REPLAN - 3.csoport

A REPLAN kutatás bemutatását folytatva, a harmadik csapat munkája következik: Szociális rehabilitáció a rozsdaövezetben - IV. kerület, Újpest. A kutatás hallgatók részvételével, az oktatásba integráltan készült, Varga Tamás DLA csoportvezető irányításával. 

A lakókörnyezet megújítása Újpesten

A célterület a Bocskai utca - Temesvári utca – Berda József utca - Aradi utcák által határolt tömb, Újpest városmagjával együtt, két kerület, Újpest és Angyalföld határán fekszik.

Újpest önálló településként jött létre, az első, 1850 előtti agglomerációs hullámban. A kezdetektől rohamtempójú iparosodás jellemezte az új települést. A gyors benépesülésben szerepet játszott a Duna közelsége is: a korai beruházások közt volt a kikötő melletti vasútvonal, amely a célterületünk déli határa, és az Északi vasúti összekötő híd 1896-os megépítése, ami szintén a helyszín közelében található.

Az ipari emlékek ma is a környék meghatározó építményei, sokszor már másodlagos hasznosításban működnek. A tervezési területet északról ugyancsak egy ipari tömb határolja. A terület fontos adottsága még, hogy két metró- és egy vasútállomás is pár perces közelségben található.

Helyzetelemzés

Az átmeneti zóna mozaikos beépítettsége szegregátumokat eredményezhet. A tervezési helyszín is ilyen, a városrész fejlődése során sorsára hagyott lakófunkciójú terület, ahol a kedvező közlekedési és ipari kapcsolatok mellett problémát jelentő gondozatlan zöldfelületek és foghíjak jelennek meg. A tervezés során fontos volt a lakosság megtartásának figyelembevétele, a fenntarthatóság, vagy a helyi sajátosságok megőrzésének kérdései.

A tágabb környezetben a szocialista várostervezés nyomai is dilemmákat okoznak. Miután 1950-ben Újpestet Budapesthez csatolták, a kerület a lakótelep-építkezések hatására átalakult. A célterület is keletről egy lakóteleppel határos, ami éles léptékváltást jelent a földszintes építmények mellett. A tervezési helyszín építészetileg és funkcionálisan is zárvány, közlekedési- és ipari célú tömbök közé ékelődő lakófunkciójú terület, amit a különböző városfejlesztések során többször is el akartak bontani. Ez az elhelyezkedés előrevetít egyes kockázatokat is.

Az elhanyagoltságra jellemző még az egyre romló épületállomány mellett a zajvédelem megoldatlansága, és a tervezett közlekedési fejlesztések körüli bizonytalanságok is. Az épületállomány energetikai szempontból sem megfelelő, s ezért az a nehéz anyagi helyzetű lakosság számára nehezen fenntartható lakhatást jelent.

A kerületi rendeletekben a terület leginkább az illegális hulladéklerakás kapcsán szokott megjelenni. A vasúti sínek melletti gondozatlan részen is észrevehető a gyarapodó szemétdomb.

Problématérkép

Nem valódi szegregátumról, inkább a szegregáció veszélyének kitett területről van szó. A tágabban vett környéken a mozaikos beépítés miatt a lakosság összetétele heterogén, de a megcélzott tömbben leginkább a rosszabb helyzetűek élnek. A roma lakosság és a segélyezettek aránya kiugróan magas az alacsony iskolai végzettségű és a munkanélküli lakossággal együtt.

A területen a lakosság kb. 500 fő, összetétele több dimenzió mentén is problémás. Az oktatásba integrált tervezési folyamat során az volt a cél, hogy olyan építészeti javaslatok szülessenek a terület beépítettségének intenzitás növelése mellett, melyek az eredeti lakosság minél nagyobb részének a megőrzésével enyhítenének a terület feszültségein.

Az elhanyagoltságra jellemző az egyre romló épületállomány mellett a zajvédelem megoldatlansága, és a tervezett közlekedési fejlesztések körüli bizonytalanságok is. Az épületállomány energetikai szempontból sem megfelelő, s ezért az a nehéz anyagi helyzetű lakosság számára nehezen fenntartható lakhatást jelent. A jelenlegi alacsony beépítési intenzitás is ront a terület értékén.

