Zsidónegyed: a törvénysértés folytatódik
Az erzsébetvárosi önkormányzat szabályozási terve több ponton is törvényt sért, ezt állapította meg Közigazgatási Hivatal vizsgálata. Évek óta törvénysértő rendeletek alapján adnak ki bontási és építési engedélyeket – mondta Bakó Katalin, a Nagydiófa Egyesület vezetője szerdán, a budapesti sajtótájékoztatón.
Az erzsébetvárosi önkormányzat szabályozási terve több ponton is törvényt sért, ezt állapította meg Közigazgatási Hivatal vizsgálata. Évek óta törvénysértő rendeletek alapján adnak ki bontási és építési engedélyeket – mondta Bakó Katalin, a Nagydiófa Egyesület vezetője szerdán, december 10-én a budapesti sajtótájékoztatón.
A Nagydiófa utca 8. szám alatti épület megmentésére alakult Nagydiófa Egyesület ez év nyarán törvényességi vizsgálatot kért a Közigazgatási Hivataltól (KH), az akkor még hatályos kerületi szabályozási terv (KSZT) jóváhagyásáról szóló önkormányzati rendeletre vonatkozóan. A hivatal a rendelet mellett még két másik önkormányzati rendeletet, az erzsébetvárosi kerületi városrendezési és építési szabályzatot és egy belső-Erzsébetvárosra vonatkozó KSZT-t jóváhagyó rendeletet is megvizsgált és mindhármat törvénysértőnek találta. „Szinte biztos, hogy a világörökségi státuszú pesti zsidónegyed valamennyi szabályozásával kapcsolatban fennáll a törvénysértés. Vagyis évek óta törvénysértő rendeletek alapján adnak ki bontási és építési engedélyeket” – fogalmazott Bakó Katalin.
A Közigazgatási Hivatal mulasztásos törvénysértés miatt 2008. szeptember 25-én felszólította a képviselő-testületet, hogy 60 napon belül szüntesse meg a törvénysértést. „Az önkormányzat azzal próbálja megkerülni a kérdést, hogy az új, szeptemberben elfogadott, rehabilitációnak csúfolt szabályozási terv a régi szabályozási terveket hatályon kívül helyezte, holott ezek a KSZT-k a folyamatban lévő építési ügyekre továbbra is hatályosak maradnak” – mondta Bakó Katalin. Az Egyesület még nem kapott arra választ a Közigazgatási Hivataltól, hogy a képviselő-testület kiigazította-e a rendelkezésére álló 60 napban a törvénysértő rendeleteket. Ha nem tette meg, akkor a KH-nak az Alkotmánybírósághoz kell fordulnia. „Félő azonban, hogy ez idő alatt, továbbra is bontási engedélyeket fognak kiadni” – tette hozzá Bakó Katalin.
A szeptemberi új szabályozási terv elfogadása előtt több civil szervezettel, köztük az ÓVÁS! Egyesülettel közösen nyílt levélben tiltakoztak. Ennek hatására az új szabályozási tervet elfogadó rendeletet a KH szintén törvényességi vizsgálat alá vonta. Bár a határidő november 30-a volt, az eredmény még nem ismert. Bakó Katalin elmondta, hogy azt már most is látni lehet, hogy az új szabályozási terv is több sebből vérzik. Változatlanul nem készült örökségvédelmi hatástanulmány. Az új szabályozási terv nem tartalmazza a világörökségi területekre kötelezően beépítendő védelmi szabályokat. A főpolgármester írásban kifejezte egyet nem értését az új tervvel kapcsolatban, ami azt jelenti, hogy a világörökségre vonatkozóan kötelező főpolgármesteri egyetértés hiányzik. Az Egyesület továbbá furcsállja azt is, hogy az állandó pénzhiánnyal küszködő Erzsébetvárosi Önkormányzat nem engedte, hogy a főváros beszálljon az új szabályozási terv finanszírozásába.
Az ÓVÁS! Egyesülettől Perczel Anna az UNESCO jelentésére hívta fel a figyelmet: elfogadhatatlan, ami a világörökségi területen működik. Az UNESCO februári örökségvédelmi jelentésében megfogalmazott elvárásokból a VII. kerületi önkormányzat eddig egyet sem teljesített. „Jelenleg 21 épület van veszélyben, ebből 12 üresen áll” – mondta, utalva arra, hogy további bontások várhatók. „A világörökség nem csupán a házakra, hanem az emberekre, a közösségi- és kulturális életre is vonatkozik” – fogalmazott Perczel Anna. Noha Magyarországnak 1987 óta vannak világörökségi területei, az ezek kezelését szabályozó világörökségi törvény még mindig nem készült el. A szeptemberben elfogadott erzsébetvárosi KSZT pedig nem vette figyelembe sem a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, sem az ÓVÁS! ajánlásait. Ezért a civil egyesület egy alternatív szabályozási terv elkészítésébe kezdett, amelyet 2009. tavaszán egy kiállítással egybekötve mutatnak be – mondta Perczel Anna.
Szintén az ÓVÁS! Egyesülettől Hoffmann László ügyvéd az erzsébetvárosi ingatlanügyekkel kapcsolatos letartóztatásokra úgy reagált, hogy azok „csak a jéghegy csúcsát érintik”. Az ÓVÁS! jogi képviselője elmondta, hogy az önkormányzat különböző szankciókat alkalmaz azokkal szemben, akik fellépnek a törvénysértések ellen. Hoffmann László bejelentette, hogy az ÓVÁS megalapította a Dózer-díjat, amit nagyon szeretnének Hunvald Györgynek, a VII. kerület polgármesterének átadni, de erre még nem volt lehetőségük.
Ladányi János szociológus a társadalmi hatásokra hívta fel a figyelmet: az örökségvédelem nem csupán az épületekről, hanem az emberekről is szól. A szociológus – mint az ÓVÁS! munkatársa – elmondta, hogy az utóbbi években népességcsere következett be. „A szegény, cigány és idős lakosság szorult ki a kerületből. Sok olyan idős embert is elköltözésre kényszeríttetek, akik az egész életüket itt élték le.” Ladányi János arra is felhívta a figyelmet, hogy az évekkel ezelőtt megfigyelhető visszaáramlási folyamat is megszakadóban van. „Nem csak az a baj, amit lebontottak, hanem az is, amit a helyére építettek” – fogalmazott. Hozzátette, hogy a pénzügyi válság miatt, valószínűleg az újonnan épült lakásokat nehéz lesz eladni, ezeket az önkormányzat olcsón megszerezhetné, és bérlakásként hasznosíthatná.
„A jelenlegi helyzet következménye az intézményi környezetnek. Tovább folyik a kerület jövőjével kapcsolatos értelmetlen huzavona a kerületi és a fővárosi önkormányzat, valamint a műemlékvédelmi hatóság által meghatározott Bermuda-háromszögben” – fogalmazott Ladányi.
A sajtótájékoztató végén Molnár Péter, aki szintén az ÓVÁS! Egyesület munkatársa, felvetette a rombolásban részt vevő cégek felelősségét is. Molnár szerint ez kiterjedhetne addig is, hogy a cégeket az eredeti állapot visszaállítására kötelezzék.
Biczó Gabriella (szöveg + fotó)
