Közélet, hírek
TÉRítő-place-maker
2006.10.26. 10:14
Várjuk mindazok gondolatait, akik bármilyen elképzeléssel, ideával rendelkeznek a témában, vagy hajlandóak a Szervita tér kérdésen elgondolkozni és ezen erőfeszítéseik eredményét mindannyiunkkal megosztani.
Motto: „Az emberi válság mindíg a megértés válsága, amit valóban megértettünk azt meg is tudjuk csinálni” (R. Williams)
Tapasztalataink szerint közös tereink funkcionálisan kiürültek, elvesztették szerepüket. Pedig a terek körül épül a város, a tér a város legjellemzőbb része, a közélet, ezzel a városi élet színtere. Vannak jó példák arra, hogy a terek megújulásában lévő erő, energia, miként képes jól sikerült kölcsön-kapcsolatokkal energetizálni a terek környezetét is és viszont. Elképzeléseink szerint a belváros funkcióváltása és a terek 21. századi megújítása kéz a kézben járva hozzájárulhat a Belvárosi élet újjászületéséhez. Mi, az Urbanissimus Egyesülettől szeretnénk ebben a jelentős tennivalóban aktívan részt venni és erőfeszítéseinket, együttműködésünket és képességeinket a lehető legteljesebb mértékben e cél megvalósulása érdekében rendelkezésre állítani. A Kammermayer téren a Firka Partyval megkezdett első térformáló „Térítő” (Place-maker) akciót követően, most a Szervita tér sokkal összetettebb kérdésében keressük azokat a partnereket, akik együtt kívánnak és képesek működni az új, 21. századi kihívásokra megfelelő válaszok megtalálásában (esetleg csak a kérdések megfogalmazásában, dilemmák kikristályosításában).
Erőfeszítéseinkben partnereink, társaink: Stúdio Metropolitana, Magyar Építész Kamara, Főváros, V. kerület, Építészfórum, Budapest Építész Kamara, Kossuth Rádió, Gazdasági Rádió
FELHÍVÁS:
Várjuk az info/kukac/urbanissimus.hu vagy a karolyik/kukac/ecorys.hu e-mail címre mindazok gondolatait, akik bármilyen elképzeléssel, ideával rendelkeznek a témában, vagy hajlandóak a most középpontba helyezett kérdésen elgondolkozni és ezen erőfeszítéseik eredményét mindannyiunkkal megosztani. Lehetnek kétsoros gondolatlöketek éppúgy, mint szösszenetek, esszék vagy skiccek, rajzok, fotók, performanszok. A fontos, hogy minél több, akár diffúz gondolat is terítékre kerülhessen, hogy azokból kikristályosodhasson egy konvergáló gondolati rendszer: a belvárosi újjászületés támogatott 21. századi stratégiája.
Várjuk az info/kukac/urbanissimus.hu vagy a karolyik/kukac/ecorys.hu e-mail címre mindazok gondolatait, akik bármilyen elképzeléssel, ideával rendelkeznek a témában, vagy hajlandóak a most középpontba helyezett kérdésen elgondolkozni és ezen erőfeszítéseik eredményét mindannyiunkkal megosztani. Lehetnek kétsoros gondolatlöketek éppúgy, mint szösszenetek, esszék vagy skiccek, rajzok, fotók, performanszok. A fontos, hogy minél több, akár diffúz gondolat is terítékre kerülhessen, hogy azokból kikristályosodhasson egy konvergáló gondolati rendszer: a belvárosi újjászületés támogatott 21. századi stratégiája.
Elérhetőségünk: 1052 Budapest, Városház u. 3-5, 06-1/317-2393 www.urbanissimus.hu
Közösségi központok, terek fejlesztése – Belvárosi terek megújítása
Városi életminőségünkről sok mindent elárul főutcáink, tereink, parkjaink állapota. Valójában mire és hogyan szeretjük használni a belvárosi tereket?
Észre kell vennünk, hogy főutcáink, tereink revitalizációja, a fejlesztések gazdasági jelentőségén túl, milyen széles teret kínál a városok (települések) arculatának újra-teremtésében, közösségeinek formálásában.
Az átalakításhoz, vagy éppen az új kialakításához nemcsak pénzre, hanem szakértelemre, közösségi tenni akarásra is szükség van. A közterület nemcsak a spontán szocializációt teszi lehetővé, hanem vonzó, aktív és támogatott eseményekkel a tér vagy utca alul-hasznosított részeibe tudja vonzani a térhasználókat.
