Úti beszámoló Szingapúr - így élnek ők

A Magyarország és Szingapúr közötti Együttműködési Programnak köszönhetően látogathatott a magyar Területrendezési Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkár a Városfejlesztési Vezetőképző Programjára. Szaló Péter úti beszámolója Szingapúrról, a fejlődésről, a mikéntekről. 

Tony Tan Keng Yam úr, Szingapúr köztársasági elnöke 2013. novemberében Magyarországra látogatott, találkozott Orbán Viktor miniszterelnök úrral és Áder János Köztársasági elnök úrral. A kétoldalú együttműködés keretében kaptam lehetőséget a Szingapúri Külügyminisztérium által felsővezetők számára meghirdetett programon való részvételre. A programot az Élhető Városok Központja (Centre for Liveable Cities), a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium központi szerve szervezte.

A programon alapvetően Afrika, Ázsia és Csendes Óceánia kormányzati tisztségviselői, illetve polgármesterei vettek részt (28 fő), és amelyen a legmagasabb szintű hivatalban lévő, illetve volt állami vezetők tartották az előadásokat.

A program rendkívül meggyőző erejű volt.

• bemutatta Szingapúr hogyan emelkedett ki lépésről lépésre a nyomorból, hogyan vált a világ egyik leggazdagabb országává, 
• erős központi tervezés és végrehajtás működik, melynek során végtelen következetességről tettek tanúságot,
• álláspontjuk szerint mindennek kulcsa az erős vezetés (strong leadership, szerintük a demokrácia a gazdagok luxusa),
• az állam szerepét minden területen megerősítették, tulajdonban, szabályozásban, irányításban, a pénzügypolitikától a területgazdálkodásig,
• titkos fegyverük a törvények betartása.

Szingapúr 1965-ben lett független. Az országban éles nemzetiségi (kínai, indiai, maláj) ellentétek voltak, egymással szembenálló társadalmi csoportok konfliktusai (egy év alatt 275 sztrájk, illetve demonstráció) és munkanélküliség jellemezték. Semmilyen erőforrással (föld, víz, ásvány, természeti) nem rendelkeztek. Ebből a helyzetből vezette ki az országot tudatos fejlesztéspolitikával Lee Kuan Yew, aki 31 évig volt az ország miniszterelnöke.

Az 5,5 milliós ország városállam, az erős központi kormány alatt nincs érdemi önkormányzati szint, és lényegében egypártrendszer van.

Ma már a munkanélküliség 2%, az egy főre jutó GDP 52 ezer USD, 9. a világranglistán, társadalmi béke van, erős hadserege, rendőrsége, nincs bűnözés, (a védelmi kiadások 22%-ot tesznek ki). Következetes bűnüldözés, befektetési biztonság, tisztesség, zöld és tiszta környezet, működő közlekedés, fejlett infrastruktúra és jólét jellemzi. Mindezt tervekre alapozva, a saját útjukon járva érték el, az UNIDO által delegált Albert Winsemius holland szakértő javaslatait megfogadva, akit – mint minden korábbi vezetőt – nagy tisztelet övez. A Vezetőképző Program az akkor kapott segítség viszonzása más országok felé.

A felzárkózás fő elemei:

1. Az életminőség javítása a lakásépítésen keresztül

• 1960 óta működik a Lakásépítési Tanács0HDB), amit egy sikeres üzletember vezetésével hoztak létre,
• a lakásépítéssel együtt kiépítették az építő(anyag)ipart,
• a munkanélkülieket betanítva gyors és olcsó lakásokat építettek,
• 1985-re felszámolták a bádogvárosokat,
• tulajdonossá tette a polgárokat az állami ügynökség erkölcsi és gazdasági okokból,
• az ügynökség a lakás mobilitást is biztosítja, visszaveszi a fiatalok lakását, nagyobbat biztosít jövedelemtől függő támogatásokkal,
• az építés korszaka után a felújítás, illetve ma már az újraépítés korszaka tart, bontanak és magasházakat építenek.

2. Munkahelyteremtés az iparosítással

• az erőforrások közül csak a munkaerő állt rendelkezésre,
• 1961-ben Gazdaságfejlesztési Tanácsot hoztak létre, irodákkal, külföldi ügynökségekkel,
• egyablakos ügyintézést vezettek be,
• ipari parkokat alakítottak ki, részben a tenger feltöltésével,
• garantálták a befektetések biztonságát.

3. Kialakították a hosszú távú tervezés rendszerét

• a Tanácsok akcióorientáltak voltak, de felismerték, hogy a projektről projektre történő építések kockázatosak,
• a tervek – Concept Plan – szisztematikusak, minden fejlesztés sarokkövei,
• integrálják a különböző szempontokat (közlekedés, terület felhasználás, lakás) minden döntésnek előre értékelik a gazdasági és társadalmi hatását.

