Épülettervek/Középület

Rozsdátlanítás építészettel - Sebestyén Péter és Gyergyák János siófoki terve

2017.03.22. 15:16

Vízmúzeum a Balaton teljes vízi világának bemutatására, kilátó, gasztronómiai és szórakoztató központ, természetközeli hangulat jellemzi Sebestyén Péter és Gyergyák János Siófok központi üdülőterületének komplex fejlesztésére szóló koncepcióját, ahol az ipari funkciók helyét az attrakciók veszik át.

Problémafelvetések

Alulhasznosított, kihasználatlan kikötőterület. Mára értéktelenné vált építészeti elemek, bővítések. Szétszabdalt közterület, hiányoznak a közösségi felületek és a turisztikai attrakciók. A kikötőnél több területspecifikus problémával is találkozunk: elhanyagolt vitorlásfunkciók, zavaró ipari/üzemi illetve vegyes rendeltetések, kihasználatlan értékes felületek, a városi sétányhoz nem illeszkedő épületbővítések, bazár hangulat és a sor még folytatható. 

Mindezek együttvéve a tagolt területhasználatra, a központban elhelyezkedő domináns ipari funkcióra, illetve az attrakciók hiányára vezethetőek vissza. A kijelölt tervezési területek fejlesztési koncepciójának elsődlegesen ezekre kell választ adnia, továbbá az autós közlekedésre szervezett terek megújítását ember központú, gyalogos felületekkel kell helyettesíteni.



Terület és közterület-fejlesztési koncepció

A kikötő nyugati területe (vitorláskikötő és kiszolgáló épületek)

A vitorlázók kiszolgálása érdekében 6m szélességben kiépített hullámzó szalagépületben helyeztük el a szociális-, közösségi helyiségeket, üzleteket műhelyeket, míg a hozzá kapcsolódó kiszolgáló területen a szállodák, közösségi terek és kilátópont kapott helyet. A funkciók egységes fadobozok formájában jelennek meg a szalag felemelt szakaszaiban. A vitorlázók számára létrehozott vonalmenti felület zárt, azonban a szalag alacsony pontjain publikus teresedések alakulnak ki, így a területen a sétálók kikötőbe juttatása - az alapfunkció zavarása nélkül - megoldott. A turisták a szalag egy kiemelt szakaszának tetejére is felmehetnek, így egy magasabb pontról fedezhetik fel a kikötő működését, az új sziget látványosságait. A tervezési programban kért bővítést a szigetcsúcstól a Balaton irányába befelé, illetve attól nyugatra javasoljuk, így az új móló kétoldali kialakítással hatékonyabban üzemel.

A vitorláskikötő nyugati oldalán, annak "vendégeinek" egy 60 férőhelyes (pár napos használatra) gépkocsi parkolót - a hajók téli tárolására is megoldást adhat ez a terület - , míg a déli részén egy 300 férőhelyes parkolóházat hoztunk létre hosszú távú használatra. A hajók téli tárolását a pár napos használatra kialakított parkoló nyugati oldal középső sávjában javasoltuk megoldani (mostani tárolás helye), illetve a műhelyblokkok feletti szalagon, egy megemelt térszinten.





A területnek két hangsúlyos eleme figyelhető meg: a parttal párhuzamosan kiépített nyers betonfelületű szalagépület az alatta található kiszolgáló funkciókat magába foglaló natúr fa dobozokkal, illetve a vízfelületen és azzal párhuzamosan végig futó, hőkezelt kültéri faburkolat, mely a kikötő zárt hajózási funkcióit köti össze. A terület értékes közterületi elemei a 3 helyen kialakított teresedések (a szalag alsó pontjaiban), melyek a kikötő keleti oldalával és az új Petőfi sétánnyal azonos tájépítészeti karakterrel bírnak. A két északi teresedés között megemelt sétány, a kilátó szakasz a kikötő faburkolatát kapta, kapcsolódva a vizes funkciókhoz (a vitorlásfunkciókat megjelölő kültéri faburkolat).

A kikötő középső része, benne a félsziget és a sziget

A terület két fő mostani használóját (Balatoni Hajózási Zrt., Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Balatoni Vízügyi Kirendeltsége) a szigetről a félszigetre költöztettük át. Az újonnan létrejött üzemi területet mesterséges dombként alakítottuk ki, mely a félszigetet uralva, de külső környezetétől eltakarva működik. Az üzemi terület befelé nyílik meg, illetve a két egységnek két visszahúzással önálló teret alakítottunk ki munkaterületként (az egyik a megtartandó jelenlegi irodaépület).

