Múzeumi Negyed ötletpályázat - LIGET és MÚZEUM

Bojti Anna, Pásztor Ádám és Zikkert Zoltán pályaművével megvételt nyert a nemrégiben lezajlott ötletpályázaton. Bemutatjuk a tervet.

A Városliget elsősorban zöld park, a budapestiek életének fontos része, az itt lakók pihenését, sportolását, szabadidejük eltöltését szolgálja.

EZÉRT
célunk, hogy az új kulturális szerepkör ne a meglévő funkciók visszaszorulásával, hanem azok mellett jelenjen meg;
célunk, hogy a Városligetben létrejövő intézmény együttes a lehető legkisebb, koncentrált területen valósuljon meg;
célunk, hogy az új múzeumok által generált jelentős turisztikai (átmenő)forgalom és kiszolgáló forgalom ne befolyásolja a park pihenésre és szabadidő eltöltésére szolgáló részeit.

EZÉRT
döntöttünk úgy, hogy nem építünk új múzeumot a liget belsejébe, és az öt új múzeumot a Dózsa György út mellett helyezzük el;
döntöttünk úgy, hogy múzeumokat nem egyetlen tömbként, hanem épületsorként helyezzük el, amelyek között rendre felbukkan a zöld;
döntöttünk úgy, hogy a gépjármű forgalmat kizárjuk a parkból.

A Városliget egyedülálló szerepű zöldterület Budapesten több szempontból, így történelmileg, méretét tekintve és elhelyezkedésében egyaránt:
- a világ egyik legrégebbi, közparknak tervezett területe;
- nagy kiterjedésű, összefüggő zöldterületként pótolhatatlan biológiai értéket jelent;
- sűrű beépítésű városrészek találkozásánál fekszik, így a környező területek lakói számára a természettel való kapcsolattartás egyetlen helyszíne.

Jelenleg is küzd városszerkezeti problémákkal:
- az M3-as autópálya bevezető forgalma terheli, kettészakítva a parkot;
- a Dózsa György út felől nagy kiterjedésű parkolófelület határolja, és a Dózsa György út gépjárműforgalma terheli;
- vasúti terület szakítja el a 13. kerülettől, illetve vasút és különszintű közlekedési csomópont akadályozza a 14. kerületi kapcsolatot.

Megjelennek belső problémák is:
- nagy mennyiségű autó parkol a liget útjain;
- fölöslegesen nagy felületű utak haladnak át rajta;
- több rétegben egymásra rakódott burkolt felületek sűrűsödnek néhol;
- maradvány épületek zárványként ékelődnek a parkba;
- a határoló utak mentén átmeneti zónák jöttek létre.

Ezért terveink szerint
- lezárjuk a Kacsóh Pongrác úti felüljáró Városligetbe vezető ágait;
- ugyanitt hullámzó szintű gyalogos felüljárót, egy zöld hidat vezetünk át a Városligeti elágazás (Mexikói út) környezetében kialakítandó intermodális csomóponthoz (vasúti megálló, földalatti, villamos, trolibusz, autóbusz, esetleges távolsági busz végállomások, autópályához és Hungária körúthoz kapcsolódó P+R parkolók);
- a vasúti vágányok és az Állatkert bővítéséül szolgáló terület felett kilátó szerepet is betöltő gyalogos-kerékpáros sétányt vezetünk át a 13. kerület és a Vágány utca mentén kialakítandó parkolók irányába;
- a Dózsa György úti parkolókat megszüntetjük, helyettük mélygarázs épül;
- a Dózsa György út mentén ritmusos különállásban építjük fel a múzeumi épületeket, köztük vizuális és használati kapcsolatot tartva a ligettel. Ezáltal új múzeumi tengelyt hozunk létre, melynek végpontjait a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria határozza meg;
- az új épületek előtt felemelkedő és lesüllyedő sétányt – Nebbien Henrik sétány – alakítunk ki, amely védi a parkot a forgalom hatásaitól, és lehetőséget ad a kiszolgáló és parkoló forgalom illetve a látogatói forgalom külön szintű vezetésére.;