4. Terület felhasználás rendszere

• az állami földtulajdon arányát 44 %-ról 2000-re 70%-ra növelték,
• az akvizíciós törvényt fogadtak el (Robin Hood), azaz bármilyen közcélra kisajátíthatnak területet,
• a területeket a Területrendezési Tanács (Master Plan Comittee) minősíti át, így a fejlesztési nyereség az államé. Az átminősített területeket pályázaton meghirdetik,
• végül a korrupció elkerülése érdekében mindenről a Kabinet dönt, hogy ők se tévedjenek meg, és az Elnök vétót emelhet.
• fellebbezési jog persze van és kártérítés is jár,
• de nem kompenzáltak illegálisan épített létesítményekért.

5. Mindig előre tekintenek

• De tisztelik az elődöket, munkájukat tovább építik
• A vezetők jó példája fontos és a jó kormányzás jó embereket (népet) igényel, azaz magas etikai követelményeket.

Adottságok

Az 5,3 milliós népesség növekszik és mindössze 716,1 km2-en terül el, a népsűrűség rendkívül magas, 7.400 fő/km2. Az Élhető Város meghirdetett koncepciója ebből az adottságból indul ki, minden ágazat az élhető város megteremtését szolgálja. Minden csepp vizet összegyűjtenek, a sziget egy hatodán vízgyűjtőt alakítottak ki. Mezőgazdaság helyett parkok hálózatát alakították ki, 2030-ra a zöldterület arányát a jelenlegi 35,7 %-ról 46,5 %-ra fogják emelni. Három faültetési nap szolgálja az állampolgárok környezettudatossá tételét. 2030-ra az épületek 80 %-át zöldítik. 150 km kerékpárutat építettek, azt megduplázzák.

Városfejlesztés

A szisztematikus tervezés alapja a Koncepció (Concept Plan), amit először 1971-ben hagytak jóvá. Azóta a harmadik terv szabályozza az országot, amit öt évente vizsgálnak felül. Lényege a szigorú, de keretek között rugalmas területfelhasználás, továbbás infrastruktúra hálózatok nagytávlatra szóló meghatározása.

Az Integrált Fejlesztési és Rendezési Terv pillérei a következők:

• Gondolkodj hosszú távon
• Építs rugalmasan
• Harcolj produktívan
• Hajtsd végre hatékonyan
• Innoválj szisztematikusan!

A tervek egyszerre vízionáriusak és pragmatikusak. Céljuk az integritás kultúrájának erősítése, ezt szolgáló intézményrendszer kialakítása és újabban a helyi közösség bevonása.

Új szlogenjük az ABC – Active, Beautiful and Clean – Aktív, Szép és Tiszta város!

Az alábbi tematikus pontok mind az integrált terv részeként került bemutatásra:

Környezetvédelem

A 60-as években rendkívül szennyezett volt a környezet:

• a folyók bűzösek, és mint a városok, elképesztően szemetesek voltak,
• az ipar erősen szennyezte a levegőt, a talajt, a tengert,
• a város életét nehezítette, hogy 22 ezer utcai árus lepte el az utcákat.

Szisztematikusan számolták fel a helyzetet. Programjuk pillérei:

• vízióval rendelkező vezetés (Mr Lee 10 évet adott rá)
• hosszú távú tervezés és megvalósítás
• folyamatos innováció és alkalmazkodás
• mindenki bevonása, egyéni felelősség.
• A szlömös városrészeket felszámolták, az utcai árusokat csarnokokba terelték.

Elválasztott csapadékvíz és szennyvízhálózatot építettek ki teljes körűen. A folyókat megtisztították, eltávolították a szennyezett iszapot is, szivárgókat alakítottak ki. A szennyező ipart és az állattartást felszámolták. Ma szelektív hulladékgyűjtés működik, három szemétégetőben semmisítik meg az égethető hulladékot, melynek pernyéjéval egy szigetet hoznak létre a tenger feltöltésével, amit majd iparterületként hasznosítanak. Az újrahasznosítás mértéke 60 %. 

Versenyképes gazdaság

A GDP elképesztő ütemben növekedett a fejenkénti 52 ezer dollárra.

• A 60-as években a munkaerő intenzív,
• a 70-es években a képzett munkaerőre támaszkodó,
• a 80-as években a tőke intenzív,
• aztán a technológia intenzív volt

az iparfejlesztés iránya, jelenleg a tudásalapú fejlesztésekre építenek.

A rövid és a hosszú távú stratégiák között nem volt konfliktus, lényegük az állandó alkalmazkodás, rugalmas végrehajtás, a területük intenzív kihasználása. Céljuk mindig elsőnek lenni, szorgalmazták a just-in-time termelést és tervezést, erős logisztikai támogatást nyújtottak, egyablakos ügyintézést vezettek be. Segítette a befektetőket a jó földrajzi fekvés, a valuta stabilizálása, a korlátozott infláció és valutájuk folyamatos gyengítése.
De évekig koldultak és kopogtattak, hogy tudassák, merre vannak, jöjjenek befektetni az országba. A biztonságot (nincs bűnözés), a vonzó környezetet (nincs grafitti, szemetelés) is befektetés ösztönzési kérdésként kezelik.