KONSZENZUS - A KÖZÖSSÉG RÉSZVÉTELÉVEL
Egy ilyen tervnek a magánszektor szereplői és az önkormányzat közös jövőképeként, akarataként kell megszületnie. A településközpontok, mint gazdaságilag versenyképes helyszínek sikerességében a település gazdasági közössége is érdekelt éppúgy, ahogy a megújítás haszonélvezője, azaz a lakosság, a civil közösség. Ezért a megújítási terv elkészítésének első lépése a lehetséges (potenciális) partnerek bevonása a fejlesztések meghatározásába. A revitalizációnak valódi mozgalomként kell megvalósulnia, természetes partnerséget hozva létre az érintett és érdekelt szereplők között.
Forrásteremtés és intézményesítés
A városközpont-menedzselési programok finanszírozásának számos módja van, és mindegyik módszernek vannak előnyei és hátrányai. Egy forrásszervező stratégia megtervezésekor fontos, hogy kiegyensúlyozzuk a reálisan elérhető forrásokat és a megoldható problémákat. A revitalizáló programot menedzselő szervezetnek figyelemmel kell lennie minden forrásszervező lehetőségre, beleértve a támogatások, speciális programalapok, tagdíjak, adományozások, forrásszervező akciók, bevételteremtő tevékenységek, adókörzeti bevételek, közhatalmi és magán-tőke társulások, kötvények, téglajegyek, stb. sokaságát.
Marketing, promóció
A bevásárlóközpontokat, plazákat hirdetik. Ugyanúgy a belvárosoknak is meg kell ismertetniük magukat a potenciális használókkal, a vonzáskörzet lakosságával és a turistákkal. A helyszínt, azaz a főteret, főutcát éppúgy ajánlani kell, mint az egyes üzleteket, szolgáltatásokat illetve eseményeket.
Miért FONTOS...? Ha hosszú távon is meg szeretnénk tartani a gazdasági és kulturális értékeink megteremtésében főszerepet vállaló polgárainkat, a város gazdaságának birtokosait, akkor olyan települést kell teremtenünk a számukra, amelyben igazán otthon érzik magukat, ahol jó élni - lakni, dolgozni és szórakozni egyaránt.
Közös terek és közösségi központok
Egy urbánus közeg sok lehetőséget teremthet találkozásokra, közösségek kialakulására. A történeti városok vonzó értéke, hogy a hűbéri vidékkel szemben, megterem-tették a horizontális emberi kapcsolatok lehetőségét és ennek megfelelő épített környezetet hoztak létre.
A sikeres városok felismerik a társadalmi átalakulásban rejlő óriási lehetőséget, és szervezik, menedzselik saját civil társadalmukat, helyet, teret, platformot teremtve a társadalmi párbeszédre, és ezáltal a megújulásra. A szétaprózottan, a város szövetében szétszórtan elhelyezkedő közösségi helyek, terek a felgyorsult élet és a romló közlekedés körülményei között már nem eléggé vonzóak. Manapság a közösségi lét igényeit a pláza-típusú, integrált környezet jobban kielégíti, mint a korábbi korokból visszamaradt technológiájú, elemi funkciókat kielégítő létesítmények.
Ma egy vonzó, életteli város sikerének záloga, hogy a mai kor követelményeit kielégíteni képes interaktív környezetet kínál, hogy megteremti azokat a gondolat-csere tereket, amelyek lehetővé teszik a találkozásokat, információk, vélemények, érzések cseréjét, azaz építi a város spiritjét.
A közösségi tereket úgy kell programoznunk, terveznünk, hogy azok a közösség spirituszát, értelmét egymással megosztó emberek számára vonzó legyen. A multifunkcionális központok azért sikeresek, mert integrálni tudják a munka, lakó, kulturális és szórakozás funkciókat, akár 24 órás használatot is biztosítva.
A belvárosok, város(rész)központok revitalizálása is egy minőségi, vonzó közösségi környezet megteremtésével lehet csak sikeres, összehangolva a központban működő létesítmények funkcióit. Nem elég csak jó épületeket építeni, a ”központ identitást” is meg kell teremteni. Tervezni, és menedzselni kell a belváros funkció-összetételét, a „shop-mix”-ét, hogy fenntarthatóan vonzó és attraktív lehessen.
Városi életminőségünkről sok mindent elárul főutcáink, tereink, parkjaink állapota. Valójában mire és hogyan szeretjük használni a belvárosi tereket?
Észre kell vennünk, hogy főutcáink, tereink revitalizációja, a fejlesztések gazdasági jelentőségén túl, milyen széles teret kínál a városok (települések) arculatának újra-teremtésében, közösségeinek formálásában.