Jellemző a lakások rossz minősége mellett a zsúfoltság, az üres lakások, amelyek száma jelenleg növekszik, hiszen az önkormányzat, épp a helyzet rendezetlensége miatt, nem ad ki új lakást a területen. Megfogalmazásuk szerint „ezzel is elősegítve a kialakuló szegregátum felszámolását", és a terület majdani rendezésének lehetőségét. „A megüresedő ingatlanok jelentős részét befalazzák, illetve a közvetlen szomszéd részére a Népjóléti és Lakásügyi Bizottság engedélyezheti annak csatolását saját bérleményéhez, a lakótér növelése érdekében." Erre szükség és igény van is bőven, mert a lakások többsége egyszobás, sok van, ahol a bérlők fürdőszobát sem tudtak kialakítani a szűk hely miatt.

A rossz minőségű, rendkívül kicsi alapterületű, alacsony komfortfokozatú lakások amiatt is a szegregálódás veszélyét hordozzák, mert a tömbben egyre inkább csak a legrosszabb helyzetűek fogadnak el lakást. A sorsközösség ellenére erős helyi közösségről nem beszélhetünk, annak ellenére sem, hogy a tömbben élők többségének vannak kapcsolatai a környéken, és a szomszédok is jellemzően ismerik egymást. A szegregálódó területek sajátossága, a kívülről jött emberek iránti érdeklődés is érzékelhető a lakók körében, ezzel is egyértelművé téve, hogy a területen jellemzően csak az ott élők fordulnak meg.

Emellett még az egyes udvarokon belül is jelentős különbségek jelennek meg a lakók és lakások összetételében, az udvarok állapotában is. Sokan annak ellenére is végeztek felújításokat, hogy a lakások nagyobb része önkormányzati tulajdonú.

Azt, hogy a területen a rossz gazdasági helyzet jellemző, az épületek és udvarok állapotából, és abból is lehet látni, hogy a tömbben semmilyen kereskedelmi, vagy szolgáltató egység nem található, a lakosok közül napközben is sokan otthon vannak.

Mindezek ellenére a területen nem jelennek meg a célzott szociális szolgáltatások.

A hallgatók által összefoglalt problématérkép:

1. csapat
Intenzitás, keretes beépítés, a múlt töredékei

A cél olyan kedvező beépítés létrehozása, ahol élhető terű lakások komplex megoldást nyújtanak az ott élők számára. Szociális bérlakások vegyülnek a piaci értékesítésű bérlakásokkal, s marad meg néhány meglévő épületelem a közös funkciók kiszolgálására.

A kerülethatáron álló több funkciós épületegyüttes segít a két szomszédos kerület közötti kapcsolat létrejöttében. A tervezett beépítés ütemezve valósítható meg. Kedvező kétirányú megnyitással világos lakások alakíthatók ki.
Az északi, szomszédos, ipari funkciójú tömb szociáis és sportközponttá alakul, ahol új munkahelyek teremthetők.

A tervben a természetbarát technológiák és a megújuló energiák szerepe fenntarhatósági szempontból elsődleges. A gazdaságos szerkezeti tervezéssel és kompakt méretrenddel minimalizálható az épületek energiavesztessége. Fontos szempont a környezet alakításában a kedvező zöldfelületi arány biztosítása.

2. csapat
Kibővített terület_ intenzív szociális környezet lakhatás 

A területen lakó több, kb. 500 lakos megtartása mellett új célközönség megszólítását is fontosnak tartja a tervező csapat.
A kitűzött, magas lakószámból adódóan a többszintes, többlakásos beépítési formát helyezték előtérbe. Olyan társasházas beépítés létesítését, mely érzékenyen kezeli a jelenlegi lakók szociális helyzetét, és lehetőséget ad a jelenleginél kedvezőbb közösségi élet, szomszédsági viszony kialakítására és fenntartására.

A területre könnyen elérhető szolgáltatásokat telepítettek, közösen használható tereket, valamint jó minőségű parkosított zöldfelületeket alakítottak ki.
Az épületek gazdaságos működtetését alternatív energiafelhasználással, a körvasút kiépülése utáni zajterhelést egy védődomb építésével oldanák meg.