A Balatoni Hajózási Zrt. téli hajótárolási, karbantartási, javítási feladataihoz az új szárazdokkot az üzemi terület déli részén javasoltuk kialakítani. Ettől délre, illetve a híd és rávezető emelkedő út között egy háromszintes parkolóházat terveztünk, kelet felől mesterséges dombbal eltakarva. A fő parkolási felületként szolgáló terület egyszerre képes kiszolgálni a vitorlás és a turisztikai funkciók igényeit is.

Az új elrendezése lehetőséget ad a felszabaduló területrészek, a sziget turisztikai hasznosítására, ami nem csak Siófok, de az egész balatoni térség új kulturális, szórakoztatási és gasztronómiai központja lehet. Az ipari funkciók közül a zsilipeket és a sziget északi csúcsán két épületet meghagynánk, mivel vizsgálataink alapján a többi nem képvisel jelentősebb építészeti értéket.





A sziget fő attrakcióját a Petőfi sétány vizuális meghosszabításaként a sziget közepére helyeztük. Az így kialakított kulturális központ a kikötő teljes látványát uralja, és új hangsúlyt ad neki. Az északi épület a víz felé fordulva hiánypótló funkciót rejt: Vízmúzeum a Balaton teljes vízi világának bemutatására. A város felé forduló déli párja tereiben kiállítótér van, míg tetején panorámakilátást nyújtó lépcsőzetes terasz. A két épületet egy rendezvényhelyszínként is működő közöségi tér köti össze.

A sziget északi részén az új gasztronómiai és szórakoztató központ van. Az újépítésű éttermek, bárok és kávézók valamint a kiállítótérrel és galériával felélesztett értékes meglévő épületek a pezsgő nyári élet helyszínei lehetnek. A létrejött északi csúcs Siófok új lüktető, családbarát közösségi területe kitűnő kilátással és vízkapcsolattal. A sziget déli részére kisebb üzleteket, kereskedelmi egységeket terveztünk. A szigetre két gyalogoshíd vezet: egy, amelyről akár a vadvízi állatok etetése is lehetséges és egy másik, vízszintes síkban kifordítható, így a hajóközlekedés zavartalanul megoldható.



A félszigeten létrehozott üzemi funkciók "befelé fordulnak", mely a város és a kikötő irányába intenzív növényvilágával (gyep és cserjeszint) jelenik meg. Nagyfelületű zöld felület eltakarja, elrejti a zavaró hatású funkciókat, azonban szép, természetközeli hangulatot sugároz. A sziget jellegzetes elemei az új épületek, mely karakteres tájépítészeti elemekkel egészül ki. A szigeten több gyalogos sétányt terveztünk, melyek a piknik- és játékkert, és a tervezett új házakat ölelik körül. A sétányok egységesen a kikötő keleti és nyugati oldalon használt burkolatok anyagát kapják, ezáltal egységben kezelve azokat. A területet képzőművészeti alkotások: felnagyított pipacsok és az ipari funkcióra utaló corten lemezből épített mellvédelemek teszik izgalmassá.

A kikötő keleti területe

A terület az érkezés elsődleges iránya mind az újonnan kialakított parkolóház, mind a városközpont és part kapcsolatában, így hangulata építészeti és városépítészeti szempontból meghatározó. A terület fő feladata a személyhajó forgalom lebonyolítása, valamint idegenforgalmi igények kielégítése. Előbbi funkcióhoz egy új utasforgalmi épületet helyeztünk el az új városi rendezvénytéren, a vízpart közelében.

Az idegenforgalmi funkciók bővítéseként a Krúdy sétány és a Mártírok útja által lehatárolt tömb részleges átépítését javasoljuk. A Mártírok útja felé főhomlokzattal forduló épületek kisebb utcafronti bővítményeit javasoljuk elbontani, ezzel a jellemzően autóval használt utcaképet megtisztítjuk. A tömbök másik oldalán, a Krúdy sétány felöl minden kisebb épületegységet, illetve bővítést elbontásra javasoltunk, így új, kétszint plusz tetőteres beépítést terveztünk azonos gerincmagassággal az egységes megjelenés érdekében. A tömb teljes területén aktív térfalakat (földszinten publikus felületekkel) hoztunk létre az intenzív térhasználathoz.





A terület északi részén, a rendezvénytér nyúlványaként egy kilátótornyot telepítettünk, mely a belvárosban található emblematikus víztorony vízparti párja, kilátással a kikötőre, a belvárosra a Mártírok útja irányába, az Arany és Ezüstpartra illetve a Balaton északi oldalára.

