Nem játék — Nyíregyháza új óvodája
Óvodát tervezni nagyobb súlyt jelent, mint hinnénk. Terekhez kötődő élményeink gyerekként formálódnak, és ezen az óvoda architektúrája sokat segíthet vagy ronthat. Mi a jobb megoldás? Egy teljesen kortárs, vagy sokkal inkább egy komfortos épület? Lássuk, melyik épült a nyíregyházai Szarvas utcában.
"Ez az utca a várost Békés megyéből betelepítő, evangélikus tirpákok egyik főutcája volt. 1753 óta itt sorakoztak Gróf Károlyi Ferenc földjének művelői, akik szorgalmukkal 1824-re megváltatták magukat a földesúri szolgáltatások terhe alól. Ezekbe a historikus, népi-eklektikus házakba egy irodaház bontott bele, de a többinek sikerült funkciója megváltoztatása után is régi arculatát megtartani." — írja Kulcsár Attila DLA, a szóban forgó óvoda tervezője.
Nyíregyházán sem volt másképp a szokás, miszerint az egyházi óvodákat és iskolákat igyekeztek az adott felekezet temploma közelében megépíteni. A magyarok visszatelepedésével már sűrűbb lett a lakosság, így ez a száz férőhelyes óvoda, bár katolikusnak mondható, mégis nyitott minden felekezet számára.
Összevont telkekkel volt lehetőség egy ekkora intézmény megépítésére, melynek Szarvas utcai homlokzatai védett értékkel bírnak. A szárazkapus bejárattal feltárt alaprajz utcai szárnyában a konyha és a tornaterem, a meglévő falak között benyúló traktus cselédlakása helyén pedig a foglalkoztatók kaptak helyet. A tetőtérben a személyzeti és kiszolgáló helyiségek sorakoznak, az udvaron pedig játszótér, kerékpár szlalom-út, labdarugó pályák, mászókák, homokozók, és még egy tankert is helyet kapott.
Az utóbbi évek nem szűkölködtek karakteres bölcsőde és óvoda épületekben. Gondoljunk Vadász Balázs és Vadász Bence különleges bölcsődéjére Budakeszin, Nagy Csaba és az Archikon Meséskertjére, vagy az utóbbi idők sikerére, a Sagra Architects Pitypang Óvodájára. Ezek esetében neves építészek éltek valóban minőségi arányokkal, színekkel, tömegjátékkal. Számunkra egytől-egyig attraktívak, de vajon mit szólnak hozzájuk valódi felhasználói? A Pitypang Óvoda modern belsőépítészetének harmóniáját a dolgozók pédául rögtön a megnyitás után meg is színesítették a régi óvoda berendezéseivel, visszacsempészve azok otthonosságát a rideg eleganciába: vagyis közbeszólt az emberi tényező.
Kulcsár Attila épülete sokkal inkább törekszik az otthonosságra, finom textúrák, színek, faelemek megválasztására, mint a legmodernebb építészeti formanyelvekre. Vajon melyik ötlet a jobb egy óvoda tervezésekor? Valószínűleg egyszerre mindkettő, hiszen minőségi kortárs formanyelvre szükség van: egy formailag is nívós épületben felcseperedve a gyermek később talán könnyebben veszi észre az anakronisztikusságot az időszerű értékek mellett.
ÉF
