Fenntarthatóság

Pánik helyett számolj: nem kell temetni a napelemes rendszereket!

2022.10.25. 13:55

Érdemes alaposan végiggondolni, hogy mit is jelent a nemrég bejelentett döntés, mely szerint felfüggesztik a lakossági napelemes rendszerek betáplálási lehetőségét. Habár a telepítést leginkább ösztönző elszámolási rendszertől valóban búcsúzhatunk, ettől még nem hiábavaló a napelemes rendszer telepítése. 

Október 13. valószínűleg fekete nap sokak számára, ugyanis ezen a napon jelentették be a kormányinfón, hogy felfüggesztik a lakossági napelemes rendszerek (HMKE) betáplálási lehetőségét, azaz röviden: vagy szigetüzemmódban működnek a családi házas napelemes rendszerek, vagy sehogy. Ahogy arra számítani lehetett, a hír felborzolta a kedélyeket, amelyre rátettek még egy lapáttal, amikor bejelentették a hatályos napelemes pályázat felfüggesztését is. 

A napelemes szakma tiltakozása mellett számos cikk és vélemény jelent meg a sajtóban, amelyek hazai napelem-felhasználás végét vizionálták olyan szalagcímekkel, mint például "értelmetlenné váltak", "behúzták a vészféket", "embertelen, értelmetlen döntés", "félreértés lehet". 

Az első pánik után azonban érdemes józanul végiggondolni, hogy mit is jelent a döntés: tény, a HMKE-telepítést leginkább ösztönző szaldó elszámolási rendszertől valóban elbúcsúzhatunk, de ettől még egyáltalán nem hiábavaló a napelemes rendszer telepítése.
 
Nézzük meg, hogy milyen érvek szólnak továbbra is a napelem mellett!

1)    Az ingatlan értéke

Bármilyen elszámolási rendszer is van vagy lesz, az, hogy van napelemes rendszer a tetőn, mindenképpen növeli az adott ingatlan értékét. Egyszerűen azért, mert ez egy olyan beruházás, amely megőrzi az értékét (főleg ilyen infláció mellett) és a saját zöldenergia-előállításnak ma nincs reális alternatívája. Tehát, akkor is megéri, ha szigetüzemmódban termel. A brutális rezsiárak mellett az ingatlanpiac kis túlzással egyik napról a másikra átalakult, és logikus módon megcsappant a hagyományos vagy korszerűtlen energetikai rendszerű házak, lakások iránti kereslet, hiszen ki akarna olyan otthonba költözni, aminek a fenntartási költsége beláthatatlan, egyszersmind tervezhetetlen perspektívát mutat (ráadásul a bankok sem fognak szívesen finanszírozni egy ilyen ingatlant). Az adatok egyértelműek: az energiahatékony és/vagy megújuló energiával működő házak, lakások nemcsak tartják az értéküket, hanem várhatóan – az előzőek miatt – még növekedés előtt is állnak.

2)    Megtérülési idő

Szép dolog a megtérülési időt számolni egy napelemes beruházásnál, ám mint látjuk változnak a kiindulási alapok. A szaldó elszámolás kivezetése kapcsán megjelent hírekben azzal érvelnek, hogy enélkül kitolódik a megtérülési idő. Igen, csakhogy ezek a számítások a mostani világpiaci árakra hivatkoznak, holott ez a lakossági ár (70 Ft / kWh) nem tükrözi a világpiaci árat. Mi van, ha az év végéig „érvényes" 70 Ft / kWh jövő januárban 100 Ft / kWh esetleg 160 Ft / kWh ár lesz? Akkor a bizonyos megtérülési idő gyorsan akár a felére is le tud csökkeni. 
A megtérülési időbe nehezen lehet beleszámítani az ingatlan értéknövekedését, ugyanis, előfordulhat, hogy a napelem miatt gyorsabban nő az ingatlan értéke, mint ahogy a megtérülési idő csökken: azaz, ha valaki most telepít napelemet, akkor lehet a megnövekedett lakásár az eladással egyből visszahozza a beruházás árát.


3)    Funkció, működés és a számok

Vegyünk egy példát, amely minden kétkedő számára világosan láttatja, hogy megéri a napelem: a példaként szolgáló házban az alap a gázfűtés, amelyet télen használunk, de minden mást elektromos árammal működtetünk (beleértve a tavaszi és őszi átmeneti fűtést). Ennek az ingatlannak reálisan 10 ezer kWh az éves energiaigénye, amelyet egy 9 kWp teljesítményű napelemes rendszerrel fedünk le. Működés szerint ez lehet: 

a)    hálózatra visszatáplálós rendszer;
b)    visszwatt védelemmel és okos fogyasztásmérővel ellátott hibrid rendszer;
c)    szigetüzemű hálózatfüggetlen rendszer.

Az a) esetben egy ilyen rendszernek bruttó 4-5 M Forint között van az ára, a megtérülési ideje körülbelül 6-7 év.

A b) esetben ugyanez a 9 kWp teljesítményű napelemes rendszer van, de 5 kW - 10 kW vagy 15 kW teljesítményű akkumulátorral, visszwatt védelemmel, és okos fogyasztásmérővel ellátott hibrid napelemes rendszer a kisebb kapacitású akkupakkal megközelítőleg 5,5-6 M Ft, a nagyobbak 6,5 - 7 M Ft körül alakulnak.
Ezek visszwatt védelemmel és akkupakkal ellátott hibrid rendszerek, tehát már alkalmasak egy kisebb fogyasztású ingatlan teljes energiaellátására, amennyiben az elektromos fűtést csak az átmeneti tavaszi és őszi időszakban használják, pl. energiatakarékos inverteres klímákkal. A téli 3-4 hónap fűtését, viszont ebben az esetben alternatív módon gázzal vagy más energiahordozóval kell megoldani. 

Ennél a rendszernél a megtérülési idő a jelenlegi lakossági 70 Ft/ kWh villamosenergia árak alapján:
•    a kisebb, 5 kW teljesítményűnél akkupakkal szereltnél 8 - 8,5 év
•    a nagyobb 10 kW teljesítményű akkupakkal szereltnél 9,5 év
•    a legnagyobb 15 kW teljesítményű akkupakkal szereltnél 10 év körül alakul.

A c) eset a legköltségesebb megoldás, aminek megtérülési ideje 15 év vagy afelett van. Ez egy hálózatfüggetlen, azaz szigetüzemű rendszer, amivel a téli időszak fogyasztását is beleértve a teljes éves energia igényünket ki akarjuk elégíteni, már jóval költségesebb megoldás. Egy ekkora 10 000 kWh fogyasztást teljes egészben fedező rendszer ára már meghaladja a 10 M Ft-ot, a megtérülési ideje pedig 15 év felett várható.

Mindezeket összefoglalva, az az állítás, miszerint a napelemben gondolkodók lehetőségei korlátozottak, erősen cáfolandó, ugyanis már ma is számtalan módon lehet a napelemes rendszert használni és azt optimalizálni. Tehát pánik helyett számoljunk és szabjuk magunkra a rendszert, mert a napelem továbbra is a jövő befektetése.
Kérje ajánlatunkat ITT!