Sportuszoda a vizek városában

A győri Bercsényi ligetben új sportközpont létrejöttéről döntött a város. Ennek első eleme, a Bodrossy Attila és a Dimenzió Iroda tervezte sportuszoda, mely fémes szerkezeteivel ügyesen illeszkedik a nem túl szerencsés adottságú környezetbe. Bán Dávid írása, Zsitva Tibor fotói.

2017-ben ifjúsági olimpiai játékokra készül Győr városa, és ehhez több új sportlétesítmény építése szükséges. Ezek főleg olyan hiánypótló intézmények, amelyekre a város egyre élénkülő sportéletében már most is igény mutatkozik. Győr nem rendelkezett például a versenyek megtartására is alkalmas fedett uszodával sem, ezért a sportlétesítmények helyszínéül kijelölt Bercsényi liget első építménye egy 50 méteres medencét tartalmazó, majd idővel egy 33 méteres bemelegítő medencével kiegészülő fedett uszoda lett.

A Bercsényi liget a Rábca régi folyómedrének 1908-as feltöltésével jött létre, különös határvonal az Újváros és a Sziget városrészek között, a két rész utcahálózata itt határozottan el is válik egymástól. A terület az elmúlt időszakban elhanyagolttá vált, mostanság kezd ismét életre kelni. A korábbi kerület, majd a rendőrség Dózsa csapatának focipályája vitt már némi sportéletet a területre, a mostani fejlesztési terv szerint azonban határozottan ez lesz Győr új sportközpontja.

Jóval a világversenyt megelőzően, a város igényei miatt – és nem utolsósorban az önkormányzati választásokra időzítve, habár arról némiképp lekésve – már tavaly év végén felavatták az új sportuszodát. Győr vezetése úgy döntött, hogy az uszodának városi területet biztosít, míg a további sportlétesítmények állami területen jönnek majd létre, amelyeket idővel használatra átadnak a városnak. A város birtokában azonban csak a Rábca szabályozásával funkciójukat vesztett árvízvédelmi töltések voltak, így egy keskeny, hosszan elnyúló telek állt az uszodát tervező Bodrossy Attila rendelkezésére. További erőteljes kötöttséget jelentett a liget új építményeinek szánt egységes arculat, azaz az összes létesítményen elvárt ezüstös szín, a fém anyaghasználat és az íves formavilág.

Noha a tervezők szívesebben dolgoztak volna az uszodaépítésre alkalmasabbnak tartott fával, kénytelenek voltak fémben és ívekben gondolkozni, így az ezüstszínű tűzi horganyzott acélszerkezettel felhúzott épület alumínium burkolatot kapott. Az idővel elkerülhetetlenül fellépő korrózió lassítása érdekében azonban sikerült az országban egyedülálló módon, az elmúlt olimpiákon használt ózonos víztisztító rendszert beépíteni az uszodatechnikába, ami nem utolsósorban külföldi versenyzők számára is vonzóbbá teheti a létesítményt edzőtáborozás számára.

 A két oldalról jól megközelíthető telken jól el tud különülni az uszodába érkező látogatók forgalma és parkolója, valamint a gazdasági bejárat. Kedvező az ártéri erdőre néző északi tájoltság, amely kellemes árnyat nyújt az uszoda fákra nyitott teljes üvegfalára. Kedvezőtlen volt a déli oldal, ahol egy családi házas negyed hátsókertjei fordulnak az uszoda felé, így arra semmilyen kilátást, nyitottságot nem lehetett tervezni, innen zárt maradt az épület.

Az acélszerkezet is ezt az irányt emeli ki, a déli rácsos tartóból észak felé kinyíló ívek teszik lehetővé a teljes oldalon végigfutó üvegfelületet. A szokatlanul keskeny telek nem tette lehetővé, hogy a kiszolgáló helyiségek, az épületgépészet, az öltözők közvetlenül a medencetér mellé kerüljenek, így ezeket egy -1. szinten helyezték el. Az építkezés idején felbukkanó talajvíz miatt az épület 0. szintje a tervezetthez képest jobban kiemelkedett, ami szerencsére jót tett az épület összlátványának.

A tavaly év végén átadott fedett uszoda az 50 méteres medence mellett egy jól elhatárolt, külön vizesblokkal rendelkező tanmedencét is magában foglal, ahonnan a különálló bejárás miatt a nebulók nem keveredhetnek be a mélyvizes medencetérbe. A világkupát megelőző második ütemben épül majd meg a 33 méteres bemelegítő medence, amely mobil ponyvafedelet kap, így a versenyek után nyitott kültéri medenceként várja majd a már most jelentősen felélénkült győri úszóélet közönségét.






Bán Dávid