelyezett 460 férőhelyes mélygarázs kiszolgálja a galéria hatalmas épületét. Az Állatkerti körúton rendezzük a parkolási rendszert, a Szépművészeti mögötti 50 férőhelyet megszüntetjük, hogy az amúgy is szűkös helyet a gépkocsik ne penetrálhassák. A Hermina úton a jelenlegi helyzet kielégítő és az Ajtósi Düreren is hasonlóan végig szabályoznánk a parkolást.
Szabó Zoltán
