Az újonnan épülő kisváros első vázlatain még főként kertvárosias utcák szerepeltek, a hatvanas évekre viszont már egy nagyvárosias település képe rajzolódott ki. Ekkorra már nemcsak a papíron, de az első, kész utcákon is.
Az akkor még Tiszaszederkény nevű község első utcája 1957-re készült el. Az egykori Május Elseje út kilenc épületének tervei az ÉM Debreceni Tervező Vállalatnál készültek.
A házsor végét lezáró magasház, a helyiek által Lordok házának nevezett épület, amelyben a Tiszai Vegyi Kombinát vezető beosztású dolgozói kaptak lakásokat.
A bejárat pillérsora mögött 1961-re készült el Pólya József kerámia muráliája.
Az új üzemeket és az ország keleti térségét is az ötvenes évek végétől látta el a város mellett megépült hőerőmű, amely 2011-ig működött. A helyszínen előregyártott vasbeton épület az ország akkori legnagyobb, 200MW teljesítményű gépészetét rejtette.
Szintén néhány évvel az erőmű átadása után, 1964-től áll a helyén, a főbejárat előtti parkban Ungvári Lajos Napozó nő című szobra.
Az 1966-ban városi rangot kapott település neve 1970-től Leninváros lett. Ekkorra már több ezer lakójának kiszolgálásához óvodák és iskolák is épültek. A képen mai református óvoda egyedi homlokzata.
A városról szóló szövegekben többször is előkerül a betonrengeteg és rokonértelmű kifejezései, pedig valójában a kor többi, tervezett városához hasonlóan itt is szellős és emberi léptékű beépítések valósultak meg.
1964-re készült el a város vízellátását biztosító, 800 köbméteres víztorony. A több hazai helyszínről is ismerős, 20 ágú csillag alaprajzú építmény itt 52 méter magas, és a Mélyépterv mérnöke, Szánthó István tervei szerint épült.
Az egykori Lorántffy Zsuzsanna (ma: Kazinczy Ferenc) Általános Iskola 1962-re készült el, és bő harminc évig állhatott eredeti formájában. Forrás: Fortepan/Lechner Nonprofit Kft. Dokumentációs Központ
Az épület felújításakor magastetőt és részben új homlokzatot kapott, amivel a városközpont egyik legkarakteresebb modern épülete veszett kárba.
A városközpont tavának partján 1980 óta áll a postahivatal jellegzetes épülete.
Az épület tervei 1976-ra készültek el, de kivitelezése bő három évet csúszott. Első átadása után 64 oldalon összefoglalt garanciális hibák sorát kellett kijavítania a 22-es számú Állami Építőipari Vállalatnak. 1981-es végleges átadása óta máig működik.
A posta melletti rendelőintézet épületének összetett formája minden irányból más arcát mutatja.
A városközpont az 1970-es évektől a már ismerős nagypaneles lakóházakkal, a rendelő pedig tíz évvel később kisebb, kétszintes kórház szárnnyal bővült.
A rendszerváltás után megkezdődhetett az addig hiányzó templomok építése. Első és legnagyobb képviselőjük az 1991 és 1993 között épült Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom.
Az épület terveit a Tiszaújvárosban született Rátkainé Kiss Róza és férje, Rátkai Attila építészmérnökök készítették. Előtte 2002 óta áll Józsa Lajos négy méter magas Szentháromság-szobra.
A 26 méter magas templomtorony legkülönlegesebb eleme a bejáratnál megjelenő tégla díszítés. A jó állapotú épület ma már helyi védelem alatt áll.
A templommal szemközt, szintén a rendszerváltás idején épült posztmodern háztömb jelzi a város terjeszkedésének irányát. Mögötte még újabb, már kertes házas utcák húzódnak.
A városközpont parkjában az ezredforduló idején nagyszabású munkák kezdődtek: mesterséges dombok és új útburkolatok mellett Szent István király szobra határozza meg a tér közepét, érdekes kontrasztot képezve a postahivatal épületével.
A kétezres évek üzletközpont-építési lázának jellegzetessége a Piramis Center. Az egykor országos hálózatot tervező beruházó végül csak ezen az egy helyszínen fejezte be az építkezést.