Nagyvonalú ívek a Körös partján
Merésznek tűnő kísérlet, ami valójában jó iránymutatás lehet a vidéki építészet számára. Kisvárosban is lehet és érdemes minőségi építészetet létrehozni, erre mutat remek példát a pompás természeti környezetével harmonizáló irodaház Szarvason.
Vidéki kisvárosba ritkán költözik kortárs építészet, főleg nem irodaház formájában. Üdítő kivétel a Gree vezérképviseleti irodája Szarvason, a Holt-Körös partján. A lakossági klímákat gyártó és forgalmazó világcég hazai képviseletének tulajdonosa elhatározta, hogy a termékeikhez hasonló, az ő világukat hűen reprezentáló, magas minőségű székházat szeretne építtetni, s ehhez kerestek megfelelő tervezőpartnert. Szerették volna, ha az épület jól tükrözi a cég szellemiségét úgy, hogy képviseli a technológiát, ugyanakkor harmonizál a környező természettel: a folyóval és a ciprusligettel. Több referenciát végignézve jutottak el a Tiba Építész Stúdióhoz, amely számos jelentős zöld irodaház projektet tudhat maga mögött, és tőlük kértek terveket a létesítendő székházhoz.
Az alapvetően szarvasi kötődésű, 2001 óta klímatechnikával foglalkozó Cool4U Group – ahogy az a sikertörténetekben lenni szokott – kinőtte a bő 30 főt foglalkoztató székhelyét, és a bővítéshez egy teljesen új épület felhúzását határozta el. A Szarvasi-Holt-Körös partján vásárolták meg a város egyik kiemelt, de régóta elhagyatott telkét, ahol korábban egy Csete György által tervezett, erőteljesen elhasználódott állapotú étterem állt. Az 1985-ben emelt, organikus jellegű épület szintén igyekezett figyelembe venni a környezeti adottságokat, és abba harmonikusan beilleszkedni, de a rendszeres karbantartás híján állapota végzetesen leromlott, szinte esélytelen volt a felújításra. Ezért a terület új tulajdonosa – akinek a szeme előtt amúgy is egy más, maibb és inkább minimalista megközelítésű épület elképzelése lebegett – határozottan a bontás mellett érvelt. A város vezetése ezt hamar elfogadta, mivel a turisták által is kedvelt térségben egyre kevésbé volt vonzó a bezárt és megkopott étterem, így örömmel fogadták a megújulás lehetőségét.
A megrendelő alapvetése egy olyan mai, technológiai szemléletet is jól tükröző ház megalkotása volt, amely egyben harmonizál a környezeti adottságokkal is. Mivel nagyjából fél évszázada nem épült irodaépület a városban, és az épített környezet – a műemléki jellegű belső városmagot leszámítva – nem nyújtott különösebb támpontot egy új építésű ház számára, ezért a Gree vezérképviselet épülete lényegében előkép és szabad gondolatok mentén született meg. Az épület a kisváros egyik városkapujánál, a Holt-Köröst átívelő főútvonali híd nyugati oldalán, parkos és családi házas övezet, valamint a túlparti historikus környezet határán helyezkedik el, domináns pozícióban. Bár a főút átmenő forgalma az M44-es autóút néhány évvel ezelőtti átadását követően jelentősen csökkent, a híd továbbra is megmaradt a város nyitányának, ahonnan kelet felé az óváros, leginkább a Bolza-kastély puritán klasszicista épülete tárul fel. A nyugati vízparton egy családi házakkal telepített "újváros" kezd kialakulni, amelyet nagyban meghatároz a természeti környezet és az ide telepített mocsárciprusok impozáns látványa. A 20. század elején az arborétumot is megalapító Gróf Bolza Pál telepítette az Észak-Amerika déli részén őshonos mocsárciprusokat ide, bizonyítandó, hogy az Alföld látszólag kietlen tájait is meg lehet újítani.
A mocsárciprus, mint a környék meghatározó különleges fája, az építendő irodaház vezérmotívuma is kívánt lenni. Szerencsére mind a tulajdonos, mind Bozsik Zoltán és Király Zoltán építészek – akik alföldi származásuk miatt személyesen is kötődtek a tervezési feladathoz – alapvetésnek tekintették, hogy az épületnek alkalmazkodnia kell a környezethez, és a telken lévő összes fa a helyén marad, kivágásra nem kerülhet sor. A faállomány ezért meghatározó szerepet játszott az épület telepítésében és alaprajzi megformálásában is. Ez adta a keleti homlokzat nagyvonalú íves kialakítását, az épület visszafogott magasságát, valamint fontos szerepet játszott a ház transzparens kialakításában is. Ha már egy ilyen kiemelt, folyóparti zöld környezetbe kerül egy épület, az váljon a természet részévé, legyen benne minél több átláthatóság, hassa át a fény. A környező természet szinte költözzön be a házba. A vízparton álló ciprusok megjelennek a homlokzati osztásrendszerben és a belső térben is, például a recepció mögötti faoszlopok formájában. Az egész házat áthatja a bent és a kint kölcsönössége, állandó játéka.
