„Sarki fény” a Váci úton – bemutatjuk a Nordic Light Offices irodaház terveit

A letisztult skandináv szemléletéről ismert Skanska újabb nagyszabású fejlesztésbe kezd Budapesten, ezúttal a Váci úti „irodafolyosón." Az építkezés várhatóan 2012 őszén kezdődik, az új irodaház a LEED „Gold" minősítést célozza meg. Az építészeti koncepcióról, a holisztikus szemléletű, integrált tervezési folyamatról Dr. Paulinyi Gergely DLA és Dr. Reith András PhD vezető tervezők beszéltek.

Bár a fenntarthatóság és a környezettudatos építés fogalmát manapság sokféleképpen értelmezik, a „zöld" szempontok egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nemzetközi piacon tevékenykedő fejlesztők beruházásaiban is. Az egyre mélyülő nehézségek közepette az energiatakarékosság igénye – a jól csengő marketing-szlogeneken túl – újabb esélyt, lehetőséget adhat a környezetet kevésbé terhelő, gazdaságosan működtethető épületek létrehozásához. Ehhez azonban a különböző szakterületeket a kezdetektől fogva együtt kezelő, holisztikus tervezői szemléletre van szükség. Épp egy ilyen nagy léptékű feladatra, egy Váci úti irodaház-együttes tervezésére kaptak megbízást a Mérték Stúdió építészei – Dr. Paulinyi Gergely és Dr. Reith András – a svéd Skanska cégtől, amely hazánkban már több színvonalas projekttel büszkélkedhet (például a lágymányosi Science Park irodaházzal), amelynek tervezője az Építész Stúdió Kft., Nagy Iván, Cságoly Ferenc és munkatársai).

Az irodaház tervezése 2011 márciusában kezdődött, a tervtanácson kiemelt dicséretben részesült a koncepció, amelyet a környezettudatos szemlélet, a társadalmi fenntarthatóság és a kortárs építészeti dizájn szoros összefonódása jellemez. Ez a fajta gondolkodásmód nem áll messze a beruházó szikár, skandináv szemléletétől, az épület tervezésével megbízott Mérték Stúdió pedig a Hungary Green Building Council tagja, amely az emberközpontú tervezés terjesztésével és ennek eszközeivel küzd egy élhetőbb jövő megalapozásáért.

A koncepcióalkotást a projekt társadalmi, építészeti és gazdasági környezetének komplex vizsgálata előzte meg, amely során figyelembe vették a jövőben várható, az éghajlat és a civilizáció terén bekövetkező gyökeres változásokat. A hazánkban manapság még kevésbé alkalmazott, integrált tervezési folyamat során a helyszíni adottságok legjobb kihasználására törekedtek, társítva ezeket a jelenleg elérhető, korszerű technológiákkal. A cél az épület használói számára a maximális belső komfort biztosítása, minimális energiafelhasználás elérése és a gépesítettség ésszerű mértékének megtalálása mellett. A fenntartási költségek csökkentésének célja – a kézzelfogható megtakarításokon túl – a példamutatás, a társadalmi hasznosság demonstrálása is az építtető részéről.

A hosszú távú gondolkodást megtestesítő, magas színvonalú és alacsony üzemeltetési költségű épületek – köztük főként az irodaházak – iránt egyre nagyobb az érdeklődés; ezeknek az elvárásoknak a cca. egy évtizeddel korábban épült létesítmények már nem tudnak megfelelni. A tapasztalatok szerint az elsősorban marketing-szempontokat szolgáló előminősítések által megcélzott szintek sokszor messze lehetnek az épület megvalósult állapotától és valódi teljesítőképességétől. Ezért a Skanska számára a végső minősítés jelenti az igazi eredményt; a környezettudatos minősítő rendszerek közül a Nordic Light Offices várhatóan az amerikai LEED „Gold" („arany") fokozatát fogja elérni.

Az építészek a helyszínt település-, épület-, homlokzat-, és helyiség-léptékben vizsgálták. Elemezték a tágabb környezet építészeti karakterét, összegyűjtötték a Váci úton a közelmúltban épült irodaházakat, amelyeket telepítés, forma, transzparencia és anyaghasználat szerint csoportosítottak. A végeredmény azt mutatta, hogy a vizsgált példák többségére a sík formák, a lyuk-architektúra és a tégla/kő homlokzatburkolat alkalmazása jellemző. Ezzel szemben a Mérték Stúdió tervezői megmozgatott tömegeket, dinamizmust sugalló, plasztikus homlokzatképzést és nagy üvegfelületeket képzeltek el.

