Törekvés Isten felé – A Szent Kozma és Damján templom szakrális épületként való hangsúlyozása

"...a templom anyagában és méreteiben is egy durva betonépítmény, mely mindezzel ugyan rezonál a környezetével, ám nem juttatja kifejezésre az épület funkciójából adódó üzenetét – a hétköznapok szürkeségében keresni és megtalálni valami többet: Istent." A Naarchitects válaszát a felvázolt kiindulási állapotra Balázs Imre ismerteti. 

Szent Kozma és Damján vértanuk életét figyelembe véve arra a következtetésre jutottunk, hogy a templom külső megjelenésének szakralitásában lényeges hangsúlyt fektetnénk a testvérpár közös életének, Istenbe vetett hitének, életvitelének és vértanúságának kifejezésére. Ezt a tervpályázat követelményeit szem előtt tartva, az épület két lényeges és jellemző elemének, a harang- és a huszártoronynak újragondolásával kívántuk kifejezésre juttatni. A torony lefödésével egy formailag új megoldást javaslunk, amely – jelképesen – Isten felé, a felsőbb világok irányába mutató és csúcsosodó forma. A faszerkezetes épületrész, amely anyagában kettős „testvérpár-forma", (üveg és cserép), a két vértanú életének közös, mégis egyedi pályáját hivatott kifejezni:

• Üveg - áttetszőségével szimbolizálja a tiszta fényt és a Krisztusba vetett őszinte reményt.
• Cserép - védelmet, szilárd hitet és erős jellemet jeleníti meg.
• A Faszerkezet – az isteni erő, Isten megjelenítése, mely a fenti világ fele is mutat, de úgymond közöttünk is van. A szerkezet a fent említett két anyag közös, szilárd alapja, váza, mely átlátszó, mégis masszív keret, mely összefogja és megtartja a fentebb említett kettőt, és melyre – szimbolikusan – életünket mi is szilárdan építhetjük.

A templom egyéb, szakralitást aláhúzó homlokzati elemeinek is a fát választottuk domináns elemként az anyagszerűség miatt, mely szorosan összefonódik a fent említett koncepcióval. Ezt több egyéb tényező is indokolja. Tágabb értelemben a fa megjelenítésével az épített környezetben domináló betondzsungelt próbáltuk ellensúlyozni. Szűkebb értelemben magát az épületet tekintve is ugyanez a probléma érzékelhető: a templom anyagában és méreteiben is egy durva betonépítmény, mely mindezzel ugyan rezonál a környezetével, ám nem juttatja kifejezésre az épület funkciójából adódó üzenetét – a hétköznapok szürkeségében keresni és megtalálni valami többet: Istent.

A fa különböző megjelenítése a homlokzatokon továbbá melegebb, kellemesebb, közvetlenebb kisugárzást nyújt. A függőleges, hosszanti lécezés a templom monoton homlokzatának megtörése és arányainak javítása érdekében is javasolt.

Az építkezés menetének megkönnyítése céljából javasoltuk, hogy a torony-szerkezeti és egyéb elemei előre gyártva készüljenek el, majd, lehetőség szerint, egyben, daruval kerüljenek a helyükre. Továbbá javasoltuk helyi mesterek foglalkoztatását.

Balázs Imre építész