Váci németek emléke a város alatt
Vác középkori német lakosságának állít emléket a néhány hete megnyílt kiállítás. Nem csak a bemutatott tárgyak érdekesek, de maga a kiállítóhely is, hisz jó öt méter mélyen a belváros alatt van.
„Még 2008-2009-ben folytatott a mai Nemzeti Örökségvédelmi Központ elődje, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat régészeti kutatásokat Vác belvárosában, a Március 15-e tér környékén. Az eredmények pedig, amelyeket közösen értünk el a Tragor Ignác Múzeum munkatársaival, alaposan átformálták a város középkori kultúrájáról alkotott elképzeléseinket. Ezért is döntöttünk úgy, hogy anyagilag is segítjük a kiállítás létrehozását, hiszen mindaz, amit kutatásaink során feltártunk, az ország, a magyar múlt része. A város emlékeinek széles körű ismerete mindenkor jelentős közösségépítő szereppel bírhatott, ezt szertettük volna most a magunk eszközeivel is erősíteni” - mondta el a műemlékem.hu magazinnak a helyszínen Dr. Csornay Boldizsár, a Nemzeti Örökségvédelmi Központ vezetője, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese. Hozzátette: a tárlatot a város talán legizgalmasabb kiállítóhelyén, a Széchenyi utcában, a 3-7. szám alatti középkori pincében, illetve a hozzá csatlakozó előtérben sikerült berendezni.
Vác történetének korai emlékei mutatják, hogy az államalapítás táján már lakott hely volt a város, majd hamarosan, a 11. században püspöki központtá vált (hagyományosan Szent Istvánnak tulajdonítják az egyházi székhely létrehozását, valószínűbb azonban, hogy a konkrét alapítás I. Gézához, Szent László bátyjához köthető, akit itt temettek el, a mai ferences templom és kolostor helyén álló Szent Szűz egyházban). A város e korai virágzása egy rövid időre megszakadt, mert szinte újra kellett alapítani a tatárok 1241 tavaszi pusztítása után. Ugyan a püspöki székhely erődített volt (a források is gyakran várként hivatkoznak rá), ám a hozzá északról csatlakozó váralja településsel együtt csaknem megsemmisült. IV. Béla német telepeseket, hospeseket hívott a városba, akik a korábbi városias magtól északra alapítottak új településközpontot, a mai Március 15-e téren épített (jelenleg már csak alapfalaiban látható) Szent Mihály egyház körül. A templom régészeti kutatását a váci régészek 2003 ás 2005 között végezték el.
„Sajátosan kétnemzetiségű várossá vált Vác, nem ide sorolva a szerény számú zsidó közösséget. A déli részen, a vár körül magyarok éltek, északra a németek. Olyannyira elkülönültek egymástól, hogy a különböző ajkú közösségeknek külön tanácsa, bírája és egyháza is volt” - mondta Csornay Boldizsár. „A közösségek tárgyi kultúrájukban is különböztek egymástól: így például a főtéren lakó módosabb németek emeletes kőházakban laktak, amelyekhez többnyire épület alatti tárolóhelyiség is tartozott. Ezekre a presztízsépítkezésekre pénzük elsősorban a szőlőtermesztésből, borászatból, különböző iparokból, valamint a távolsági kereskedelemből származhatott, amibe persze bekapcsolódtak a szintén a városban élő zsidó kereskedők is.”
fotó és szöveg: Kovács Olivér
Épen maradt egy pince faburkolata több mint 600 éven át: a cikk folytatása és további képek a műemlékem.hu magazinban
