Újpalotai közösségi ház tervpályázat - Láris Barnabás és Vesztergom Ádám terve
"Olyan teret hoztunk létre, mely a zöld környezetről és az abban található szabad térről szól, melynek természetbeni analógiája a „TISZTÁS”. Ehhez a közös tisztáshoz kapcsolódik az új közösségi ház főhomlokzata, mint a Fő tér epicentruma." Bemutatjuk Láris Barnabás és Vesztergom Ádám megvételben részesült pályamunkáját.
ADOTTSÁGOK
A tervezési helyszín Újpalota lakótelepének központi tere, ahol számos fő közlekedési útvonal kereszteződik. A telepi lakosok nagy része napi szinten kapcsolatba kerül a területtel, áthalad rajta. A tér központi helyzetéhez viszonyítva azonban jelenlegi állapotában méltatlan és átgondolásért kiált. Tervezésünk során igen fontos volt ezért a hely valódi identitásának és értékének megkeresése, s erre a legpontosabb válaszok megadása.
Városszöveti kapcsolatokat tekintve adott a központi elhelyezkedés, valamint az óriási méretű átmenő forgalom. A helyzet kaotikumát az évek alatt létrejött, ad-hoc módon fejlesztett kiskereskedelmi épületek fokozzák, miközben a tér belső részén nem hiányozhat köztereink általános eleme a szökőkút sem, mely kis eséllyel bírja maradásra a mellette elrohanó lakókat. A tervezési területen található CBA épület jellege a felújítás során nem változott, térszervezési szempontból semleges képet mutat, miközben bejárata kellően artikulált. A terület múltjához szorosan kötődő téri elemek szintén esetlegesen egzisztálnak. Az épített elemek változatos „kakofón” hangulata mellett azonban a területen igen jó állapotú faállomány található. Az üde zöld nagy kontrasztban áll a tér jelenlegi állapotával, frissíti a zsúfolt buszok és a panelházak lakásainak téri szűkösségéből ide érkezők hangulatát.
ALAPGONDOLAT
„Mindenütt, ahol egy jelenlévő egy másik jelenlévővel szembesül, vagy csak arra vár, hogy szembesüljön vele, …ott nyíltság működik már, ott valamilyen szabad tájék játszik szerepet. Csak ez a nyíltság teszi lehetővé a spekulatív gondolkodás menete számára is az átjárást azon, amit gondol. Ezt a nyíltságot, amely lehetséges látszani- hagyást és mutatást nyújt, a tisztásnak nevezzük, mely ekképp az igazság helye.” (Martin Heidegger)
Újpalota panelházainak tervezése, városképi kialakítása Tenke Tibor és munkatársainak kiváló munkája, mely a korszak tervezési keretei között hozott létre arányos és használható léptékű közterületeket. Napjainkra szerencsés módon a tervezők szándéka mentén, a közterületeken, így a Fő téren is fejlett, jó állapotú faállomány cseperedett fel, azonban alatta leromlott állapotú közterületek találhatóak. Tervezési célunk volt, hogy olyan teret hozzunk létre, mely a terület találkozási és feltöltődési pontjává válhat. A helyszínre, mint koherens egészre tekintettünk, melyben az egyes elemek kapcsolódnak egymáshoz, hoznak létre egyedi egészet. A téren található értékes faállományt vettük alapul. A folyamatosan felújuló betonrengetegben ez olyan vizuális és elemi alapot nyújt, mely létfontosságú az itt élő lakosok, az ide látogatók és a tér jövője szempontjából. Olyan teret hoztunk létre, mely a zöld környezetről és az abban található szabad térről szól, melynek természetbeni analógiája a „TISZTÁS”. Ehhez a közös tisztáshoz kapcsolódik az új közösségi ház főhomlokzata, mint a Fő tér epicentruma.
AZ EMBER
"Az emberek össze vannak zsúfolva - közel egymáshoz, mégis távol. Az itteni emberek végtelenül bezárkózottak. Nagyon kicsi a mozgásterük: a lakás, a munkahely és a bolt közötti háromszögben élnek. Ami ezeken kívül esik, azt nem nagyon ismerik." (Új ember, Repcsik Gyula)
Munkánk másik nagy kihívása Újpalota szociológiai háttere. Olyan közegbe kell közösségi teret és házat tervezni, ahol valójában egymástól elkülönülő, egymás számára ismeretlen emberek laknak. Ennek következtében olyan térre van szükség, ahol emberek találkozhatnak, eltölthetnek rövidebb-hosszabb időt és kikapcsolódhatnak. A közös élmények átélése, a tárgyak közös használata idővel összekapcsolja az embereket. Egy közös „élménytér” létrehozására törekedtünk mind külső, mind belső térben. Az élménytér feladata olyan hatások közvetítése, melyek interakcióra késztetik a használókat. A térnek egyszerre kell közösnek és személyre szabottnak lenni. Egyszerre kell használhatónak lennie különféle embertípusok számára. Olyan teret kell adni, amit a lehető legtöbben érezhetnek magukénak a mindennapokban és kitüntetett rendezvényi időszakokban is. Olyat, ahol lehetőség van elvonultan szemlélődni, vagy a forgatag részévé válni.
ZÖLD-TÉR-STRUKTÚRA
A tervezési terület egészének struktúráját a falevél erezeti mintája adta. Így olyan mozaik felület jött létre, mely a tér egészét szövi be, integrálja a kialakítandó sétányt, s egyben a lombokon található levélerezetre is utal. Az egyes burkolati foltok eltérő minőségű (sima, érdes) és anyagú (fa, kő, rekortán) burkolatúak. A „tisztás” és a hozzá kapcsolódó közösségi ház a mozaik központi elemei, mely épület tetőszintjére a téri rendszerhez kapcsolódó rámpán juthatunk fel.
