Zsidai Roy - MOSOLYGÓ BUDAPESTET

Huszárvágásokkal, egy-két drasztikus döntéssel nem lehet pozitív eredményt elérni, csak katasztrófát okozni. A megoldás elemzésen, visszacsatoláson, munkán és okos lépéseken alapul - állítja Budapest egyik ismert étteremtulajdonosa, Zsidai Roy. Alábbiakban a Budapestre vonatkozó stratégiai vázlata olvasható.

Inspirációk után kutatva évek óta folyamatosan járom a világot. Bőséges összehasonlítási alap, tapasztalat révén biztosan állíthatom: Budapest csodás és varázslatos város, de ezzel a lakói nincsenek teljes mértékben tisztában. Természetes, hogy mindig minden lehet jobb, mindig van fejleszteni való, így a városunk is. Mégis én ezt emelném ki: Budapest jelen állapotában is csodás és rendkívüli. Svájc például - hiába a világ leggazdagabb és talán “legjobb” országa, - élen jár az öngyilkosságok számában. Nem pesti sajátosság tehát, inkább a homo sapiens antropológiai jellemzője, hogy sokszor nem látja milyen jó dolga van: egy idő után evidenciának tekinti a rendkívüli adottságokat is.
Fejleszteni, alkotni a pozitív emberek tudnak igazán. Ehhez mindenkire szükség van, s ha nem a problémákban dagonyázunk, hanem a megoldáson gondolkodunk, akkor csodás dolgokat tudunk létrehozni. Ezért tehát, ha holnap varázspálcával a kezemben ébrednék, mindenekelőtt mosolyt varázsolnék a budapestiek arcára. Mert a mosoly jelentősen hozzájárul ahhoz a szükséges mentális állapothoz, amely pozitív és megoldásorientált. Nem pedig negatív, pesszimista, bánatában tespedő.

 

 

Könnyű dolgom van, nem vagyok urbanista. Megengedhetem magamnak, hogy a
valóságtól elrugaszkodva, erősen vágyvezérelve fogalmazzam meg: olyan Budapestet szeretnék, ahol a polgárok az idelátogatókkal együtt élvezik és használják a várost. Közlekednek, sétálnak benne, múzeumba és koncertekre járnak, üldögélve beszélgetnek a járdaszélen és a teraszokon. ahol tisztaság van, elegendő kuka áll rendelkezésre és takarítják a közterületeket, ahol a lakóházak, az éttermek, kávéházak, kocsmák, szállodák, közintézmények és irodaházak tulajdonosai takarítják, csinosítják a környezetüket, növényt ültetnek és ápolnak. Ahol udvariasan es előzékenyen közlekedünk, ahol empatikusak vagyunk és megpróbálunk egymás kedvében járni. Ahol a szolgáltató és hivatal nem ajtónállóként, hanem vendéglátóként és tényleges szolgáltatóként igekszik az ügyfelei kedvében járni, és nem akadályozza, hanem segíti őket. Szerencsére vannak pillanatok, amikor mindez megvalósul, de ennél többre van szükség: minden fejlesztésnek ez a hozzáállás lehet csak az alapja. A továbblépéshez megfelelő lélekállapot kell, s ez igaz a számomra belátható személyes vagy mikroszinten, általam képviselt projektek szintjén, de az optimális működés érdekében városfejlesztés szintjén is így működhet.

Startégiára van szükség!

Városi stratégiára. Elsősorban a helyi stakeholderek meghatározására. Kik ők?: az itt lakók, a Budapestre kikapcsolódni érkezők, az üzleti ügyben ide látogatók, a vidékről vagy külföldről beköltözők, a helyi vállalkozások - ők mind olyan szereplők, kiknek az érdekei széttartóak. Külön-külön valamennyinek 100%-osan a kedvére tenni, képtelenség. Mégis szükséges megtalálni az optimumot. Ez nehéz feladat. Elsődlegesen azért, mert a politika aktorai evidenciának tekintik, hogy mindig a túloldallal szemben foglaljanak állást. Semmi nem utal rá, hogy bárki is képviselné, hogy vannak olyan alapkérdéseink, amelyekben egyet gondolunk, és csak pár speciális terület létezik, amelyek kapcsán markánsan egyedi álláspontot képviselünk a többiekhez képest. A nagyívű stratégia mellett a megvalósítás is fontos. Nem kicsinyes napi politikai érdekeknek kell alárendelni a várospolitikát, hanem fordítva. Ebből az ördögi körből ki kellene lépni.

A stratégiának számba kell vennie, hogy melyek a város iparágai, a turizmus mellett milyen más ágazatokat kell kijelölni. Olyan modern digitális és kreatív iparágakat, kortárs művészeti területeket, amelyek kapcsán Budapestnek van történelmi tapasztalata, hiteles múltja. Ilyen például a zene vagy a képzőművészet. Definiálandó Budapest vonzó éjszakai és kulturális élete is, a szépségei, a természeti adottságai. Ezek az új-businessben (online és virtuális térben működő, vagy éppen egészségügyi, biotech területen) dolgozók számára Budapestet vonzó helyszínné teszik. Neumanntól Semmelweisig ezeknek az ágazatoknak van múltjuk minálunk és az efféle komponensek nagyon fontosak. A világ egyik gazdasági forrpontja, a Los Angeles és San Francisco közötti nyugati part sem csupán az időjárása miatt vonzó, hanem mert élhető a környezet, van természet, kulturális élet, szenzációs a gasztronómiai és a szabadidős kínálat. Ugyanezek a feltételek Budapesten is adottak. Sőt, a régiós versenytársaknál, Prágánál, Bécsnél jobb lehetőségekkel rendelkezik.

