Régóta érik a Mocsárosdűlő rehabilitációja – kérdőívben várják a javaslatokat
A Fővárosi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy biztosítsa az itt található természeti értékek védelmét, ugyanakkor annak a lehetőségét is vizsgálja, hogy a terület egy részén bővíthetők-e a szabadtéri, közparki kikapcsolódás lehetőségei - írta Budapest főtájépítésze, Bardóczi Sándor.
Kérdőívben kérik ki a budapestiek véleményét a Mocsárosdűlő természetvédelmi rehabilitációja kapcsán - posztolta közösségi oldalára a napokban Budapest Városháza. Az érintett óbudai terület a budai oldal egyik utolsó megmaradt vizes élőhelye, egy hatalmas, mélyfekvésű zöldfelület. A Fővárosi Önkormányzat azt tűzte ki célul, hogy biztosítsa az itt található természeti értékek védelmét, ugyanakkor a terület rendezése és zöldhálózati fejlesztése során a helyiek elképzeléseire is kíváncsiak. A kérdőívet május 5-ig lehet kitölteni és megfogalmazni benne javaslatokat.
Szerda délelőttig egyébként több mint 400-an mondták el véleményüket ezen a platformon, zömében olyanok, akik jól ismerik a területet, közülük legtöbben a természeti környezetben élvezhető csend, nyugalom miatt járnak oda. Kimagasló problémának tűnik az illegálisan lerakott szemét és az épített környezet rossz állapota. Úgy tűnik, abban is konszenzus van a kitöltők között, hogy szívesen látnák erdőterületek természetvédelmi célú fejlesztését, és a vizes élőhely, tó kialakítását is sokan támogatják, a játszótér létesítése ugyanakkor jóval megosztóbb (majdnem ugyanannyian támogatják, mint ahányan ellenzik), a sportpark kialakítása ellen pedig még többen vannak. A rendezvénytér létrehozása kapcsán is egyértelmű az elutasítás, ahogy éttermet sem látnának szívesen a helyiek a területen. A biológiai változatosság növelésére és a vasút melletti védő fásításra viszont sok szavazat érkezett.
Ahogy Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze írta közösségi oldalán: a Fővárosi Önkormányzat kiemelt feladatának tekinti, hogy biztosítsa, sőt lehetőség szerint bővítse az itt található természeti értékek védelmét, de vizsgálja annak a lehetőségét is, hogy a terület egy részén bővíthetők-e a szabadtéri, közparki kikapcsolódás lehetőségei. "Ez érzékeny téma, fontos a helyes arányok megtalálása a terhelés és terhelhetőség mentén, amibe jó, ha a kezdetektől beleszólnak azok, akiket ez érint. A terület rendezése és zöldhálózati fejlesztése során célunk a lakossági igények és javaslatok figyelembe vétele, ez fogja a stratégiai tervünk alapját képezni. Mert ahogy a beépítés levétele után ígértünk, elindulunk itt is a stratégiai tervezéssel, úgy, ahogyan a Gellért-hegynél (ahol erről már közgyűlési döntés is született) és úgy, ahogyan azt a Népligetnél, Óbudai-szigetnél, Vérmezőnél már folyamatban van. Mindegyik nagy városi zöldfelület rehabilitációja része a Radó Dezső Tervnek", áll a posztban. A főtájépítész azt is említette, hogy a kérdőív létrehozása kapcsán kikérték Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat és az Aquincum-Mocsáros Egyesület véleményét is, és számítanak a lakosságéra is. (A Radó Dezső Terv itt elérhető, benne a Mocsárosdűlőre vonatkozó részekkel.)
A Mocsárosdűlő közel 25 hektáros védett részen sok a ritka növény él, és vízimadarak megfigyelésére is nagyszerű a terep. A mocsár 2002 óta védett, ugyanakkor már sokszor volt téma a beépítése. Bardóczi Sándor egy korábbi posztjában ezzel kapcsolatban azt írta: amikor "a panelkorszak megtorpant, a terület a rendszerváltozás után a főváros tulajdonába került. A tervekben viszont tovább élt a beépítés lehetősége, sőt a folyamat 2019-re már majdnem eljutott a részletes kiszabályozás, beépítési tervek fázisába, amit a kerületi moratórium kihirdetése akadályozott meg. Ám a Mocsáros nemcsak építésjogilag értelmezhető, hanem természetvédelmileg is. Egy része ma is fővárosi természetvédelmi terület, ám a legelőnek ennél kiterjedtebb része értékes reliktum. Ez az érték, a zöld értéke azonban valahogy sosem került eddig egy magasságba az építési telek értékével. Ez a sajátos aránytalanság végigkísérte az egész XIX. és XX. századot a városépítésben."
A már említett Aquincum-Mocsáros Egyesület a napokban tett közzé részéletes állásfoglalást a fejlesztési koncepcióról, ebben felidézték, hogy a Fővárosi Önkormányzat 2021 februárjában döntött Budapest településszerkezeti tervének felülvizsgálatáról. Ennek fontos elemeként a Mocsárosdűlő területéből az eddigi ~918 ezer négyzetméter beépítésre szánt területből ~650 ezer négyzetmétert beépítésre nem szánt területnek nyilvánítottak. Háromszorosára nő a védett terület mérete, a zöld terület nagy része természetközeli besorolást kapott. Az egyesület szerint "a területen van bőven védeni való, és azt minél hamarabb meg kell menteni. Legyen a Mocsáros a fővárosiak kirándulóhelye, a kerületi gyerekek tanulóterepe, egy szuper találkozóhely a természettel." Egyebek mellett azt is szeretnék, ha véglegesen megtörténne a használati és tulajdonviszonyok tisztázása és teljes körű rendezése is, és hogy elkészüljön a Mocsárosdűlőre vonatkozó kerületi építési szabályzat.