Az irodaházak tervezése alapvetően a funkcionalitásról szól, ezért a szinte teljesen transzparens belső terek kialakítását is a nagyfokú célszerűség vezérelte. A belépőt egy kisebb, de látványos előtér fogadja, középpontjában a recepciós pulttal, az emeletre vezető csigalépcsővel és egy kisebb beltéri fával. Innen szinte azonnal feltérképezhető a teljes épület, de a sokat említett transzparencia miatt maga a környező liget is szinte belép a belső térbe. Az előtérbe az anyavállalat egy bemutatóterem kialakítását kérte, de végül inkább egy látványos, vonzó fogadótér jött létre, ahol három teljesen átlátszó monitoron lehet megmutatni a cég termékeit. A képernyők egy mozdulattal áttetszővé válva szinte egybeolvadnak a környezettel. A földszinten, a nyitott irodaterekben helyezték el a gazdasági osztályt, amelyet az északi oldalon egy üvegfallal leválasztott főkönyvelői iroda zár le. A Körösre néző oldalon három, szükség szerint egybenyitható, összesen 60 főt befogadó tárgyalót alakítottak ki, amelyeket szintén üvegfalak vesznek körül, és amelyek innen közvetlenül a kertbe nyílnak.Az emeleten több különálló, de szintén transzparens, nyitott irodacsoportot helyeztek el a különböző osztályok számára, amelyeket a vezetői irodák szegélyeznek.
A folyóra néző homlokzaton, amely egy nagyvonalú ívvel követi a Körös vonalát és húzódik a háttérbe a liget fáitól – ezzel a telepítéssel óvva a lombkoronát és a gyökérzetet is –, egy reprezentatív terasz fut végig üvegkorláttal, szinte lebegve a fák koronáinak alsóbb szintjén. Az ív vonalát az épület teteje is folytatja, nemcsak a homlokzati oldalon, hanem a vízszintes felületén is, ezzel hullámzó hatást keltve az egész házban. A belsőben pedig a csigalépcső íve vezeti le ezt a folyamatot.
A földszinten irattár és szerverterem, az emeleten pedig közösségi konyha egészíti ki a funkcionális terek sorát. Több ponton rekreációs sarkokat helyeztek el kellemes fotelekkel, amelyek nemcsak a pihenésre, hanem spontán megbeszélésekre is lehetőséget nyújtanak. A belső teret két világítóudvar is gazdagítja, amelyek biztosítják a fény bejutását a legbelsőbb irodaterekbe is. A mosdók kézmosói is ezekre nyílnak, és az üvegfalon elhelyezett tükrök többdimenziós játékra hívnak: egyszerre tükrözik vissza a mosdó helyiségét, és biztosítanak átlátást az épület további tereibe, valamint a fás ligetbe és a távolban csillogó folyóig.
Műszaki cég lévén itt még nagyobb hangsúlyt helyeztek a megfelelő technológiák telepítésére, amit helyenként látványos módon, élő bemutatóként tárnak az érdeklődők, ügyfelek vagy tárgyalópartnerek elé. A mennyezeten elegánsan feketére festett látszógépészet fut végig, a kültéri, erős hangszigeteléssel ellátott és szintén feketére festett klímagépészet az emeleti étkező felől nyújt látványos megjelenést. A földszinten elhelyezett légkezelő teret kettős üvegfal választja el az irodatértől, amelynek fényáteresztő képessége igény szerint változtatható: lehet teljesen átlátszó, vagy az üvegfal elsötétítésével elrejthető.
A Körös-parti liget a városlakók kedvelt helye, a turizmus szempontjából pedig kiemelt fontosságú: kellemes sétautak vezetnek innen egészen az arborétumig, itt köt ki a sétahajó is, és nagyszerű a rálátás az óváros kiemelt épületeire, elsősorban a Bolza-kastélyra. Éppen ezért a tulajdonos határozott és nemes szándéka volt, hogy az irodaházat és az azt körülvevő telket ne zárja el a közönségtől: a területet nem határolja kerítés, az épületbe pedig a kíváncsi szemek mindenhonnan beláthatnak. A parti oldalon, a földszinthez képest fél szintes eltolással, a park felé egy bisztrót is nyitottak, amely egész nap, a főszezonban pedig késő estig várja a vendégeket, ugyanakkor az irodaház dolgozóit is szolgálja. Közvetlen teraszkapcsolata egybeolvad a ligettel, háttérben a folyóval és a túlparttal kellemes látványt nyújtva.
A kint és bent átjárhatóságával, a teljes transzparenciával, a több helyen visszatérő nagyvonalú ívekkel, a házban visszaköszönő mocsárciprusokkal, kellő visszafogottsággal és állandó játékosságával ez az épület minden szempontból jól átgondolt, markáns példája annak, hogy az Alföldön is lehet minőségi kortárs építészetet létrehozni, nem csak a nagyvárosokban.
Bán Dávid
Szerk.: Hulesch Máté