A megfelelő telepítés alapképletének kialakítását is alapos vizsgálatok előzték meg. Az építészek több alternatívát is tanulmányoztak, mielőtt a szabályozási terv által kötelezően előírt keretes beépítés mellett döntöttek volna – a környező városszövet jellege is igazolta, hogy ez egy történetileg beágyazott, szerves megoldásként képes működni ezen a helyen. A cél egy „élő" telepítési forma létrehozása volt, amelyet a tervezők a környező gyalogos tengelyek telken történő átvezetésével és védett udvar köré szervezett, publikus funkciókat tartalmazó alsó szintekkel kívántak biztosítani. A Süllő utcai homlokzat 120 méteres hossza építészeti és energetikai szempontból is igényelte a tagolást, amelynek négy részre történő osztásával az új irodaház a környező (részben történeti) beépítéshez tud igazodni.

A teraszokkal ellátott, visszahúzott felső szintek, a zöldtetők, a belső udvar kialakítása, valamint a házba tervezett szolgáltató funkciók és közösségi terek mind az élhetőbb munkakörnyezet megteremtését szolgálják. A belső udvart a tervezők nyitott közterületként képzelték el, ide nyíló kereskedelmi-vendéglátó egységekkel, kiállítóterekkel; az együttes befelé forduló jellegét az irodaház passzázsokból nyíló bejáratai is erősítik. A telek két vége közötti, mintegy 2 méteres szintkülönbséget rámpákkal és az üzletek padlószintjeinek lépcsőzésével sikerült áthidalni.

Az épületbe tervezett korszerű gépészeti és elektromos rendszereket az egészséges belső komfort biztosítása érdekében alakították ki. Friss nemzetközi kutatások szerint a hagyományos berendezésekkel és hálózatokkal rendelkező irodákban sokkal gyakoribbak a különböző megbetegedések és az emberek jóval fáradékonyabbak, mint a korszerű épületekben dolgozók esetében. Ezek az ún. „intelligens" házak másképpen működnek, mint a hagyományos irodák; el kell sajátítani a használatukat és erre az ott dolgozókat is meg kell tanítani. Csak így biztosítható az a rendkívül alacsony üzemeltetési költség, ami körülbelül negyede-ötöde egy ’90-es évekből származó épület rezsijének. Ez az érték – minimális változtatásokkal és többlet-ráfordítással – akár a tizedére is csökkenthető, és ami a legnagyobb előny, hogy az irodaház fenntartási költségei hosszú távra tervezhetőek. A koncepcióalkotás kezdeti szakaszában készített tanulmány szerint az épület közel zéró energiafelhasználásúvá tehető, a 2020-as előírásoknak megfelelően.

Az építészeti koncepció legmarkánsabb eleme a Váci úti főhomlokzat struktúrája, amelyet a parametrikus tervezés módszereivel alakítottak ki. A tervezőket a Váci úthoz kötődő dinamizmus érzete inspirálta, ennek absztrakciójával jött létre a homlokzaton rátétként megjelenő függőleges, monokróm üveglamella-rendszer, amely a különböző sebességű mozgásoknak és a gyors nézőpont-váltásoknak köszönhetően más és más „üzenetet" közvetít. Az önálló építészeti tárgyként megjelenő plasztikus szerkezet kismértékben az árnyékolásban is segít, a matematikai programozással létrehozott ívek, beharapások és „horpadások" statikai környezetben jelenítik meg és „rögzítik" a dinamikus mozgást, az épületet érő különböző erőhatásokat. A homlokzat „hullámai" finoman utalnak például a szomszédos épület párkánymagasságára, vagy éppen a főbejárat helyét hangsúlyozzák ki. A függőleges lamellák rendjét a tervek szerint az esti megvilágítás is ki fogja emelni, a homlokzat folyton változó képéhez pedig a külső árnyékolók által rajzolt, véletlenszerűen mozgó mintázat is nagymértékben hozzájárul majd. A racionális megoldásokra való törekvést példázza a korszerű, kifinomult részletképzésű homlokzati modulrendszer kifejlesztése és alkalmazása.  A főhomlokzat 1,35 m széles osztású panelekből álló struktúrája a Süllő utcai oldalra is befordul, ahol nagytáblás (3,60 méteres) kerámia burkolat is megjelenik.

Az építészeknek rendkívül jó a kapcsolatuk a megrendelőkkel, akik bíznak bennük és hisznek a közösen felvázolt „precíz álomban". A ház érdekeit tekintik prioritásnak – ezt a hozzáállást az egész társaság tudatos módon képviseli. A tervezők – külön megbízás keretében – mintegy 250 oldalas tanulmányt készítettek a épületben rejlő potenciál teljes kiaknázásának lehetőségeiről, amelyek révén az irodaház még környezettudatosabban működhet. Az építkezés várhatóan 2012 őszén kezdődik, a kivitelezés becsült időtartama 18 hónap, így a Nodic Light Offices a tervek szerint 2014 első felében készülhet el. 

Garai Péter