Sztárépítészek nyilatkoznak a Ligetről

Nemzetközi és magyar sztárépítészek beszélnek a Városligetbe tervezett múzeumi negyedben helyet kapó Új Nemzet Galéria-Ludwig Múzeum építészeti terveiről a Múzeumcafé rövid videófilmjében. 

A pályázat 2015. áprilisi eredménye történelmi mérföldkő a magyar építészet történetében. A Liget sorsa – egy új európai közösségi tér, egy közpark és egy múzeumi negyed egybeolvadásával – világszerte megmozgatta az építész szakma színe-javát: „Mi ezzel az épülettel szeretnénk visszaadni a budapestieknek a Ligetet.” – nyilatkozta Sigrun Aunan, az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum tervpályázatának egyik első díjasa, a norvég Snøhetta építészeti iroda építésze a tervekről szóló beszélgetésen.

A Múzeumcafé rövid videofilmje: 

Világhírű nemzetközi és hazai sztárépítészekkel beszélgettek a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum tervezett épületéről, amelynek nemzetközi meghívásos építészeti tervpályázatán két pályaművet is első helyre sorolt a bíráló bizottság. A japán SANAA, illetve a norvég Snøhetta irodák tervét egyaránt kiemelkedő értékűnek ítélte a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri. A két pályamű közül a tervezőkkel folytatott egyeztetések során, szakmai és pénzügyi szempontok alapján választják majd ki a felépítendő múzeum végleges tervét.

A zsűri két második helyezettet is díjazott: a spanyol Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P., valamint Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara közös terveit. „Már önmagában a meghívásos pályázat mezőnye egy történelmi mérföldkő volt a magyar építészet történetében. Hiszen soha ilyen súlyú és jelentőségű építész mezőny nem állt össze egy magyar épület megtervezésének a lehetőségéért való versenyben.”– jelenti ki Baán László, a szakmai bíráló bizottság elnöke.

Az egyik első díjas norvég Snøhetta számos nemzetközi díj nyertese; nevéhez fűződik a New York-i World Trade Center helyére tervezett September 11 Memorial Museum és Norvég Nemzeti Opera épülete. „Ők valami olyasmit hoztak be a kortárs építészetbe, amiben egy az északi gondolkodásnak a letisztultsága, nagyon világos, méltán tiszta vonalak, és egyfajta időtlenség van a terveinkben. Ez mind-mind, ennek a legjobbja, benne van az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum terveiben.” – nyilatkozza Baán László a terveikről.

Sigrun Aunan, a Snøhetta építészének üzenete a budapestieknek: „Mi ezzel az épülettel szeretnénk visszaadni a budapestieknek a Ligetet. Nemcsak a tetőt használhatják arra, hogy sétáljanak rajta, hanem a főbejárat szintje is nyilvános, elég lenne bent eldönteni, merre akarunk menni: a múzeumokba, a kávézóba, vagy a könyvesboltba.” Szerinte a lényeg a műalkotások megtekintése: ha elvonná a figyelmünket valami, akkor az nem lenne egy jó múzeum.

A tervpályázat másik első helyezettje, a SANAA egy tokiói székhelyű, világhírű, Pritzker-díjas építészeti iroda. Épületeinek világa a hagyományos japán építészetet modern, kreatív formatervezéssel ötvözi, stílusának fő jellemzői az egyszerűség, a súlytalanság, rugalmasság, tágas, nyílt terek. Legkiemelkedőbb munkái a New York-i Új Kortárs Művészeti Múzeum és a Louvre-Lens épületei. Terveik az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére új koncepciót tükröznek: egy különös, dekonstruált tér, amely nagyon játékos, hívogató és nyitott.

A második helyezett nemzetközi hírű Nieto Sobejano Arquitectos stúdió nevéhez jelentős spanyolországi múzeum épületek és nemzetközi munkák fűződnek, mint például a córdobai kortárs művészeti központ. A másik második díjazást elért Kossuth-, Ybl Miklós- és Prima Primissima díjas Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara közös képviseletében nyilatkozó Vannay Miklós építész a következőkben fogalmazza meg épület koncepciójukat: „A kortárs múzeum egy nemzeti gyűjtemény. A múzeumnak pedig az egy nagyon fontos mondanivalója, hogy minden művész mesét mesél, és abban a mesében részt kell vennie a műalkotás szemlélőjének: egy koherens, egy irányba mutató történetmesélésről tud szólni egy ilyen ház.”

Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épület tervei mellett elhangzott egy-két vélemény a Városligetbe tervezett múzeumi negyed koncepciójáról is: „Ezek a múzeumok idevonzzák a turistákat és nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is.” jegyezte meg Marcus Schwarz, a norvég Snøhetta-tól. A sztárépítész azt is elmondta, hogy az egyik projekt, amit a pályázat leadása előtt vizsgáltak, a bécsi múzeumi negyed volt, amely egymástól teljesen különböző, mégis egymáshoz közel eső múzeumoknak ad otthont; ezek kiválóan működnek együtt, hasznot húzva egymás közelségéből. A látogatók olyan múzeumba is bemennek, ahová eredetileg nem tervezték. Ebből minden múzeum profitál.

Rodrigo Louro Flor, a holland Mecano építészeti iroda egyik meghívott pályázója is támogatóan beszélt a múzeumok Ligetbe illesztett terveiről: „Ez megváltoztathatja Budapest központjának az életét. Nem tudjuk még, hány múzeum kap itt helyet, de a múzeumok és parkok közti kapcsolat Hollandiában is létező dolog. Rotterdamban ott van az ún. Múzeum Park, és Amsterdamban is létezik egy park a múzeumok mellett. Ezen a két helyen nemcsak turisták használják ezeket a területeket, múzeumokat, hanem helyiek is nagy számban.”

forrás: ligetbudapest.org sajtóközlemény