Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem 2015

A nyugat-magyarországi Szombathelyen, az ősi Pannónia provincia Kr. u. 43-ban kolónia rangra emelt városában rendezték meg immár 48. alkalommal a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetemet. A nyári egyetem témája ez évben „Az egyházak és a város” volt. 

Ezen a rendezvényen egyetemisták és szakemberek egyaránt megjelennek. Településtervező, építész, építőmérnök, tájépítész, önkormányzati szakember vesz részt továbbképzésként (a Vas megyei Építészkamara kreditpontokkal honorálja a részvételt), s ugyanezen szakmák hallgatói, továbbá geográfusok és egyéb érdeklődők gazdagítják ismereteiket ezeken az iskolákon. Idén több mint százan fordultak meg – hosszabb-rövidebb ideig - a rendezvényen.

Az eseményt az alábbi bevezetéssel hirdette meg a szervező Vas megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület (Vasi TIT): „Az egyházak annak ellenére, hogy a felvilágosodás és a XIX-XX. századi diktatúrák ideológiája kimúlásukat, meghaladásukat jósolták, élnek, és hatással vannak társadalmunkra, városaink (és falvaink) életére. E hatás nem csupán az építészeti örökség fennmaradt épületeiben és a liberális eszmerendszer szerint magánügynek minősített hitéleti tevékenységekben testesül meg, hanem építkezésekben, oktatási, nevelési és szociális intézmények működtetésében, nemzetközi „eredményeket” is felmutató karitatív tevékenységekben, társadalmi – erkölcsi megnyilatkozásokban és számos egyéb más módon. A templomok, egyházi iskolák és kollégiumok, püspöki paloták, szociális otthonok, temetők városaink és falvaink identitásában, vonzóságában, ismertségében, mindennapi életében lényeges, gyakran meghatározó szerepet töltenek be. Az egyházi közösségek a felelős polgárrá válás, a társadalmi felelősségvállalás, egyáltalán – sokak számára - a szocializáció iskolái, „edzőtermei”. 

Sok építészteoretikus szerint a templomépítészet minden építészet alapja, kiinduló pontja. Mindezeken túl a 2016-os év Szent Márton éve lesz, aki Savaria szülötte, s Pannonhalmához (Győrszentmártonhoz) is kapcsolódik. A Szent Márton út magyarországi és kiváltképp szombathelyi fejlesztése is felkelti sokunk személyes és szakmai érdeklődését. Méltó és igazságos tehát, hogy e témának szenteljük az idei nyári egyetem programját.”





A hagyománynak megfelelően az első napon a Megyeháza dísztermében zajlott a program. A megyei közgyűlés alelnöke: dr. Kondora Bálint, a város polgármestere: dr. Puskás Ferenc, a kormányhivatal vezetője: Harangozó Bertalan és a megyei TIT szervezet új elnöke: dr. Czetter Ibolya köszöntötte az első napra megjelent mintegy 70 részvevőt. Megtisztelte jelenlétével e napot Banga Lajos, a megyei TIT szervezet volt elnöke is.

A nyári egyetem történetében elő ízben három előadási nap szerepelt a programban (a korábbi években négy nap követték egymást a programok, de rohanó világunkhoz igazodva és a gazdasági lehetőségeket is szem előtt tartva változtattunk). Tizenöt előadónk többféle szakmát képviselt, bár idén az építészek dominanciája volt megfigyelhető. Levéltáros, történész, pap, lelkész, tájépítész, néprajzos, önkormányzati képviselő alkották a „csapatot”.
A Savaria tanácsának elnöke megnyitójában személyes élettapasztalatából merítve érzékeltette, hogy egy keresztény közösség milyen fenntartó, megtartó erő, hogy egy egyházi iskola milyen harmonikus összhangban tudja átadni a hitet és az emberi tudást, s családjából és környezetéből mennyi példát lát arra, hogy a fiatalokat is vonzza a hit és a személyes elköteleződés. Emlékeztetett, hogy bárhol itthon vagy a nagyvilágban súlyos helyzetekről, katasztrófákról értesülünk, akkor elsőként általában a keresztény/keresztyén szervezetek mozdulnak először és a leghatékonyabban.

