Városházi Beszélgetések - a városrehabilitációról - előzetes

Téma: Az Óbudai Gázgyár fejlesztési programja, 2004. december 13-án 14 órakor, a Városháza nagytermében.

2004. december 13-án 14 órakor, a Városháza nagytermében (Budapest, V., Városház utca 9-11, első emelet)

A beszélgetés témája ezúttal a ”Gázgyár Fejlesztési Program prioritások” lesz, amit a Főépítész Iroda munkatársai készítettek elő.

A témát felvezetendő a szerzők, Hegedűs Viktória, Beleznay Éva és Cseh Zsolt mutatják be az ”Észak-Buda Projekttérség Szakmai Javaslat” című tanulmányt, amelyhez Baross Pál fűz kiegészítő véleményt, illetve a Városrendezési Ügyosztály megbízásából a területre szabályozási tervet készítő BFVT Kft., Krikovszky Péter tervező mutatja be a Gázgyári terület szabályozási tervét.

Vendégek: az önkormányzatok polgármesterei, képviselői, a kormányzat, a műemlékvédelem szakemberei, rehabilitációs cégek, építészek, urbanisták, kisebbségi önkormányzatok, civil szervezetek és vállalkozók, valamint nem utolsó sorban a budapesti tudományos és a kulturális élet jeles reprezentánsai.

A Fővárosi Közgyűlés Szociálpolitikai és Lakásügyi Bizottsága a múlt évben indította a szakmai beszélgetéssorozatot, amelynek egyetlen, de valamennyiünk számára fontos témája van: Budapest. A beszélgetéssorozat havonta-kéthavonta egy-egy, különböző szakmai körök által fontosnak ítélt vagy egyébként is aktuális kérdést tűz napirendjére, azzal a céllal, hogy az adott kérdésről véleményt cserélhessenek döntéshozók, fejlesztők, tervezők, a lehető legkülönbözőbb érdeklődésű, értékrendű szakmai és civil csoportok. Bizottságunk fórumot és lehetőséget kíván teremteni ahhoz, hogy a különféle nézetek találkozzanak egymással, aminek legfőbb célja, hogy Budapest mindannyiunknak épüljön. A beszélgetéssorozaton elhangzó álláspontokat, véleményeket be kívánjuk építeni a döntéshozatali folyamatokba, mellyel reményeink szerint egyfajta közösségi tervezési szemlélet és gyakorlat nyerhet teret fővárosunkban.

Ikvai-Szabó Imre
Fővárosi Közgyűlés Lakásügyi Bizottságának elnöke

---

Vitaindító
Gázgyár Fejlesztési Program prioritások
Főépítészi Iroda, 2004. december

Az Óbudai Gázgyár elhelyezkedése és a térségben megvalósuló infrastrukturális fejlesztések révén a Fővárosi Önkormányzat egyik legértékesebb, eddig nem hasznosított ingatlanává válhat. Jelenleg a területen lévő talajszennyezettség jelentősen csökkenti az ingatlan értékét, azonban a terület potenciálja tagadhatatlanul kedvező, az ipari műemlékekben rejlő fejlesztési lehetőség a magas költségek ellenére is vonzó, egyedi alkalom.

A tervezett infrastrukturális beruházások, mindenekelőtt az Aquincumi híd megépítése a mostaninál nagyságrendekkel kedvezőbb pozícióba hozzák majd a területet. A terület felértékelődését hozhatja a szomszédos Óbudai Hajógyári Sziget déli részének fejlesztése is. A két te­rület egységes stratégia alapján átgondolt fejlesztése egymást erősítő hatású, és a tágabb térségre is pozitívan hat.

Politikai döntés szükséges azonban a terület sorsáról, hiszen fővárosi tulajdonként mind privatizációra, mind saját célú (kulturális, idegen­forgalmi, irodai, stb.) fejlesztésre alkalmas. A Főgáz Rt. 2004 végéig kiköltözik a területről, és megtörténik a birtokbavétel. Ezért is sürgető feladat, hogy a városvezetés megvizsgálja a privatizációra illetve a saját célú fejlesztésre vonatkozó alternatívák előnyeit és hátrányait, és a részletes vizsgálatok alapján döntsön a Gázgyár jövőjéről.

A fejlesztési feltételek részeként részletes szabályozás szükséges, amely biztosítja, hogy a terület integrálódni tudjon a városszövetbe, a Duna-part megközelíthető legyen, és folyamatos Duna-parti sétány jöjjön létre. Alapvető fontosságú, hogy a Gázgyár ipari műemlékegyüttese értékéhez méltó módon, a kul­turális örökségvédelem és a 21. századi építészeti elvárásoknak megfelelően kerüljön megújításra. Tisztázni kell, hogy milyen funkciók tarthatók kívánatosnak, megengedhetőnek illetve kizártnak a Gázgyár területén.

