Szülőotthon Győrben – Épület a háborítatlan szülésért – Bartók Mária Hedvig diplomaterve
Bartók Mária Hedvig diplomatervében egy olyan funkciót vesz elő, mely Magyarországon talán kevéssé ismert, azonban a jelenlegi szülészeti körülmények miatt egyre nagyobb igény jelentkezik rá. A tervezett szülőotthon a győri Egészségtechnológiai Campus fiktív kiegészítéseként, Ivánka András Orvosi Klubházának közvetlen szomszédságába ágyazódik be.
A szülőotthon kifejezés egy mostanra megszűnt intézménytípus neve, viszont a szülés és az otthon szavak szépen kifejezik azt a meghitt helyszínt, amely a háborítatlan szülésnek és születésnek adhat teret.
A kórházakban megtapasztalható medikalizált szemlélettel szemben a szülőnő igényeire összpontosító hozzáállás számos pozitív hatással bír az új családra és a szülés körül dolgozó személyekre is. Erről több tudományos kutatás készült, amelyeknek eredményeit a gyakorlatba ültethetnénk, egyelőre azonban kevés helyen alkalmazzák ezeket.
Egyre több szervezet és mozgalom tematizálja a szülés körülményeihez kapcsolódó problémákat, amelyek az intézményi és szervezeti tényezőkön túl a környezetből fakadóak is lehetnek.
Ma Magyarországon szülészeti intézmények a köz- és magánkórházakon kívül alig akadnak. Jelenleg egy születésház üzemel Budapesten az otthonszülés körülményeihez igazítva, a kórházi szülés negatív téri (és egyéb) hatásaitól mentesen. A covid járvány alatt és óta megnőtt a kereslet az otthonszülésekre, és ezt az igényt tovább fokozta a szabad orvosválasztás jogának korlátozása is. A kórházi szülések a jellemzőek és könnyen elérhetőek Magyarországon, ahol viszont több beavatkozás történik sokszor rutinszerűen. A szülés élettani folyamata leginkább az intézeten kívüli esetekben valósul meg beavatkozások nélkül, azaz nagy valószínűséggel ott tapasztalhatja meg valaki a háborítatlan szülés élményét.
A túlterhelt szülészeti ellátórendszer szakemberhiánnyal küzd a magánszférába vonulás és a külföldre vándorlás okán. Várhatóan fontolóra kell venni azokat az alternatív szülészeteket, amik alkalmasak a komplikációmentes szülések lebonyolítására, így tehermentesítve a kórházi szülészeti osztályokat. Kétségtelen, hogy a kórházi szülés jelenléte nélkülözhetetlen, ha egy terhesség alatt komplikáció merül fel, vagy egy nő számára a kórház jelenti a biztonságot. Az intézeten kívüli szüléssel viszont azok a nők vannak megszólítva, akik számára a biztonságot nem a kórház jelenti.
Építészként a design mint eszköz felhasználható arra, hogy közvetett módon segítse a szülést, annak fiziológiai és pszichológiai kihívásait figyelembe véve. Mindezt úgy, hogy a biztonságot mint legfontosabb szempontot mindig szem előtt tartsa. A születés egy természetes folyamat, amennyiben minden rendben zajlik, a várandós nő képes rá, hogy megszülje a gyermekét. Fontos, hogy a tervezett környezet azt éreztesse a szülő nővel, hogy kompetens és szabad.
A kiválasztott helyszín Győrben, Nádorvárosban található, egy korábban közkórházként működő területen. Győr az észak-dunántúli régió központja, ezért alternatív szülési helyszínként szolgálhat a nyugat-magyarországi nőknek. A helyszínt már 1895-ben parkosítás jellemezte, ugyanis az akkori kórház pavilonosan elhelyezett épületeit egy tengelyre szervezett park fogta közre. A jövőben Egészségtechnológiai Campus létrehozását tervezik a kórház helyére, ebbe a programba képzeltem bele a Szülőotthont. Az átalakítás miatt bontásra ítélt épületek egyike az Ivánka András méltán ismert Orvosi Klubháza mellett található. Ide került a Szülőotthon.
A telepítésénél a park eredeti geometriája meghatározó volt, ahhoz igazodva az épület ismét értelmezhető zöld kertrészeket jelölt ki, emellett a megközelíthetőség volt még irányadó szempont. Az első ’hívószó’ a kerengő szó volt, így a pozíciót meghatározta az az intuitív kép, hogy az épület átriumos. Ehhez egy olyan kert képzete társul, ahol átszellemülhetünk és a fizikai térre fókuszálva merülhetünk el a belső világunkban.
Az épületnek két szárnya van, az egyik szárnyban kaptak helyet a szülőszobák, melyeknek közvetlen kapcsolata van a kerttel. A másik szárnyban a szülést megelőző várandós időszakhoz kapcsolódó helyiségek vannak. Ez a második traktus két szintes, hogy a bábáknak és a családoknak szükség esetén szállást is biztosíthassanak.
Az épületben elkülönítettem a személyzet bejáratát és a főbejáratot. A személyzet bejárata az északi végen található, míg a főbejárat a déli részen. Az Ivánka Klubház és az általam tervezett épület között létrejövő szabad területre egy olyan parkrészt képzelek el, ami felkészít a Szülőotthonba érkezésre. Ebben a kertben megjelenik a víz, amivel kihangsúlyozom a térrész jelentőségét és megjelölöm az épületem bejárati zónáját.
Azért, hogy karakterében igazodjon az épület a környezetéhez, a homlokzatokra téglaburkolatot választottam. Amellett, hogy az épület ívelt tetőszerkezete lágyságot sugároz, rímel az Ivánka-féle Klubház jellegzetes shed-tetőinek formájára. Nem tartanám előnyösnek, ha az épület túlságosan kirívó lenne, így igyekeztem olyan jelleggel felruházni, amelyben tisztázza szellemiségét, azaz kevés eszközzel operál. A fehér színt azért választottam, mert számomra a szülés egy tiszta dolog, a szó szakrális értelmében. A homlokzat arcát elrejtettem, az ablakok csipkefal mögött bújnak meg, hogy így is csöndes maradjon az épület kommunikációja és a befelé fordulást képviselje.