Az egyik előadás – szintén többéves gyakorlat szerint – távolról közelítette, mutatta be a témát, tágítva a hallgatóság horizontját, ismereti határait. Bárány Zsófia történész, az ELTE doktorandusza, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa Az egyházak szerepe a mai s a jövő társadalmában, különös tekintettel a nyugati világ szekularizációjára c. előadásában a felvilágosodástól napjainkig tekintette át az állam és az egyház különválasztásának történetét (ami a vallásszabadságot hivatott biztosítani). Sokunk számára igazi felfedezés volt hallani a reformkor pozsonyi diétái nagyhatású országgyűlési képviselőjéről, a Kossuth által is sokra tartott katolikus csanádi püspökről, Lonovich Józsefről. S nem kevésbé izgalmas az előadás vége, amely új távlatokat is nyit, a jövőbe tekint: Josef Ratzinger (a későbbi XVI. Benedek pápa) és Jürgen Habermas beszélgetése arról, hogy az egyházak, a hit által felkínált tapasztalat/megközelítés mindenki számára ajándék, megfontolandó szempontrendszer.





Ratzinger így fogalmaz:
„A felvilágosodás korában megpróbálták értelmezni és meghatározni a lényeges erkölcsi normákat, s azt mondták, ezek akkor is érvényesek volnának, etsi Deus non daretur (ha nem létezne Isten) […] Meg kellene tehát fordítanunk a felvilágosodottak axiómáját: annak is, akinek nem sikerült megtalálni az utat Isten elfogadására, meg kellene próbálnia úgy élnie és úgy irányítania az életét, veluti si Deus daretur (mintha Isten létezne).”

Pál Ferenc, a szombathelyi püspöki levéltár vezetője Püspöki székhely vagy római colonia? A katolikus egyház és Szombathely identitásának alakulása/alakítása c. előadásában évszázadokat áttekintve szólt a városnak a különböző történelmi helyzetekben/korszakokban tetten érhető identitáskereséséről, eszményképének változásiról. Rámutatott: a Savariában született Szent Márton mind a „dicsőséges” római múltnak, mind a keresztény gyökereknek méltó képviselője, mégis kultusza évszázadokon keresztül nem volt meghatározó a város életében, önmeghatározásában. Korunknak is például szolgálhat Márton szolidáris érzékenysége, tevékeny szeretete. A megyeszékhelynek ugyanakkor számos más kincs is van, amire építhetünk, amikor a város önbecsülésére és jövőjére gondolunk.

Szecsődi Péter plébános a Gödöllőn megélt 22 év tapasztalatán keresztül mutatta be, hogy: Mit tehet az egyházközség a városért? A gödöllői Szentháromság templom és egyházközség tevékenysége az elmúlt évtizedekben. A 17 évi szolgálat után megkapott díszpolgári cím laudációjában kiemelkedő helyen szerepelt a város számára adott 600 aktív városi polgár léte, munkájuk segítése. Templom, közösségi ház, óvoda, iskola épült az elmúlt 20 évben a városban, megújult egy továbbképzések, lemélyülések céljára szolgáló épület. A 650 ülőhelyet tartalmazó templomtér a város legnagyobb előadóterme, ahol sok hangversenyre és előadásra került sor az elmúlt években.1 Az előadásban és a kérdésekre adott válaszokban nagy jelentőséget kapott a közösség, az ökumené és a világra való nyitottság; a közösség, és annak felelős tagjai, amely/akik biztosítékai is annak, hogy a közösség vezetőjének áthelyezésével az élet megy tovább.





