Szerves struktúra — Őrmező

”Tervünk alapstruktúrája a nőtt városok és természeti képződmények, szövetek analógiájára épül. A struktúra nemcsak városi léptékben, térszervezésben, hanem az épületek egyéb részleteiben is megjelenik.”
A Sporaarchitects pályaműve az őrmezői irodapark-pályázaton.

A Kelenföldi pályaudvar és az M1-M7-es autópálya között elterülő terület a közeljövőben jelentős fejlődésen megy keresztül a környező infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően – 4-es metró - MÁV intermodális csomópont, útfejlesztések, buszállomás, P+R parkoló. Beépülése, fejlesztése után naponta több tízezer ember fog megfordulni a környéken, ezzel új városrész születik élő terekkel, utcákkal, zöldfelületekkel, különböző épületekkel.

 

 

A terület mindemellett az egyik legkedvezőbb hely Budapesten magasházak létesítésére. Egyrészt jó infrastrukturális ellátottsága miatt, másrészt jó vizuális elhelyezkedésének köszönhetően, mivel a nyugatról kocsival érkezők számára ez az első urbánus, épített látvány, Budapest nyugati kapuja.

Irodánk számára nagy építészeti és városépítészeti kihívást jelentett a beépítési koncepció elkészítése Budapest egyik legfontosabb kapujához. Ezen a jelenleg alulépített, jellegtelen, de kitűnő adottságú területen új, sajátos karakterű városrész születhet, bátor építészeti elemekkel egyedi hangulatot, impressziót adva a városba érkezőknek.

 

 

Az irodapark tervezése során elemeztük az új városrész működési elveit, a gyalogos, autós közlekedés fő irányait, az átlátásokat, a különböző karakterű közterületek kapcsolódásait, az irodaházak funkcionális szempontjait. A városrész funkcionális szempontjai mellett az irodaparknak önálló karakterűnek kell lennie, jelszerű épületegyüttesnek, reflektálva a tágabb környezeti sajátosságokra - budai hegyek, zöldterületek, távolabbi magaslati pontokról való rálátás.

Tervünk alapstruktúrája a nőtt városok és természeti képződmények, szövetek analógiájára épül. A nőtt városok struktúrája, tereinek, utcáinak kapcsolódása hasonlóan organikus és természetes, mint a természeti képződmények, jelenségek, pl. agyagrepedés, növényi szövetek, anyagszerkezetek struktúrája. Ez a rendszer, alapstruktúra, raszter szabadon kezelhető, könnyen idomul a terület funkcionális igényeihez, fő közlekedési irányaihoz, a szükséges átlátásokhoz, látványokhoz, egyedi hangulatot ad, változatos urbánus tereket hoz lére. A struktúra nemcsak városi léptékben, térszervezésben, hanem az épületek egyéb részleteiben is megjelenik.
Nyilvánvaló, hogy a terület központja, az új városrész fő találkozótere a metró nyugati kijáratának térségében lesz. A beépítés alternatív útvonalakat biztosít a térről az irodákba, a lakótelepre és a többi fejlesztési területre haladóknak. A nőtt struktúrából adódóan az áthaladóknak lépésről lépésre változatos térélményt kínál a terek különböző karaktere, a zöld és burkolt területek váltakozása, az épületek közti terek szűkülése, tágulása, a szögtörések, irányok.

 

 

A tervezett irodaegyüttes 5 épületből áll. Délen, a tízemeletes panelházak előtt a szabályozási tervnek megfelelően 1 db 30 m magas, délnyugaton és északon 1-1 50 m magas, valamint a metrókijáratnál és az autópálya mellett 1-1 100 m magas toronyból. A 100 m magas tornyok jelek, egyik a nyugati kaput jelöli az autópálya mellett, a másik az intermodális csomópontból érkezőknek nyújt impozáns látványt.
A telek autópálya felőli része megemelt zöld rézsű, amely vizuálisan növeli a teret, és zajvédelmet nyújt az autópálya felől. A zöld rézsűre kávézók, éttermek, a konferenciaterem előterei nyílnak, lépcsőzetes teraszairól rálátás nyílik a lenti terekre. Az irodabejáratok a földszintről és a rézsűbe vágott kanyonból nyílnak.

Az irodák a mai elvárásoknak megfelelő kialakításúak, a munkahelyek természetes fénnyel megvilágítottak, flexibilisen alakíthatók. Az épületek függőleges közlekedőrendszere koncentrált, ebből a magból megközelíthetően kisebb, ill. nagyobb irodákra oszthatók az egyes szintek.

 

 

Az épületek homlokzatain szintén megjelenik a fent említett organikus struktúra, hol tömörebb, hol lazább, vagy inverz formában. A déli oldalakon sűrűbben, több tömör felülettel megfelelő árnyékolást biztosítva, az északi oldalakon ritkábban, több üvegfelülettel. A homlokzati struktúra a 100 méteres tornyokon a leglégiesebb, itt üvegosztásként jelenik meg, a déli oldalakon napkollektor rendszerrel kombinált plasztikusabb árnyékoló rács.

A tömbszerű épületek csonkolásai erodációként jelennek meg. A csonkolások negatív terei lehetnek a közterekhez kapcsolódó kávézók, éttermek fedett teraszai, átjárások a nagyobb irodatömbökön, belátások, átlátások, a a toronyházak közbenső szintjeinél tetőkertek, közösségi terek, zöld szigetek.

Az irodaegyüttest különböző helyeken megjelenő zöld felületek lazítják, humanizálják. A földszintet az első emeleti éttermekkel összekötő zöld rézsű, a köztereken megjelenő zöld, intimebb kertek, a tornyokat megszakító függőkertek, teraszok mind élhetőbb, humánusabb környezetet biztosítanak az itt dolgozóknak.

Sporaarchitects / Dékány Tibor, Finta Sándor, Hatvani Ádám, Vadász Orsolya