A közösségi ház új épülete a szabályozási tervben kijelölt tervezési területre került, figyelembe véve annak beépítési részleteit (úm.: 4 méternél magasabban beépíthető terület).
A főtér „tisztás” területe többfunkciós felület, melyen a hétköznapokban, a helyszínrajzon jelölt helyen néhány centiméter mélységű vízfelület található. A víz hűs klímát kölcsönöz a forró nyári napokon a tisztásnak, így jelentős vonzerővel bír. Az újpalotai napok rendezése esetén ezt a vízfilmet leeresztik, helyén színpadot, mobil lelátót alakíthatnak ki. A téli időszakban a vízfelület helyén jégpálya létesülhet, mely az adventi vásár központi elemét képezheti. A tervezett épület Legénybíró utcai homlokzata előtt gyalogos sétányt, abba integrált játszóteret alakítottunk ki. A játszóterületre a vendéglátó egységből rálátást biztosítottunk. A CBA épülettel határos területen gépkocsi parkolókat helyeztünk el. A szükséges gépkocsi igényeket telken belül a Zsókavár utcához, valamint a Legénybíró utca Nyírpalota utcai területén biztosítottunk figyelembe véve a szabályozásban előírt zöldfelületi igényeket. A buszmegállók közvetlen környezetében a koncepcióba illeszkedő a közösségi ház karakterére visszautaló pavilonokat helyeztünk el.
A HÁZ (Az élmény tér)
A közösségi ház fogadótere a főtér tisztásához kapcsolódik. A fogadótérbe könyvesboltot, információs pultot, vizesblokkot kapcsoltunk. A nyári időszakban a nagyméretű lapozható üvegfelületek kinyitásával a külső és belső tér határa elmosódhat. A fogadótérhez közvetlenül kapcsolódik a nagyterem és a kisterem. A nagyterem nézőtéri része dönthető, síkba emelés esetén bankettek, rendezvények lebonyolítása megoldható. A nagyteremhez, a kialakítandó új gyalogos sétány felőli oldalon étterem kávézó kapcsolódik. A két tér között rendezvény esetén kapcsolat biztosított. A gyalogos sétány felé eső oldalon, az étterem főtér felőli oldalára belső, de nyáron teljes mértékben nyitható játszóházat terveztünk, mely a kültéri játszótérrel összenyitható. A fogyasztótéri funkció gyalogos sétányra történő orientálása átértékeli a jelenlegi parkolóként funkcionáló területet, nyüzsgő, élettel teli passzázzsá alakítja azt. Ez természetesen magával hozza a panelház földszinti területeinek funkcióváltását. Így, optimális esetben kisebb kávézók települhetnének a passzázsra. Az étterem konyhafunkciója, valamint a rendezvényterek teherforgalmú megközelítése a legénybíró utcai közútról megközelíthető.
A fogadótér központi része felett felülvilágítóval ellátott galéria található, így a művészeti galéria emeleti tere és a fogadótér vizuális kapcsolata biztosított. Az emeleti területre lépcső és lift használatával juthatunk. Itt kaptak helyet a foglalkoztatók és az épület üzemeltetésének területei. Az épület homlokzata matt fehér áttetsző kopolit üveg, mely a belső tartalmat szűrten közvetíti a külső felületre. E héj mögött hőszigetelt üvegfelület található. A két réteg között átszellőzési lehetőség és mozgatható árnyékoló szerkezet kapott helyet. A kialakítás klímahomlokzatként működhet, segítve az épület passzív energetikai működését. A homlokzat tömör felületű részei fehér vakolatot kaptak.
A BUSZVÁRÓ
A buszmegállók helyét nem változtattuk meg. A környezetük burkolati rendszerét a téri átközlekedés határozta meg. A pavilonok kialakítása ezekre az átkötésekre reagálva alakult ki. A jelenlegi „kis ház” jellegű épületek helyett, a koncepció „levélerezet” struktúrájába illeszkedő, a főépület karakterére utaló, konzolos előtetőkkel rendelkező pavilonok kerültek. A fedett-nyitott terek alkalmasak többcélú hasznosításra, a várakozás időszakának változatossá tételére. Az épületblokkok üzemi feltöltése időszakosan, a hátsó homlokzatuk irányából megoldható. A pavilonokba büféket, kisebb árusító területeket helyeztünk 6x30, valamint 5x25 m2 alapterülettel. A nyilvános WC helyiségeket a két buszmegálló közé, a Nyírpalota utca közelében helyeztük el. A Zsókavár utca - Nyírpalota utca csatlakozási pontja környezetében a zöldfelületi tereket kiemeltük, hogy az említett irányból védetté váljon a Főtér.
ZÖLDTETŐK
Mind a közösségi házon, mind a pavilonokon extenzív (alacsony fenntartási költségű) zöldtető került kialakításra. A zöldtetők jelentős csapadékmennyiséget tudnak visszatartani, a megkötött víz pedig védi az éves, illetve napi hőingadozástól az épületet, így annak szerkezeti élettartama nő, de a hűtési- fűtési költségek is csökkenek.
A tetőn található növényzet a helyi levegőminőség javításában és a mikroklíma alakításában is szerepet játszik: oxigént termel, szennyezőanyagot és port köt meg, illetve párologtatással hűti a környezetet. Ökológiai előnyein túl, fontos az is, hogy az épület ötödik homlokzata a környező magas házakból kitekintve barátságosabbá válik ezen növényzet alkalmazásával.