Gecséné Tar Imola tájépítész - néprajzos, a Budapesti Corvinus Egyetem Kertművészeti Tanszékének adjunktusa Az egyházak szerepéről szólt a történeti temetők fenntartásában. Térképeken, táblázatokban és képekben érzékeltette mindazt a gazdagságot, amit ezek a temetők jelentenek kulturális örökségünkben, a települések zöldfelületi rendszerében és mindennapi életében. Külön szólt az örökség lényeges részét képező zsidó temetőkről, amelyek a hitbeli megközelítés (a temetők nem számolhatók fel soha) és a történelem drámai közelmúltja, a vészkorszak miatt kiemelt figyelmet és törődést igényelnek.

Az előadásokat mindenkor beszélgetés követi, amelyben az előadókhoz kérdéseket lehet feltenni, s a részvevők észrevételei gazdagítják az előadók által mondottakat. Az első, azaz a hétfői napot a nyári egyetemnek otthont adó Martineum épületének udvarán kezdődő beszélgetés tette még gazdagabbá.

Gregersen Labossa György evangélikus lelkész előadásnak is beillő, gazdag „mesélésében” érzékletesen mutatta be a szombathelyi evangélikus közösség „építkezését”, ami a közösség épülésében, a fokozatosan egyre több felvállalt feladatban (iskola, fogyatékosok otthona, műemlék templom felújítása), és az ezek miatt szükségessé és lehetővé váló szűk értelemben vett építkezésekben ölt testet. A bemutató végén Meggyesi Tamás, a SUNE örökös tiszteletbeli elnöke, megjegyezte, hogy ez az igazi településfejlesztés. A kerti beszélgetést séta követte, amelyben megtekintettük egy általános iskola felújítását és bővítését, majd a templom és az előtte nyíló tér megújulását. Mintaszerű az az igényesség, amivel a templom felújítása történik, s örömteli a templom előtt létrejött új köztér (közhasználat céljára megnyitott/átadott egyházi terület) kialakulása – a műemlékhez tartozó kerítés áthelyezésével. Az új térrel a templom már nem bezárt területen áll, hanem a „város része lett”.





A másnapot az építészetnek szenteltük: Portschy Tamás moderálásával délelőtt Schneller István, a Corvinus Egyetem Településépítészeti Tanszékének egyetemi tanára a következő címmel tartott előadást: Szakrális terek építészete Európában a közelmúltban és a jelenben. A közelmúltat, a modern, illetőleg a kortárs fogalmát kiterjesztve egészen az I. világháborúig nagy ívű áttekintést adott Európa templomépítéséről, annak német, svájci, francia és finn példáiról. Izgalmas kérdéseket felvetve: legyen-e hívő az építész, vagy inkább szakmájának zsenije legyen? Mit a különbség a történeti formák ismételgetése és a kortárs nagyok gondolatainak követése között?

Golda János Ybl-díjas építész, a Piarista rend építésze Egyházi megbízású épületeim c. előadásában túllépve a cím adta kereteken a kegyes tanító-rend magyarországi több mint 300 éves jelenlétét is tárgyalva bemutatta a piaristák erőfeszítéseit a rendszerváltozást követő időszakban. Mindenütt először iskolát építettek, s csak ezt követte a templom, majd a rendház. Kecskemét, Szeged, Sátoraljaújhely, Mosonmagyaróvár, Göd és Budapest voltak az állomásai ennek az országjárásnak. Az előadó mások munkáit is bemutatta, értelemszerűen a saját alkotások kapcsán az alkotás folyamatának egyes epizódjait, műhelytitkait is megosztva a hallgatósággal.