A fenti gyors felsorolás alapján is levezethető már, hogy a szabadidős és a kulturális attrakciók, a közlekedés, az egészségügy, a lakhatás, a szociális rendszer és az oktatás terén milyen fizikai infrastruktúrafejlesztések válnak szükségessé. Bécs városirányítása például a szociális lakásrendszerén belül a fejlődés és a város népszerűsége miatt bekövetkezett ingatlanár robbanásának hatásait a lakosság rászorult rétegei felé kompenzálni tudja. Ebből lehet és érdemes tanulni.

 

 

Budapest, világváros.

Globális pozícionálása melletti kulcsa, az európai pozícionálása. Erre a színtérre érdemes fókuszálni: hiszen inkább versenyzünk Barcelonával, Prágával és Béccsel, mint Kuala Lumpurral vagy New Yorkkal. Budapestet az Európában élők fejében kell az élmezőnybe juttatni. Dolgozni kell azért a célért, hogy a más kontinensről érkezők fejében az első három város egyikeként Budapest neve ugorjon be. Ehhez elsődleges, hogy a budapestiek, a határon inneni és túli magyarok szeressék Budapestet. Legyenek büszkék rá, ugyanis ha nem imádjuk a városunkat, akkor nem is tudjuk hitelesen “eladni” magunkat külföldön. Cél, hogy az európaiak, függetlenül attól hogy hétvégére kikapcsolódni vagy üzletelni jönnek ide, el legyenek ragadtatva ettől a fantasztikus várostól. Növekedési volumen helyett a magas hozzáadott érték fejlesztése a fontos: az itt generált értékeket emeljük, ne okvetlen a lakosságszámot vagy látogatószámot. Budapest természetesen elbírna valamekkora lakosság és látogatószám növekedést, de sokkal inkább az itt keletkező értékek mértékét és minőségét kell fejleszteni. Ezek a fentebb kijelentett célok minden érintett szereplőtől bizonyos fokú változást kívánnak. S ezt érdemes világossá tenni és bele kell állni.

Nyitottság és realitás

Ha valaki a belvárosban csendre, madárcsicsergésre, olcsó lakásra és olcsó sörre vágyik a legjobb egészségüggyel és sziporkázó kulturális élettel, akkor fel kell ébrednie: matematikailag nincs ilyen. A kiegyensúlyozott és minőségi városban, ahol bécsi módon egyensúlyban van a tisztaság, az épületek fizikai, műszaki és esztétikai állapota, az oktatás és az egészségügyi ellátás, ott természetesen és automatikusan drágulás következik be. Ha nem akarunk éjjel az utcán önkívületben ordibáló fiatalokat látni, akkor ehhez a kínálat minőségének és azok árának is nőnie kell. Ha magasabb minőségű életet, béreket szeretnénk, több tisztaságot és felújított utcaképet, akkor az szintén drágulást hoz magával. Az egyik nincs a másik nélkül. Ha valaki azt szeretné, hogy a 7. kerületben este 10-kor bezárjanak a vendéglátóhelyek és ne működjenek airbnb lakások, akkor fel kell készülnie arra, hogy a kerület elveszíti a közvetlen idegenforgalmi adó bevételét. Munkahelyek szűnnek meg, beszűkül a szórakozás és a kultúra kínálata, leesnek az ingatlanárak és megszűnik az ingatlanpiac likviditása. Huszárvágásokkal és 1-2 drasztikus döntéssel nem lehet pozitív eredményt elérni. Csak katasztrófát okozni. A megoldás elemzésen, visszacsatoláson, munkán és okos lépéseken alapul. Az éttermeknek, bároknak, kocsmáknak, kluboknak is felelősen kell működniük. A városlakók és a turisták igényei esetenként különbözőek. Ha nyitottak, felnőttek és realisták vagyunk és nincsenek illuzórikus elvárásaink, akkor nagyon is összeegyeztethetők. Ehhez az alábbiakra van szükség:

- megfelelő szabályozás,
- megfelelő közlekedésfejlesztés,
- megfelelő városfejlesztés,

mindez úgy, hogy elfogadjuk: az üzleti életnek is vannak reális elvárásai.

 

 

Budapest SWOT értékei

Ahhoz, hogy a stratégia megszülethessen, szükséges számba venni Budapest meghatározó jellemzőit, hogy ezek ismeretében lehessen dönteni a fejlesztések céljairól és irányáról.

Budapest erősségei:

- természeti és épített adottságok, építészet, hegyek, Duna,
- víz, fürdők
- kulturális élet: operától, a MÜPÁ-n és a Zeneakadémián át a BMC-n keresztül a kis alternatív koncerthelyekig, underground elektronikus zenei színterekig
- vendégszeretet és élni vágyás, nyitottság

Budapest gyengeségei:

- pesszimista, negatív szemlélet
- irigység, kicsinyesség
- kosz, rendetlenség
- közlekedési és parkolási kultúra alacsony nívója

Budapest lehetőségei:

- turizmus fejlődése
- rugalmasság, gazdasági környezet
- gazdasági konjunktúra
- magasabb hozzáadott értékű szolgáltatások és iparágak fejlesztése

Budapest kockázatai:

- irigység és kicsinyesség miatt elmulasztott lehetőségek
- stratégiai szemlélet hiánya miatti félreszabályozás
- stratégia nélküli turisztikai fejlődés
- overtourism: amikor nem megfelelő szegmensek, nem megfelelő mértékben fejlődnek

Zsidai Roy