Új harangtorony Budafok-Felsővárosban

"A harangláb építésének célja a harangok megszólaltatásán túl az is, hogy valóban budafok-felsővárosi legyen, mással össze nem téveszthető, környezetéhez, funkciójához méltó, a lakosok tetszésétől és szeretetétől övezett, építészetileg megformált objektum."Egervári Márta írása a felsővárosi plébániatemplom tervtanácsi javaslatra átterveztetett új harangtornyáról.

2008 májusában Budafok-Tétény XXII. kerületi Építészeti-Műszaki Tervtanácsa tagjai között opponensi minőségben szerepelt e sorok írója – a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoportjának delegált tagja –, amikor a zsűri elé került a Budafok-Felsővárosi Plébánia (Pannónia utca 48.) új haranglábának építésének terve.

 

 

Az előző harangláb esztétikai színvonalával jogosan volt elégedetlen a gyülekezet, az elhelyezése sem volt kifogástalan, ezért adott megbízást az egyházközösség új harangláb építésére.

A zsűri két ülésén foglalkozott a tervvel. Az első alkalommal építő kritikával illette azt, és áttervezésre javasolta.

 

 

A Budafok-Felsővárosi Plébánia elhatározásából készült harangláb terve műszaki és funkcionális szempontból elfogadható volt, de az esztétikai és a környezet támasztotta igényeket nem elégítette ki. A templom nem „magas", hosszúság-szélesség arányával, alacsony hajlásszögű tetejével építési koránál jóval régebbi, szinte ókeresztény hangulatot áraszt, amit hangsúlyoz a határozott hármas osztású főhomlokzat is. Torony nélküli mivolta is archaizáló hatást kelt. [A felsővárosi Jézus Szíve plébániatemplom 1948 és 1950 között épült, 1992-95 között új szárnyépülettel bővítették - a szerk.]

A harangszó a kisvárosias környezet akusztikus meghatározója, a napszakok történelmi jelzője, felhívás a közösség összejövetelére. Elvárható, hogy a környezetébe illeszkedő templom épületét és a kertet megjelenésében is kiegészítő, attraktív harangláb épüljön. A harangláb első terve azonban sajnos építészeti invenció nélküli, jellegtelen, arányaival, tömegével inkább egy kisebb emlékoszlop hatását keltette.

A harangláb építésének célja a harangok megszólaltatásán túl az is, hogy valóban budafok-felsővárosi legyen, mással össze nem téveszthető, környezetéhez, funkciójához méltó, a lakosok tetszésétől és szeretetétől övezett, építészetileg megformált objektum.

 

 

Az opponenciát, illetve a zsűri véleményét mind a megbízó, mind a tervező elfogadta, és új terv készült Csizmár Gyula Ybl-díjas tervező bevonásával. Így született meg a második terv, amelyet a zsűri egyhangúlag engedélyezésre javasolt.

A haranglábat tiszta vasbeton szerkezete, megváltozott megjelenése, építészeti arányai a környezetéhez jól illeszkedő harangtoronnyá avatta. A megbízó, a gyülekezet, a templomot igazgató plébános, a tervezők, a kivitelezők és az építészeti zsűri, valamint a támogató önkormányzat együttműködése jó példa a közakarat, az épített környezet alakításának igényes kifejezésére.

Az átadási ünnepségről a www.bp22.hu portálon tájékozódhatunk.

Egervári Márta
építész

---

A terveket Csizmár Gyula és Herczeg Mária készítette, Kelényi Nándor volt a statikus mérnök, Márkus Tamás a kivitelező, a műszaki ellenőr pedig Kovács Jenő. A harangmű villamosítását Gancz Lajos, a villanyszerelést Poósz Tibor végezte. A míves rácsok Bíró Péter és Újkéri Zsolt lakatosok munkáját dicsérik.