- a Dózsa György úton összehangolt rendszerben működtetve minden kereszteződéshez jelzőlámpás csomópontokat és gyalogátkelőhelyeket építünk ki;
- minden gépjárműforgalmat kizárunk a parkból, csak az Állatkerti körúton marad meg a közösségi közlekedés, a taxi és a mozgássérültek számára az áthaladás lehetősége;
- minden belső parkolást kiszorítunk a területről a határoló utak mentén kialakított garázsokba, a turistabuszok hosszútávú parkolását a Vágány utca mellé helyezzük;
- felszámoljuk a ligeten belüli fölösleges burkolatokat, épületeket, kiemelten a központi fekvésű Hungexpo területen és a Petőfi Csarnok környezetében.

A Városliget használata sokrétű:
- van, aki célirányosan az itt található intézményekbe érkezik és hosszabb időt tölt itt;
- van, aki átutazik, átbiciklizik a területen;
- van, aki gyerekekkel levegőzik, játszik a parkban minden nap;
- van, aki rendszeres sportolásra jár ide;
- van, aki alkalmilag pihenni érkezik.

A sokféle térhasználat rugalmas térszervezést és útvonalhálózatot igényel. Ezért osztályoztuk a belső közlekedés útjait, és kialakítottunk
- egy összefüggő, a parkot körbejáró nagyvonalú fasoros sétányrendszert a futók, kerékpárosok, gyalogosok számára;

- az érkezési és célterületeket közvetlenül összekötő kiegészítő hálózatot a célzottan haladók számára;
- valamint andalgós, tájképi jellegű sétaköröket, amelyek a legszebb és legérdekesebb részeket fűzik fel.

A használatot illetően pedig
- a dedikált funkciójú tematikus parkrészeket felújítjuk, rehabilitáljuk és kiegészítjük az Ajtósi Dürer sor és a Hermina út melletti külső sávban: játszótér, Botanikus kert, Vakok kertje, közlekedési park, sportpályák;
- a sportpályák mellé kerül a kertészet telephelye is felügyeleti, öltözői funkciókkal együtt;
- a belső parkrészeket kötetlen pihenést, kikapcsolódást szolgáló felületeknek tartjuk meg: ligetes részek, Király domb, Napozó rét;
- a Hungexpo területén átjárható parkot és egy új játszóteret helyezünk el, a Petőfi Csarnok helyén pedig az igényelt Gyermek és Ifjúsági Tudás- és Élményközpontot alakítjuk ki a Napozó rét felől domb alá bújó módon.

A történeti értékek tisztelete szellemében
- rekonstruáljuk a Rondó gyűrűjét, mint a Városligeti fasor tengelyének méltó lezárását külső célirányosabb és belső meditatívabb sétaúttal; a tengely Ligetben történő folytatása ma már nem indokolt, így a tengely irányú utakat szabadon formálva, a Rondót érintve alakítjuk ki, és a Rondó terét kortárs módon kezeljük.
- utalás szerűen rekonstruáljuk a Városligeti tó eredeti méretét egy csatornával, amely festői, sziklás csobogóként köti össze a tó két szélét és lehatárol egy nagyobb szigetet – a korábbi Páva szigetet;
- megtartjuk a Regnum Marianum emlékhelyét és az 56-os emlékművet a helyén, az Időkerék a Stefánia út torkolatával szemben kialakított térre kerül, valamint valamennyi ligetbeli szobor helyet kap a parkban.

Az új múzeumok a meglévő használat mellett új funkciót jelentenek a területen. Noha már vannak múzeumok a Városligetben, de az új nagyságrend – a megadott létszámadatok alapján egyidejűleg közel 10 000 fő – jelentősen nagyobb forgalmat generál majd. Célunk, hogy a liget ne váljon szabadidőparkból élményparkká, turistalátványossággá.