Figyelni kell arra is, hogy a Gázgyár területe tovább ne tagolódjon, tehát ne részenként kerüljön sor az értékesítésre, és ne a kevésbé problémás, szennyezettséggel és ipari műemlékekkel nem terhelt pl. Duna-parti területrészek értékesítésével kezdődjön a fejlesztés, hiszen így a problémás területekkel egyre nehezebb lesz boldogulni. Törekedni kell viszont arra, hogy a területen belül jól lehatárolható fejlesztési ütemek, projektegységek jöjjenek létre. Valószínű, hogy az ún. magterület (kátrány- és ammónia-tornyok) fejlesztése zászlóshajó projektként más feltételekkel folyhatna, míg a többi területhez már nem lenne szükség közforrásokra. Amennyiben a városvezetés a teljes gázgyári terület saját, kulturális célú fejlesztése mellett dönt, a fenti szempontoknak természetesen ugyanígy érvényesülniük kell.

A fejlesztésben fontos szerepe lehet a partnerségnek, nemcsak a Főváros és a III. kerületi Önkormányzat között, hanem a fejlesztésbe bevonható magánszereplőkkel is. Meg kell vizsgálni, milyen partnerségi és pénzügyi konstrukciók lehetségesek a közös fejlesztésre.

Különösen megfontolásra érdemesek a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az iparterületi rehabilitációban számos eredményt elért brit English Heritage hivatal szakembereinek korábbi javaslatai. Eszerint a terület eladása helyett a Fővárosi Önkormányzat számára hosszú távon kedvezőbb feltételeket biztosíthat a jövőbeni beruházókkal közös, partnerségben kialakított regeneráció, mivel így a tulajdonos nem veszíti el az értékes területet, nagyobb befolyással bír a fejlesztések irányítására és részesül a haszonból is.

A fejlesztési program első részeként szükséges egy olyan szintű koncepcionális döntés-előkészítő anyag, fejlesztési program elkészítése is, amely átmenetet képez a Városfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott átfogó stratégia célok és a részletes szabályozás között, amely mintegy előre lefektetett szabályait tartalmazza az épületegyüttes és a terület fejlesztésének, és ez lehet az alapja a befektetőkkel történő tárgyalásnak is.

A fejlesztési program prioritásai:

• Hatékony fejlesztési program elindítása a Budapest városfejlesztési koncepciójában és a rendezési tervekben megfogalmazott célok alapján;
• Amennyiben szükséges, a részletes fejlesztési javaslatok alapján a területre vonatkozó KSZT módosításának kezdeményezése;
• A barnamezős, erősen szennyezett terület újrahasznosítása és bevonása a város gazdasági vérkeringésébe;
• A terület imázsának javítása, illetve erősítése kiemelkedő színvonalú fenntartható működésű környezet létrehozásával;
• A környező lakóterületek meglévő ellentmondásainak feloldása, az épített környezet elemeinek megóvása, jövőjük biztosítása;
• Egy változatos, magas színvonalú helyszín biztosítása a kulturális és az üzleti élet számára, valamint a terület rekreációs potenciáljának kihasználása;
• A Duna-part ezen szakaszának megnyitása és integrálása a többi rekreációs/közösségi Duna-parti terület rendszerébe;
• Többfunkciós fejlesztési terület létrehozása, az egysíkúság elkerülésével;
• A város zöldfelületi rendszerének gazdagítása, a meglévő és tervezett zöldfelületi elemek összekapcsolása.

Fejlesztési változatok
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján több fejlesztési irány vázolható fel. Ezek alapvetően eltérnek a fejlesztési program, illetve a fő fejlesztő személyét tekintve. A tulajdonos Fővárosi Önkormányzatnak kell alapvetően meghatározni a kereteket és a meghatározó szempontokat, amelyek mindegyik változatnál azonosak. Ezek a következők:

• A terület építészeti értékeinek maximális megőrzése;
• A duna-parti és egyes belső területek integrálása a parti zöldsáv gyalogos/rekreációs zónájába;
• A fejlesztési programon belül a kulturális és közösségi funkciók súlyának jelentősége;
• A területhasználat során a sokszínűség és a multifunkcionalitás biztosítása;
• A terület átjárhatóságának biztosítása, a mögöttes közösségi területek (az aquincumi kulturális területek, a lakóterületek, a sportterületek, stb.) és a Duna-part kapcsolatának biztosítása;
• A közösségi és közterületek magas színvonalú kialakítása.

A korábbi elemző és feltáró tanulmányok általánosságban lefektettek egy prioritási sort, azonban az egyes szempontok fejlesztésen belüli hangsúlya erősen függ a fejlesztési változat természetétől.

Az eddig felmerült fejlesztési alternatívák:
1. Monokulturális - Múzeumi negyed kialakítása
2. Északi Infopark - Egy akcióban megvalósuló irodai negyed
3. Kiállítási és konferenciaközpont
4. Komplex, vegyes funkciójú fejlesztés, ütemezett megvalósítás

Az eddig felmerült fejlesztési alternatívák megismerésében, megvitatásában, újabbak feltérképezésében, a fejlesztési program prioritásainak összeállításában jelenthet segítséget a Városházi Beszélgetések vitafórum-sorozat december 13-i találkozója, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.