Masznyik Csaba Pro Architektura-díjas építész Evangélikus egyházi épületek című előadásában bemutatta Krähling János és Vukoszávlyev Zorán szerkesztette Új Evangélikus templomok c. könyvét, Nagy Tamás néhány épületét és Makovecz Imre siófoki templomát. Hangsúlyozta, hogy a liturgikus tér kialakításában nincs sem katolikus, sem evangélikus kánon, a klasszikusan ideális térformák keverednek mind a megbízók, mind a tervezők képzeletében. Ennek érzékeltetésére utalt a - későbbi kirándulás során megtekintett - pannonhalmi apátsági templom megújítására. A nyári egyetemek könnyed párbeszédét e téma kapcsán érzelemmel telített, s kissé hevesebb véleményalkotás fűszerezte a hallgatóság részéről. A beszélgetés az érdeklődést felcsigázta, s a látvány értelmezéséhez sok szempontot adott.





Mezei László építész Református „jelenlét” Pápán c. előadásában történeti térképekkel, egykori ábrázolásokkal, kitekintéssel (Adásztevelre, ahova kimenekültek a nehéz időszakban), történelmi érdekességekkel fűszerezve mutatta be azt az áldozatos, kitartó, minden nehézséget legyőző munkát, amivel közösséget, iskolát, kollégiumot hoztak létre a reformátusok Pápán – kulturális hatással az egész Dunántúlra. Előadása elején megemlékezett a közülünk nemrég „elköltözött” Winkler Gáborra, aki életének sok-sok évét, munkásságát áldozta szeretett városára, Pápára.

Szerdán, a harmadik napot – Zábránszkyné Pap Klára moderálásával - Meggyesi Tamás professzor emeritus, a Savaria Urbanisztikai Nyári Egyetem örökös tiszteletbeli elnökének előadása nyitotta meg, amelynek címe Az Út és az úton-lét volt. Életünket neves elődök nyomdokain járva egy zarándokúthoz hasonlította, egészen odáig elmenve, hogy „Fontosabb az út, mint a megérkezés”, valamint „Járok, haladok, tehát vagyok”. Az általa és Schneller István által oktatott promenadológiára utalva javasolta mind az egyetemi oktatás, de egészen kisgyermek kortól tanítani a terek és utcák művészetét, értését, megélését. Felhívta a figyelmet az utcák, terek és az azokat övező, azok által feltárt telkek és épületek összetartozására, az egyszerű, szinte semmitmondó részletek értékére. Puzzle játékot javasolt a városok számára, amikor a várost ezekből a közterületekre szervezett változatos elemekből lehet összerakni. Véleménye szerint a helyismeretnek, a turizmusnak is hasznára válhatna a komolyabb, jó térképek kiadása, olvasásának megtanítása, megszerettetése.

Kuslits Tibor Szombathely megyei jogú város főépítésze A város előkészületei a 2016. évi Szent Márton évre címmel tartotta meg „bemutatkozó” előadását. Mint a nyári egyetem tanácsának új tagja, és mint a város nem régen kinevezett főépítésze új színt hozott az előadások sorába. Messze túllépve a város határait – nevezetes példákat idézve – kritikusan szemlélte a folyó munkálatokat. Sok értékes gondolatot felvető előadása arra hívta fel a figyelmet, hogy a neves évfordulók, nevezetes események előkészítésére több időt kell/ene fordítani, s nem rutin megoldásokat alkalmazni.







Sipos Andrea tájépítész, a Corvinus Egyetem doktorandusza egy a rendszerváltozás után aktuálissá vált témával foglalkozott A tartalék-intézményterület egyházi intézmény részére történő felhasználásának problémái c. előadásában, amelyben érdekes debreceni és békásmegyeri esettanulmányokat is megismerhettünk. Rámutatott, hogy mindkét helyszínen a kezdeti félelmek, ellenérzések és tiltakozások után rendeződött a helyzet, egészséges kapcsolatok jöttek létre. A problémák megelőzhetők vagy legalább csökkenthetők előzetes bemutatkozással, a tervek ismertetésével és a használat során alkalmazott nyitottsággal, a hívőkön kívül mások számára is nyitott rendezvényekkel.