A terület elsődleges karakterét a díszkővel burkolt új rendezvénytér és a hozzá kapcsolódó sétányok, a Krúdy sétány és a Mártírok útja, valamint az új épületek adják. Az új rendezvénytér tájépítészeti elemei (szökőkút, pódiumszerű ülőfelületei, stb.) a meglévő fás területen egy rendkívül lüktető és természetközeli hangulatot hoz létre a parti területek gyalogos súlypontjában (Petőfi sétány, Krúdy sétány, új gyaloghíd). Az itt létrehozott hangulatot kívánjuk végig vezetni a város irányában a Krúdy sétány, valamint a tervezett kisebb teresedések mentén a Krúdy és a Mártírok útja között.



A kikötőhöz kapcsolódó keleti parti szakasz

A parti sétány felértékelése elengedhetetlen, mivel jelenlegi kialakítása nem méltó Siófokhoz. A Petőfi sétány a parti szakasz hangsúlyos eleme, mely mind a nyugati, mind a keleti irányban markáns választótengely. Annak érdekében, hogy a nyári időszakban kialakult zsúfolt térhasználaton és a terület megjelenésén változtassunk (cél a Petőfi sétányon működő bazárhangulat megszüntetése), illetve ezzel párhuzamosan a kereskedelmi egységek számára méltó helyzetet alakítsunk ki, a sétány és a strand találkozási vonalánál egy "száraz mólót" alakítottunk ki, mely egy nyúlványával a strand területére is benyúlik (stranddal csak vizuális kapcsolatban).

A Petőfi sétány a "Petőfi-móló" hatásaként a terepszinten "kitisztul". A felszabaduló helyek révén újra valós, vizuális kapcsolatba kerülhet a sétány a stranddal és a vízfelülettel. A földszintes elemeket javasoljuk meghagyni és rendkívül eltérő hangulatú strand területét árnyékolókkal, párakapukkal és a mólón elhelyezett könnyűszerkezetes egységekkel egységesítjük. A mólóra fa könnyűszerkezetes vendéglátóegységeket terveztünk, elhelyezésüknél figyelve arra, hogy a sétány északi oldalán található értékes épületek kilátása ne sérüljön.





A Petőfi sétány hangulatát (térburkolat, utcabútorok, növényzet) javasoljuk a szállodák irányában folytatni a Beszédes József sétányig. Az így kialakított térrendszer mentén további fejlesztések indulhatnak meg. A szállodák előtt visszalépett parti területen egy új "stégrendszert" terveztünk, mely egyrészt lehatárolja a szállodák előtt vízfelületet (családbarát kialakítás - a gyerekek barát környezet), másrészt a vízfelületen, kisebb platformokon egyéb funkciókat javasoltunk (vízibár, napozóterasz, stb.). A terület új attrakciója a szaunaház (egészségház), mely a szállodák négyévszakos kihasználtságának egyik alappillére lehet.

A terület meghatározó tájépítészeti eleme a közterek hangulata (azonos díszburkolat, mint a kikötőben), a megemelt Petőfi-moló könnyűszerkezetes, fa megjelenése különböző pasztellszínekben a meglévő értékes platánsorral. A fehér és pasztelles színek hangulata uralkodik a strandon is, ahol a meglévő, eklektikus építészeti hangulatot fehér és pasztellszínű utcabútorokra és könnyűszerkezetes egységekre javasoljuk cserélni. A szállodák előtt a kültéri fa (vagy fa és műanyag kompozit) felületek uralkodnak mind a parton, mint a vízfelületen kiegészülve a tervezett, fával burkolt szaunaépülettel (egészségház).

Ütemezhetőség, megvalósíthatóság

Az ütemezésnél fontosnak tartottuk, hogy első ütemben a már működő funkciók váljanak hatékonyabbá, mint a Petőfi sétány átalakítása. Az új funkciók működésével a város már jól ismert parti szakasza – nagyobb forgalom mellett is el tudja látni feladatát (önkormányzati fejlesztés). Ezt követően a következő ütemben javasoljuk az ipari/üzemi terület áttelepítését a szigetről a félszigetre, majd az új parkolóház kiépítését (állami beruházás). Harmadik fázisban (de akár együtt a második fázissal) a kikötő keleti oldalának új elemeit tervezzük megvalósítani a rendezvénytérrel, az új utasforgalmi épülettel és kilátóval (önkormányzati fejlesztés). Utolsó lépésben, a terület markáns új eleme a sziget épül ki (magán- és önkormányzati fejlesztés) a kikötő keleti oldalának déli területeivel együtt.