Jelenleg a turizmus az egyik húzó ágazat, bár eredetileg nem volt vonzótényezőjük. Hihetetlen attraktív fejlesztéseket valósítottak meg (Marina Bay, uszoda pálmafákkal az 54. emeleten, gigantikus üvegkupolával fedett arborétum, éjszakai szafaripark).

Minden minisztérium elkötelezett a gazdaság fejlesztése mellett!

Lakásépítés - „Bádogvárosból a tulajdonosi demokrácia felé”

A Lakásépítési Tanács (HDB) a 60-as években olcsó és kislakások építésével indult, ma 4-5 szobás lakásokat és toronyházakat építenek. 95%-ban magántulajdonba kerülnek a lakások, 5 % a bérlemény. Mivel a tulajdonos vigyáz rá, befektet, és ezzel gyarapítja a GDP-t, továbbá az építés hozzájárul az erős munkaetika kialakításhoz. Erősítik a terek közösségi fenntartását, a hovatartozást az amúgy gyökértelen társadalomban. Az építési költségek kézbentartását különösen fontosnak tartják.

A területrendezés és előkészítés állami feladat, de konzultálnak a privát szférával, a kivitelezést magáncégek végzik szigorú árverseny alapján. Az utazási idő minimalizálása érdekében építik a magas házakat, most 40 emeleteseket. 400 méteren, ill. max. 30 percen belül elérhető tömegközlekedést kell biztosítani.

Területhasznosítási Programjuk ún. megerősített és tartalék listákat tartalmaz. A Programot 6 havonta felülvizsgálják, ami az építtetőknek kiajánlanak.
A lakásvásárlást jövedelemfüggő állami támogatási rendszer ösztönzi. Megtekintettünk a metróállomáson működő HDB irodákat, ahol igen közérthetően, vizuális eszközökkel megtámogatva magyarázzák el a fiataloknak és időseknek a lehetőségeket, vállalásaik megalapozása érdekében.

A támogatási rendszer

• családalapú, egy család- egy lakás
• állampolgársághoz kötött,
• jövedelemfüggő,
• a minimális foglalkoztatási idő követelmény,
• az azonos neműek nem elfogadottak,
• a többgenerációs együttélést támogatják, vagy közeli elhelyezést.

A következő fázisban Lakásminőség Fejlesztő Programot indítottak,

• a vizesblokkok felújítása és
• az élettartam növelése érdekében.

Jelenleg az etnikai harmónia és a családias környezet kialakítását szorgalmazzák, zöldítés, ceremóniák stb.

Közlekedés

A közlekedési káoszt felszámolták

• elsődlegesen a tömegközlekedés kiépítésével (vasút, metró, busz, egyéb),
• másodsorban az úthálózat fejlesztésével, buszsávok kialakításával, forgalomirányítással,
• a különböző ágazatok összehangolásával integrált rendszert építettek ki (metrómegállóból indulnak a buszok, ott vannak a közösségi terek)
• ehhez összevonták egy irányítás alá az összes közlekedési céget, beleértve ma már a gépjármű nyilvántartást és a parkolást is
• az állam fejleszti az infrastruktúrát, még a buszokat is az állam veszi, de
• a működtetést szigorú protokoll alapján kiszervezik,
• szigorú elemekre épülő tarifarendszer van, évente felülvizsgálják.

Az autó státusz szimbólum, mégis visszaszorították. Éves kvóta van az autóvásárlásra, amire pályázni kell. Két hetente van a vásárlási kvóta meghirdetve és pozitív döntés esetén a kérelmező kb 13 millió Ft-ért autóvásárlási engedélyt kap. Utána vehet autót. A teherautó olcsóbb (gazdaság). A háztartások 45 %-ának van kocsija, de a használatot is korlátozzák, csak a hétvégén mehetnek szabadon.

Jelenleg Optimalizált Úthasználati rendszer van

• GPS alapú
• távolság alapú
• zsúfoltság függő.

Előnyei

• utazási idő takarékosság
• a gépjármű működési költségek csökkentése
• baleseti kiadások csökkentése.

 A szeminárium

A fentieken túl bemutatták részletesen az államháztartás és az infrastruktúra finanszírozását. Három területlátogatáson mutatták be a közlekedés, a lakásépítés, a zöldfelület gazdálkodás és vízellátás megoldásait.

Részvételünk feltétele volt projektjavaslatok kidolgozása, amit csoportmunka keretében vittünk tovább. Célja a módszertan elsajátítása, problématérkép, közös gondolkodás, előnyök és hátrányok értékelése, beavatkozási javaslatok kidolgozása.

A program nagyon magas színvonalú volt. A korábbi vezetők tudását hihetetlen mértékben tisztelik, az akkori kor akkori megoldásait a mai sikerhez vezető lépésnek tartják.

Az erős társadalmi kohézió az átalakulás egyik sikere, az érdemeken alapuló előremenetel, a munka alapú társadalom, az erős munkaethosz, tekintélytisztelet egymást erősítő faktorok.

Nagy tisztelettel szemlélem munkájukat!

Szaló Péter