Óvoda az erdő mélyén

Új szárnnyal bővült a Budakeszi úti Lauder Óvoda meglévő, eklektikus épülete. A Szokolyai Gábor tervezte visszafogott, környezetébe simuló modern tömb szerényen bújik meg az eredeti budai villaépület árnyékában. Bán Dávid írása.

A Budakeszi úti Lauder Javne Alapítványi Iskola számára Virág Csaba tervezett jellegzetes, játékos épületegyüttest még 1996-ban. Az iskola és a vele azonos telken működő óvoda népszerűsége azóta töretlen, az utóbbi pár évben már komoly helyhiánnyal kezdett küszködni az intézmény. Az alapítvány ezért az óvoda bővítéséről döntött, amelyhez meghívásos tervpályázatot írt ki, amit Szokolyai Gábor és az MCXVI Építészműterem nyert el.



Az új óvodai szárnynak a meglévő jellegzetes budai hegyvidéki, eklektikus villaépülethez kellett csatlakoznia úgy, hogy annak architektúrája – saját esztétikuma és a fővárosi védettsége miatt – megmaradjon. Az eredeti elképzelés szerint az új szárny kizárólag az óvodai funkciók bővülését szolgálta volna. Végül az alsóbb szinten, a felsőtől teljesen szeparáltan, gimnáziumi oktatótermeket építettek. A tervezés során a meglévő villaépülethez való megfelelő kapcsolódás mellett az egyenetlen terepviszony okozott nehézséget, a hegyoldalba kerülő épület mellé ezenkívül új, vízszintes síkban elterülő udvart is kellett biztosítani. Az óvodaépület elhelyezése egyúttal segített rendezni a korábban megoldatlan parkolási helyzetet is, hiszen a régebben csak egy kordonnal elválasztott, nagy forgalmú szülői parkolót az új épülettel fizikailag is leválasztották, ezzel lényegesen biztonságosabb lett elődjénél. 

A meglévő villa építészeti értékét tiszteletben tartó, az ahhoz csak egy nyaktaggal kapcsolódó, L alakú, az átriumos udvart körbeölelő új szárny törtfehér színével inkább térfalként, mint hangsúlyos épületként kíván működni. A két épületrész együtt komplex egységet alkot; az új szárnyban végül két csoportszobával, egy rendezvényekre is alkalmas helyiséggel, irodai szobákkal, tárolóval, személyzeti öltözővel és megfelelő vizesblokkokkal bővült az óvoda, a nyaktagban pedig új, megfelelő színvonalú bejárat jött létre, kiváltva a villa korábbi főbejárataként szolgáló személyzeti bejáróját. Az alsó szinten a gimnázium számára nagyablakos oktatótermek, illetve a pedagógiai továbbképzésekhez a domboldalba betolva egy ablak nélküli, 50 személyes előadóterem létesült, az óvodától teljesen külön bejárással.

Az óvodai szinten, a déli és keleti homlokzaton a természetes világítást nyújtó nagy ablakokra végig árnyékoló lamellák kerültek, amelyek a biztonságérzetet is növelik. Az épület által védett udvar felé néző nagy ablakfelületek a kinti és a benti teret egymásba folyatják és az udvar kültéri foglalkoztatóként is működhet. Az emeleti homlokzatot burkoló kompaktlemez színezésére több elképzelés is született, hogy az épület minél inkább környezetébe simulhasson, s megmaradhasson a meglévő villaépület hangsúlyos volta, ez végül törtfehér színben valósult meg. Az alsó szinten és a tetősíkon gránitszürke épület lapos, zöld tetejét is úgy pozícionálták, hogy a terepviszonyokat jól kihasználva az eredeti villa a bővítés felé magasodjon, így domináns maradhasson.

Az óvoda belső terét az óvónők saját elképzeléseik alapján alakították ki, ehhez a tervezők egy jó akusztikai tulajdonságokkal rendelkező egységes álmennyezetet feltételével segítettek hozzá. Maguk a terek a használóik szerint jól működnek, az óvodások is jól érzik magukat bennük. Az óvodaszárny megépülésével egy időben újult meg az udvar is Bán Karolin kert- és tájépítész tervei alapján. A különböző szintű iskolai funkciókat kiszolgáló kert és udvar összehangolt egységben tud működni. Maga az óvoda gumiburkolatos gyerekmotor-akadálypályát és új játszóteret kapott, illetve rendezettek lettek a hatalmas telken futó útvonalak is.

Bán Dávid