Ezért a látogatói forgalmat és kiszolgálói forgalmat az érkezés irányából kezeljük, hogy minél kevésbé érintse a védett részeket, oda már csak a parkot célterületnek tekintők menjenek.

A látogatói forgalom alapvetően a belváros irányából érkezik majd, így a Dózsa György út mentén jelenik meg:
- itt hajtanak be az autósok a térszín alatti parkolókba;
- itt szállnak le a turistabuszokról, mielőtt azok a parkolóhelyükre hajtanak;
- itt érkeznek meg a közösségi közlekedés eszközeit használók a megállóhelyekre;
- itt jönnek a gyalogosok, akik az Andrássy úton vagy a Városligeti fasoron sétálnak.

A beépítést ez az alaphelyzet határozta meg az alábbiak szerint:
- a múzeumokat a Dózsa György út mellé, a meglévő parkolók helyére építjük, egy új, az Andrássy útra merőleges kulturális-gasztronómiai tengelyt hozva létre;
- az épületek külön állóan, de ritmizáltan, maguk között tereket képezve sorakoznak;
- nem alakul ki tömör térfal a Városliget oldalán, egy-egy múzeum tömegét mindig a park zöldjének látványa követi, a terek kapcsolatot biztosítanak a parkkal;
- a múzeumokat egy kiemelt, az úttal párhuzamos sétány fűzi fel egy sorba;
- a sétány szintben hullámzik, így kapcsolatot teremt az út szintjével, de le is határolja azt;
- a sétány felemelt részei alatt lehetőség van a sétányszinti forgalomtól függetlenül megközelíteni gépkocsikkal, teherautókkal a múzeumokat;
- a park felőli oldalon a meglévő fák fokozott tiszteletben tartása határozta meg az épületek mélységét.

A Dózsa György út jellemző párkánymagasságához jól illeszkednek a kisebb épületek, míg az egész együttes vertikális hangsúlyt kapott az Új Nemzeti Galériánál:
- az elhelyezésből és szükséges alapterületből, a múzeumok használhatóságából és a kiállító tér - kiszolgáló terek - kapcsolódó funkciók arányaiból következően a kisebb múzeum épületek magassága átlagosan 21 méteres, amelyben pinceszint fölött dupla – a park és a sétány szint felé egyaránt szolgáló – földszint-galéria szint és két további emelet kapott helyet;
- az Új Nemzeti Galéria – Ludwig Múzeum együttese átlagosan 21-26 méteres magasságú és kiemelt tornya 36 méter magas, a Dózsa György út melletti sétány tengelyében helyeztük el, vizuális kapcsolatban a Szépművészeti Múzeummal;

- a múzeum két külön intézményből áll össze, ezért a Ludwig Múzeum az Ajtósi Dürer sorra fordul és az Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út sarkán kialakuló térre szerveződik, míg az Új Nemzeti Galéria a Dózsa György útra fordul és az érkező sétánnyal tart kapcsolatot;
- az Ajtósi Dürer sor – Dózsa György út sarkánál az épület a földszinten átjárható a park felé, kaput képez, így az emberi nézőpont magasságában vonzó kapcsolat alakul ki a városias tér és a liget között;

- a négy kisebb múzeumot párosával helyeztük el, a fenti eszmei tengelytől hátrahúzva, így a tengelyt fizikailag megtestesítő sétányra szerveződnek és maguk között a park szintjére lelépcsőző tereket alkotnak;
- ezek a terek befogadói a múzeumi éttermek kitelepüléseinek, gasztronómiai eseményeknek, a kiállításokhoz kapcsolódó előadásoknak, foglalkozásoknak, szabadtéri kiállításoknak.

Bojti Anna, Pásztor Ádám, Zikkert Zoltán