Az átalakításhoz, vagy éppen az új kialakításához nemcsak pénzre, hanem szakértelemre, közösségi tenni akarásra is szükség van. A közterület nemcsak a spontán szocializációt teszi lehetővé, hanem vonzó, aktív és támogatott eseményekkel a tér vagy utca alul-hasznosított részeibe tudja vonzani a térhasználókat.
KONSZENZUS - A KÖZÖSSÉG RÉSZVÉTELÉVEL
Egy ilyen tervnek a magánszektor szereplői és az önkormányzat közös jövőképeként, akarataként kell megszületnie. A településközpontok, mint gazdaságilag versenyképes helyszínek sikerességében a település gazdasági közössége is érdekelt éppúgy, ahogy a megújítás haszonélvezője, azaz a lakosság, a civil közösség. Ezért a megújítási terv elkészítésének első lépése a lehetséges (potenciális) partnerek bevonása a fejlesztések meghatározásába. A revitalizációnak valódi mozgalomként kell megvalósulnia, természetes partnerséget hozva létre az érintett és érdekelt szereplők között.
Forrásteremtés és intézményesítés
A városközpont-menedzselési programok finanszírozásának számos módja van, és mindegyik módszernek vannak előnyei és hátrányai. Egy forrásszervező stratégia megtervezésekor fontos, hogy kiegyensúlyozzuk a reálisan elérhető forrásokat és a megoldható problémákat. A revitalizáló programot menedzselő szervezetnek figyelemmel kell lennie minden forrásszervező lehetőségre, beleértve a támogatások, speciális programalapok, tagdíjak, adományozások, forrásszervező akciók, bevételteremtő tevékenységek, adókörzeti bevételek, közhatalmi és magán-tőke társulások, kötvények, téglajegyek, stb. sokaságát.
Marketing, promóció
A bevásárlóközpontokat, plazákat hirdetik. Ugyanúgy a belvárosoknak is meg kell ismertetniük magukat a potenciális használókkal, a vonzáskörzet lakosságával és a turistákkal. A helyszínt, azaz a főteret, főutcát éppúgy ajánlani kell, mint az egyes üzleteket, szolgáltatásokat illetve eseményeket.
Miért FONTOS...? Ha hosszú távon is meg szeretnénk tartani a gazdasági és kulturális értékeink megteremtésében főszerepet vállaló polgárainkat, a város gazdaságának birtokosait, akkor olyan települést kell teremtenünk a számukra, amelyben igazán otthon érzik magukat, ahol jó élni - lakni, dolgozni és szórakozni egyaránt.
Közös terek és közösségi központok
Egy urbánus közeg sok lehetőséget teremthet találkozásokra, közösségek kialakulására. A történeti városok vonzó értéke, hogy a hűbéri vidékkel szemben, megterem-tették a horizontális emberi kapcsolatok lehetőségét és ennek megfelelő épített környezetet hoztak létre.
A sikeres városok felismerik a társadalmi átalakulásban rejlő óriási lehetőséget, és szervezik, menedzselik saját civil társadalmukat, helyet, teret, platformot teremtve a társadalmi párbeszédre, és ezáltal a megújulásra. A szétaprózottan, a város szövetében szétszórtan elhelyezkedő közösségi helyek, terek a felgyorsult élet és a romló közlekedés körülményei között már nem eléggé vonzóak. Manapság a közösségi lét igényeit a pláza-típusú, integrált környezet jobban kielégíti, mint a korábbi korokból visszamaradt technológiájú, elemi funkciókat kielégítő létesítmények.
Ma egy vonzó, életteli város sikerének záloga, hogy a mai kor követelményeit kielégíteni képes interaktív környezetet kínál, hogy megteremti azokat a gondolat-csere tereket, amelyek lehetővé teszik a találkozásokat, információk, vélemények, érzések cseréjét, azaz építi a város spiritjét.
A közösségi tereket úgy kell programoznunk, terveznünk, hogy azok a közösség spirituszát, értelmét egymással megosztó emberek számára vonzó legyen. A multifunkcionális központok azért sikeresek, mert integrálni tudják a munka, lakó, kulturális és szórakozás funkciókat, akár 24 órás használatot is biztosítva.
A belvárosok, város(rész)központok revitalizálása is egy minőségi, vonzó közösségi környezet megteremtésével lehet csak sikeres, összehangolva a központban működő létesítmények funkcióit. Nem elég csak jó épületeket építeni, a ”központ identitást” is meg kell teremteni. Tervezni, és menedzselni kell a belváros funkció-összetételét, a „shop-mix”-ét, hogy fenntarthatóan vonzó és attraktív lehessen.
Gauder Péter
Elnök - Urbanissimus Egyesület
Elnök - Urbanissimus Egyesület