3. csapat
Új városi szövet, fenntartható szociális környezet

Az Újpest-Városkapu metrómegállónál tervezett intermodális csomópont, és körvasúti körút arra sarkallta a tervek készítőit, hogy egy átfogó, a tömböt kontextusában vizsgáló, jövőbe tekintő tervjavaslattal adjanak választ a terület problémáira.

A beépítésben teresedéseket határoztak meg, melyek tölcsérszerűen tárják fel a területet. A szolgáltatásokkal szegélyezett közterek két kibillentett tengelyt határoznak meg, irányaikkal segítve az udvarok köré szerveződő lakások benapozását.

A történeti kapocsként megmaradó földszintes, védett homlokzatú épületben info pont kap helyet irodákkal. A tömb délnyugati sarkán megmaradó két lakóházban az ütemezett építkezés során átmeneti lakások működhetnek, majd felújítás után kiadhatók.

A javaslat különböző méretű, vegyes összetételű, szociális, költség és piaci alapú bérlakások elhelyezése. A lakások előtt futó megnövelt közlekedők közösségi terekként működnek. A tetőkön esővízet gyűjtő tartályok, napelem telepek és légkollektorok, míg a földszinten hibrid üzemű biomassza kazán biztosítják az épületek fenntartható működését.

4. csapat
Eredeti telekhatárok megtartása - intenzív szociális és közösségi környezet - életépítész 

A tervező csapat közös szándéka volt a beépítés során az eredeti telekhatárok megtartása, melyekkel mind szociológiai, mind építészeti értelemben a hely hagyományait lehet tovább vinni és újszerűsége ellenére identitását megtartani. A terület kétirányú kapcsolata Újpest Városközponttal is az elszigetelődést akadályozza, a felzárkózást, integrációt segíti.

A program jól ütemezhető, a lakosság a moderáló központban folyamatos és megfelelő tájékoztatást, felkészítést kaphat a területen zajló eseményekről. A központ később szociális ellátó intézményként működve az itt lakók nehézségein tud segíteni.

A tervben az intenzitás növelését és a lakásösszetétel kialakítását a szociális alapú és a piaci értékesítésű bérlakások vegyítésével oldják meg. A tervezett lakások nagyságának és számának előre meghatározott aránya fontos szempont. A vegyes összetétel a beköltözők körében is előny, s a lakások helyben történő cserélődését teszi lehetővé. A terv fontos része, hogy foglalkozik a lakók megélhetéséhez elengedhetetlen munkahely lehetőségének biztosításával is, valamint a privát és félprivát területeken a közösség építésével, közösségi kertek kialakításával.

A feltárt problémákra adott városépítészeti és építészeti válaszok alapján a területen várható a társadalmi integrációs folyamatok megindulása, a szegregáció csökkenése, az életszínvonal emelkedése. Mindez rendezett, megépíthető és fenntartható, kortárs építészeti értékeket tartalmazó környezetben.

csoportvezető: Varga Tamás DLA egyetemi docens

szociálpolitikus: Kovács Vera

1. csapat:
építész konzulens: André Zoltán
Albert Anna, B. Tóth Dániel, Bedrossian Ádám, Benkovics Márk, Kovács Emese, Lukács Jonatán, Zsáry Noémi

2. csapat: 
építész konzulens: Brósz Csaba
Kosárkó Klaudia, Ladjánszky István, Sári Zoltán, Szabó Boglárka, Szekér Ádám, Tavasz Kristóf Barnabás, Zelenai Orsolya

3. csapat: 
építész konzulens: Nagy Márton DLA
Kovács Lili, Kupi Benedek, Pető Márton, Rakusz Liza Natasa, Seidl Krisztián, Szél András, Sztavropulosz Nikolasz

4. csapat: 
építész konzulens: Roth János DLA, Varga Tamás DLA
Bélafi Károly, Cziczer Klaudia, Dénes Filip, Kun Dávid, Lovas Lars, Müller Dóra, Tóth Zsuzsanna