Ökopark

A Fővárosi Állatkert régóta kinôtte városligeti helyét, és ezért különféle ötletek születtek bővítésére más helyszíneken. Dr. Reischl Gábor építésszel beszélgettünk az általa készített tervekről.

A Fővárosi Állatkert régóta tervezi a terjeszkedést. Három évvel ezelőtt konkrét tervek is készültek - a gödöllői Jakaberdő helyszínre. Dr. Sándor Péter projektmenedzser nem kívánt nyilatkozni a beruházással kapcsolatban, csupán annyit mondott: "Remélem, még ebben a kormányzati ciklusban megépül a természetpark."

 

 

Dr. Reischl Gáborral, Ybl-díjas építésszel, az Ybl Miklós Műszaki Főiskolai Kar főigazgatójával beszélgettünk az általa készített tervekről.

'98 óta nem hallottam a tervről, azóta biztos továbbgondolták, de ez belefér. Már régóta fontolgatják, hogy az állatkertet ki kellene telepíteni a város központjából. Persányi úr, az állatkert főigazgatója volt az első, aki kimondta - szerintem nagyon helyesen -, hogy erre nincs szükség. A városligeti létesítmény egy műemléki park, Kós Károly épületeivel, a városi parkkal alkot szerves egységet, amit eredeti formájában kell megőrizni, és a fenntartó képességének megfelelően kell betelepíteni az állatokat. Amennyiben lehetőség volna  egy háttérintézményként is működő modernebb állatkert kialakítására, akkor azt máshol kell elhelyezni.

Az ökológiai környezet és a tulajdonviszonyok alapján egyfelől Biatorbágy, az M1-es, illetve Gödöllő, az M3-as autópálya melletti területek jöttek számításba.. Az akkor készített tanulmány Gödöllőt, a Pilisi Parkerdő Gazdasághoz tartozó Jakaberdőt találta jobbnak. A koncepció szerint a központi budapesti állatkert mellett létrehoznánk egy vidéki parkot, amely szafari-parkszerűen működne. A kettő egymással kapcsolatban állna, azaz ha például nagy medve szaporulat miatt az állatokat nem tudnák a központi állatkertben elhelyezni, akkor Gödöllőn kapnának helyet, illetve az utánpótlást is itt nevelnék.

'97-ben kértek tőlem tervet - a rendezési terv elkészítése azért okozott különleges nehézséget, mert szafari park Magyarországon tudtommal még egyáltalán nem létezik. Ahogyan a klasszikus szafari parkokban, itt is szeretnénk kialakítani egy autóval körbejárható részt, de a park lényegét nem ez adná, így ezt nem dolgoztuk ki pontosan.

Arról viszont pontos ismereteink voltak, hogy a hidegtűrő állatoknak - medvének, szibériai tigrisnek stb. - mekkora élettérre van szükségük. Ide látogatva  azt érezhetjuk majd, hogy inkább az utak vannak körbekerítve, mint az állatok. Terveztem hidakat, hogy a kiranduló föntről is láthassa az állatokat. A lényeg az volt, hogy gyalogosan bejárhatóvá tegyük a parkot: így az ember is szabadnak érezheti magát réteken, erdőben sétálva. Légvonalban körülbelül 3 km-t lehet kirándulni, de ha a látogatók össze-vissza haladnak, akkor akár húszat is, dombokon barangolva, hiszen a terület a Gödöllői-dombság része. A természetet a lehető legkevésbé szeretnénk megbolygatni: a meglévő természeti értékeket persze nem lehet teljesen megtartani, de figyeltünk arra, hogy az idetelepítendő állatok az általuk kedvelt növényzettel borított területre kerüljenek. Ez ugyan nem építészeti kérdés, de én ezzel is foglalkozom, s így nem okozott gondot az élőhelyek megtervezése: még az épített részek is alkalmazkodnának a természethez. Bár nem csak természetes anyagokat használunk, de ahol lehet, erre törekszünk.

Az ökológiai környezetnek mindenképpen mesterséges behatást jelentene az az ide tervezett Gödöllőt elkerülő út, amelyet annak idején jóvá is hagytak. Ezt meg kell építeni annak ellenére, hogy átmenne az ökoparkon. Megvizsgáltuk, hogy melyek azok a növények, amelyek bírják a fokozott szennyezést, a benzingőzt. Itt be lehet mutatni, hogy az út mellett is van élet: így  a hátrányból előnyt lehetne kovácsolni.  Az erdőben most is élnek békák, csúszómászók, s az ő védelmükre békaalagutakat építünk, ahogy ez például Németországban már általános.

Fontos szempont volt a tervezésnél, hogy Gödöllő a parkok városa: parkfüzér húzódik keresztül a város közepén: az első az Egyetemi park, melynek folytatása az Alsó park, a Kastély park és az Erzsébet park. Az ökopark ennek a parksorozatnak lenne a következő állomása. Akkor már 20 éve Gödöllőn dolgoztam, s azt ajánlottam, hogy az Erzsébet parkhoz kapcsolhatnánk az ökopark bejáratát, s ezzel még erősíthetjük is Gödöllő ezen jellegzetességét, a zöld tudatot. Ez a gödöllői önkormányzatnak nagyon tetszett. Az Egyetem park végén, a Duna-Tisza vízválasztóján egy műemléki víztorony áll, melyet Jánossy György tervezett. A 300 hektáros ökoparkban is kerestünk egy magaslati pontot, ahova kilátót terveztünk, itt érne véget a gyalogút is: így a két kilátó-végpont közt vizuális kapcsolat létesülhet. Az ökopark egy nagyobb természeti egységbe illeszkedik, és szerves része az országos egységnek: a Duna vízgyűjtőjének is.

Akkoriban ennek a parknak több ütemben kérték az építését. Az első ütem a bejárat kialakítása lenne. Az Erzsébet park végén van egy négyzet alakú irtás. Ezt a 100*100 méteres területet továbbfejlesztettük: terveztünk ide egy nagy iránytűt. A négyzet sarkai az égtájak irányába mutatnak, így a bejárati udvaron mindenki érzékelheti majd, hogy milyen nagy 100 méter. A négyzetben kialakítanánk egy kört is: tehát az is érzékelhető lesz, hogy mekkora a 100 méteres átmérő. Az ember itt a természetes világot méri, tájolja. Örülnék, ha  ez a szimbólikus építmény megvalósulna, amely egyben építési ideám jelképe is, egy nagy játszótér: a világmindenséggel való játék tere, ráadásul roppant olcsó - csak egy kis földet kell túrni ide-oda. Az így kialakításra kerülő bejárati udvar mindig működne, akkor is, amikor az ökopark nem.

Az állatkert olyan állatbemutató épületekre is kért terveket, amelyekben kihelyezés előtt nevelhetnék az állatokat. A látogatók először a hagyományos állatkerti nevelőépületek sorát: a "kígyót" néznék meg, amelyben fűtött és fűtetlen részeket is kialakítanánk, formája pedig követné a szintvonalat. Második ütemként ez készülne el, s a továbbiakban következne a kilátó környéke a nagyvadakkal, az ellátóközpont, illetve az autós szafari, mely azonban még változhat. Az majd az építkezés során derül ki, hogy mennyire módosultak az eredeti tervek, hiszen én csak ezeket tudom felvázolni. Mindenesetre nagyon örülnék, ha ez a park megvalósulna. 

Csordás Izabella