Újabb közterület-revitalizációs tervpályázat zárult le Pécsen
Kihirdették a „Pécs-Megyer városrész központi területeinek rendezése” tervpályázat eredményét. A bemutatott pályaművek némelyike igyekezett stratégiai folyamat részeként tervezni a terület megújítását. Azonban a zsűri, mérlegelésében és ajánlásaiban, a konkrétan megfogható fizikai beavatkozások kijelölésére koncentrált leginkább.
Bencze Zoltán helyszíni tudósítása
A Pécs-Megyer városrész központ elnevezés a Kádár-korszak egyik legnagyobb vidéki lakótelepének szolgáltatási és lakóközösségi központját takarja, melyet közismertebb nevén Kertvárosként ismerhetünk. Pécs gazdasági helyzetét, valamint a hasonló lakótelepek általános szociális problémáit tekintve nem nehéz elképzelni, hogy milyen jelentőséggel bír egy ilyen közterületi rendszer megújítása. Ennek ellenére a tervezők meglehetős érdektelensége mellett zajlott a pályázat. Összesen hat terv érkezett be.
A beérkezett művek bírálati szempontjai között szerepel ugyan az „EKF pályázatban megfogalmazott köztér átalakítási, átértelmezési vízió minél magasabb szintű megvalósítása”, azonban ez a célkitűzés inkább tűnik groteszknek, mint helyes szempontválasztásnak, ha tudjuk, hogy a város győztes EKF pályázatában meghirdetett „köztér átalakítási elképzelések” céljait soha nem dolgozták ki egy valóságos helyzetértékelésre alapozott szakmai kutatás keretei között. Például nem került sor a lakótelep aktuális szocio-kulturális, társadalmi, gazdasági, urbanisztikai valóságának egzakt felmérésre. Így az ebből következő szükségletek megoldási képlete sem került kidolgozásra.
Úgy tűnik, mintha a kiíró várostervezőinek fejében még mindig Le Corbusier nyolcvan évvel ezelőtti szavai visszhangoznának, miszerint: „a várostervező nem különbözik az építésztől, és ő teremti meg az időbeli és térbeli összefüggéseket”. Pedig az elmúlt évtizedek világszerte tapasztalható urbanisztikai átalakulásai azt mutatják, hogy azoknak a kihívásoknak, melyekkel a magyar középvárosoknak is szembe kell nézni napjainkban, csak komplex társadalmi és gazdasági folyamatok figyelembevételével lehet megfelelni. Azok a térbeli összefüggések melyeket az építész vagy várostervező létrehozhat a város terében, ma már csak összetett tudományos tevékenység végeredményeként állhat elő. Ha fordítva történik, és azt várjuk, hogy az „építész tervezze meg a térbeli összefüggéseket” a fizikai környezet megújításával, elvész a társadalmi-gazdasági folyamatok dinamizálásának lehetősége. A fizikai környezet megújulása nem hoz hosszú távú eredményeket és az elavulás jelei hamar megjelennek.
A bemutatott pályaművek némelyike igyekezett stratégiai folyamat részeként tervezni a terület megújítását. Azonban a zsűri, mérlegelésében és ajánlásaiban, a konkrétan megfogható fizikai beavatkozások kijelölésére koncentrált leginkább. Kérdések megfogalmazása helyett konkrét döntéseket vállalt magára. Igyekezett minél inkább befejezetté és lezárttá tenni a folyamatot.
A részletes eredmény és a díjazottak listája.
Bencze Zoltán helyszíni tudósítása
I. díjban részesül a 4. sz. pályamű
Lépték-Terv Tájépítész Iroda
Szakács Barnabás, Boda Ilona, Dömötör Tamás, Hlatky Katalin, Vonnák Kata, Tóth Réka, Esztergomi Judit Réka, Jáger Tünde, Szabó Franciska, Tóth Eszter
A díj összege: bruttó 1.200.000 Ft
Bíráló Bizottsági Tagok
Gonda Tibor, Társelnök, Pécs Megyei Jogú Város alpolgármestere
Bagoly Attila, Szakmai titkár, Pécs Megyei Jogú Város főépítésze
Benkő Melinda PhD, az NFÜ delegáltja
Szokolai Zsolt, a DDRFÜ delegáltja, Fejlesztési igazgató
Dr. Csima Péter, a Magyar Építészkamara delegáltja
Lugosi Ágnes, a Dél-Dunántúli Építészkamara delegáltja
Böszörményi Krisztina, az OKM delegáltja, okleveles táj és kertépítészmérnök
Gömöry János, Pécsi Tudományegyetem, nyugalmazott főiskolai docens
a Bíráló Bizottság szakértői
Dr. Illés Judit, jogi szakértő, hivatalos közbeszerzési tanácsadó
Dr. Schmidt József, önkormányzati képviselő
Hódosi Vera, önkormányzati képviselő
Sarkadi Gábor, önkormányzati képviselő
Majdik Miklós, önkormányzati képviselő
Turi Katalin, az ANK igazgatója