Az előadások sorát szerda délután a pannonhalmi utazás előkészítésére szántuk, itt segítőnk, levezetőnk Egry Balázs szombathelyi építész, a Vasi TIT frissen megválasztott elnökségi tagja volt. Elsőként Dejcsics Konrád OSB, a pannonhalmi főapátság kulturális igazgatója szólt a jelenlévőkhöz, bemutatva bencés rend több mint ezer éves jelenlétét és jelenét Győrszentmártonban, annak szent hegyén. Személye és előadása reményt adott sokaknak, hogy helye és szerepe van a szerzetesrendeknek korunk világában.

Czigány Tamás Ybl-díjas építész Az elmúlt évtizedek fejlesztései és építészete Pannonhalmán teljességre törekvő körképet vázolt fel az ott folyó munkákról, eredményekről. Ő is más építészek műveiről is szólt, értelemszerűen mélyebben feltárva a saját munkák érdekes részleteit. A látottak nagymértékben növelték az addig is meglévő várakozást a másnapi kirándulásra.

Huszár Levente Pannonhalma város idegenforgalmi bizottságának vezetője a világörökség részét képező apátság alatt elterülő város helyzetéről, újabb eredményeiről és terveiről szólt. A kis várost nemcsak a sok turistát vonzó „kupac” hozza fejlesztés szempontjából kedvező helyzetbe, hanem Győr, s fejlett és erőteljesen fejlődő régió-központ közelsége is.

Az este is tartogatott még meglepetést: A Savaria filmszínház egyik kis termében került sor Osskó Judit Ybl-díjas építész két filmjének vetítésére. Ez az alkalom a tervek szerint a város lakói számára is nyitott volt. Pannonhalma világörökségi helyszínének bemutatója volt az első (ebben még a Stornó féle templombelsőt láthattuk), a második meg a közelmúltban felújított pesti Vigadó épületét mutatta be. Mindkét film megerősített bennünket abban, hogy hazánk sok értékkel rendelkezik, hogy eleink komoly örökséget hagytak ránk, s rajtunk múlik, hogy felnövünk-e ezekhez a feladatokhoz.

A három előadási napot egynapos kirándulás követte a Világörökség részét képező Pannonhalma ősi apátságába (alapító levele 996-ból származik) és az alatta elterülő városkába. Az elmúlt 25 év alatt az apátság újjászületett, s sok fejlesztés történt, s történik napjainkban is.

Számos pozitív visszajelzés érkezett a részvevőktől; sokan reménnyel a szívükben tértek haza.

A nyári egyetem kapcsán mindenképpen szólni kell a tervező táborról. Ötödik alkalommal került sor a szombathelyi rendezvény előtti három napon az egyetemistákat és frissen végzetteket hívó együttlétre, a tervező táborra. Vasvár, Keszhely, Vaskeresztes és Celldömölk után az idén Őriszentpéter, hazánk második legkisebb lakosságú városa, az Őrség központja fogadta a tábor részvevőit: négyen Puhl Antal építészhallgatói Debrecenből érkeztek, négyen – településmérnök hallgatók és táj- és kertépítő BSc-t végzettek – pedig a Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karáról. Munkájukat Osskó Judit építész, Kató Eszter tájépítész, doktorandusz, Portschy Tamás építész és Körmendy Imre segítették.

A helyszínelést megnehezítette és megszépítette, gazdagította az éppen aktuális Őrségi Vásár. Második alkalommal történt, hogy a diákok nem az egyetem ideje alatt készítették (jellemzően) a terveket, hanem a nyáron és kora ősszel, kihasználva a világháló adta lehetőségeket. Terveik bemutatására és az önkormányzat számára történő átadásra októberben (később meghatározandó időpontban), a MUT budapesti székhelyén kerül sor.

Körmendy Imre
a SUNE tanácsának elnöke