Újpest, Szent István tér

A pályamű a teret területfelhasználási szempontból három, egymástól tisztán elkülönülő, átlátható, egyszerű részre osztja. A virágpiacot a szabályozási tervben javasolt helyre, viszonylag kicsi (alig több, mint 200 m2-es) területen, egy „üvegdobozban” – változtatható funkciós lehetőséggel – tervezi. Ezzel a megoldással a Bíráló Bizottság egyetértett, mivel a transzparens kubus így nem zárja le teljesen a tér nyugati oldalát, megteremtve a mögöttes térfal és a nagyvonalú, elegáns tér vizuális kapcsolatát. A vendéglátáshoz nem tervez külön épületet, azt egyelőre a tér déli, megújuló térfalának földszintjére javasolja, ami megfelel a városfejlesztési koncepció és a KSZT céljainak. A javaslat azt feltételezi, hogy a vásárcsarnok felújítását követően a virágpiac is oda fog átkerülni, ebben az esetben a virágpiac épületében vendéglátó létesítmény(ek) helyezhető(k) el. A téren 3000 m2-es, igényes burkolt felületet tervez, vízpontokkal. A Duna sétányhoz kiemelt kőburkolatú padsorral csatlakozik, míg a déli térfal menti korzóhoz fa-pallós kiülő teraszokat javasol. A tér területével azonos nagyságú „nagy gyepet” 36 cm-rel lesüllyeszti a térhez képest.

A nagyvonalú, tiszta szerkesztési elvre épített terv koncepciójával a minimál-art tervezési elvét szinte szélsőséges módon követő virágpiac-épület összhangban van. Kifogásolható azonban, hogy a virágpiachoz a kiegészítő funkciók elhelyezése megoldatlan. A magasabb tető alá szerkesztett üvegdoboz nagysága megfelel a – célszerűen földszintes – virágpiac befogadására, a transzparens épület kissé excentrikus elhelyezése helyesen találja meg azt a pozíciót, mely kijelöli ugyan a tér határfelületét, mégsem zárja le túlzottan a nyugati térfal előtti teret. A virágpiac tömegétől délre kialakuló, tetőzettel fedett térrész elegáns helyszínt kínál mind a szabadtéri virágárusításra, mind a különböző rendezvények látvány-fókusza számára, a térrel való kapcsolata példás megoldás. A javaslat erénye az is, hogy az épület egyszerű tömegével inkább csak foglalatot kíván adni a virágpiacnak és nem kíván önmaga domináns, hivalkodó látványként megjelenni.

A középső, burkolt felület mérete rendezvénytérként megfelelő, lezárása a grófi tengelyt idézi. A hozzá csatlakozó – kis mértékben süllyesztett – zöldfelület a rendezvények puffer-teréül is szolgál. A tér funkcionális tagolása jó, a virágpiac épületének visszafogott léptékű tömege jó lezárást ad a térnek, tágas helyet hagy az agórának és a gyepes pihenőkertnek, mely 3000 m²-es alapterületével üde színfoltot jelenthet a városi téren. A grófi tengely átvezetésével és a középső térrész lesüllyesztésével az agóra és a napozórét funkcionális szétválasztása szépen megoldott, a pihenőkert területe nagy alapterületével változatos használatot tesz lehetővé, jóllehet a pályamű a részletek bemutatásával adós maradt. A terv hiányossága az, hogy a várható rekreációs terhelésnek kitett gyepesített zöldfelület berendezésére – annak ellenére, hogy ennek lehetőségét felvetette – nem ad megoldást, a felület „árnyék-hiányos”, a tér klimatikus komfortját egy célszerűen méretezett és elhelyezett vízfelület is javíthatná. A nagyvonalú térképzés a továbbiakban az utcabútorok és a megvilágítás jó megválasztásával tovább fejleszthető. A déli sétány mentén tervezett kiülő teraszok, a fapallós teraszrendszer funkcionálisan is jó ötlet és a tér, valamint a sétány közötti kapcsolatot is szépen oldja meg. Szakszerűtlen viszont a Duna tengely és a déli sétány mentén kialakított fasorok fafaj megválasztása, az Acer saccharinum (ezüstjuhar) gyomfa, melynek laza, rendetlen ágrendszere nem ad díszítő értéket, ágai, gallyai törnek, szemetelnek, a Catalpa bignonioides (szivarfa) pedig termésével szemetel, s ezért nem jó városfásításra.

A terv a háromszintes mélygarázs megközelítését a Kemény Gusztáv utcából, de az Árpád úti csomóponthoz nagyon közel tervezi. A felszíni közlekedés megoldása korrekt, az egy lehajtó, két kihajtó megoldás dicséretes. A parkolószintekről a feljárók jó pontokon érkeznek a felszínre, az itt megjelenő építmények kialakítása megfelel a tervezett tér karakterének. A garázs belső forgalmi rendje a rámpához szervezett gyors fordulókör miatt jó, azonban az ehhez tartozó fordulókörök sugara a nemzetközi szakirodalomban javasolthoz képest kicsi. A külső lehajtó rámpa torkolatánál az elválasztó sávban pillért kell elhelyezni a tizenhét méter fesztávú kiváltás elkerülése érdekében. A kihajtási parkoló-berendezések elhelyezése a kanyarban nem szerencsés, jobb lenne azokat az egyenes szakaszon megvalósítani.

A pályaművet a Bíráló Bizottság I. díjban részesítette (bruttó 3.500.000.- Ft).