Új pécsi vásárcsarnok - a SAGRA Építész Kft. terve
A SAGRA Építész Kft. új vásárcsarnokának tömege, belső tere idézi a hagyományos vásárcsarnok csarnok jellegét, utal a tradicionális mezőgazdasági épületekre, teszi mindezt mai, kortárs építészeti kifejezésmóddal, urbánus módon. Tervükben ezen kívül rendezik a városrész környezetét, növelték a zöld területet, erősítik a társadalmi hálózatokat.
Városépítészeti koncepció
A Pécsre tervezett REL köré szerveződő vásárcsarnok funkciójából fakadóan érdemben képes fejleszteni a megyeszékhely viszonyát a vonzáskörzet és a megye településeivel. A piac a történelem során mindig is magában hordozta a városiasodás folyamatának lehetőségét, az első városok is az első piacok köré szerveződve kezdtek kialakulni.
Az új vásárcsarnok és környezetének rendezése aktuálissá teszi a helyi városrendezési összefüggések és városépítészeti koncepció komplex átgondolását. A beruházás alkalmat teremt a közterületi és városszerkezeti feltételek megfogalmazására. Lehetőség adódik a Belső városrész – Siklósi külváros közösségi és kulturális szerepének erősítésére, a térhasználat, a térkapcsolatok, a tájékozódás rendszerének, a terület szimbolikus rendjének fejlesztésére.
A komplex városi kontextusba helyezéssel járó lehetőségek és viszonyrendszer:
- a Zólyom utcai tömb fejlesztése,
- a Bajcsy-Zsilinszky út szerepének visszaállítása, jelentőségének rendezése,
- Észak-Déli tengely szerepbe hozása, városközpont déli irányú komplex kiterjesztése
- a Centrum tömb rendezése
A városrész környezetrendezésével rendezhetőek a közlekedési kapcsolatok, a parkolás, gyalogos és kerékpáros elsőbbségű utcák és közösségi terek létesíthetők. A funkciók, a közlekedési hálózat belső kapcsolódásainak logikus rendje és kiegyensúlyozottsága biztosíthatja a gördülékeny működőképességet.
A tervezett vásárcsarnok a megújítás katalizátoraként képes lehet a fejlesztési folyamat megindítására. A vásárcsarnok tervezési területe mellett későbbi ütemben megvalósuló fontos városszerkezeti küldetést hordozó Intermodeális Csomópont létrejövetele pedig csak tovább fokozná és gyorsítaná a fejlesztések ütemét és létjogosultaságát. A felértékelődő Bajcsy-Zsilinszky út a történeti városszerkezeti észak-déli iránynak újabb dimenziót ad és a várostengely egyensúlyi helyre billenthető.
A városépítészeti koncepciónkat Pécs integrált településfejlesztési stratégiájával összhangban alakítjuk ki. Alapvető stratégiai célok:
- egészséges környezet
- fenntartható fejlődő társadalom
- város gazdasági alapjainak újjáépítése
- kompakt város, kiegyensúlyozott városszerkezet
A tervezési területen (Belső városrész - Siklósi külváros) - az alapvető stratégiai célok megvalósításának lehetőségei:
1. Egészséges környezet biztosítása
Klímaváltozás hatásaihoz történő alkalmazkodás
- zöldfelület arányának növelése, a meglévő zöldfelületek intenzifikálása, az átszellőzés biztosítása és a közlekedés mérséklése
Zöld és kék felületek összefüggő rendszerének kialakítása
- P+R parkolók létesítése,
- a meglévő zöldligetes állomány megtartása,
- növényállomány intenzitásának növelése
- Centrum parkoló ill. Rákóczi úti parkoló esetében mélygarázs kialakítása felszíni park létrehozásával
- Nagy Lajos király út mentén a lehetséges helyeken fasor telepítése
Környezeti ártalmak csökkentése
- Siklósi út mentén a felüljáróra zajvédő fal kiépítése
- A Bajcsy-Zsilinszky- Rákóczi út D-i területe mentén a környezeti ártalmak csökkentése érdekében - a növényállomány növelése
2. Fenntartható fejlődő társadalom, a társadalmi hálózatok erősítése
Integrált helyi társadalom
- a társadalmi integrációt erősítő programok
Fenntartható és javuló életminőség
- az életminőséget pozitív módon befolyásoló fejlesztések.
A helyi társadalom kulturális tőkéjének gyarapítása
- a kulturális tőke tartalmát gyarapító fejlesztések
Közösségek fejlesztése
- közösségi aktivitások fejlesztése
3. Város gazdasági alapjainak újjáépítése
A foglalkoztatási szint növelése
- a városrész Pécs kiskereskedelmi központja
A Helyi Gazdaság megerősítése
- A vásárcsarnok ahol a Pécs környéki mezőgazdasági termelők megjelenhetnek.
Hasznosítható gazdasági erőforrások feltárása, fejlesztése és gazdasági hasznosítása
- a vasútállomás, autóbuszállomás ill a tervezett Intermodális Csomópont a város és a környező települések kapcsolatát előtérbe helyezi
4. Kompakt város - Kiegyensúlyozott városszerkezet
Kiegyensúlyozott térszerkezet
- történeti É-D tengely és egyensúlya visszaállítása, kapcsolat a déli városrészek felé
Mobilitás, az elérhetőség növelése
- Intermodális Csomópont elhelyezése
- parkolási lehetőségek fejlesztése, belvárosi parkolási igények részbeni kielégítése
- közterületek minőségi kialakítása
- felszíni gyalogos forgalom előtérbe helyezése
- mélygarázsok tervezése
Optimális területhasználat
- városközponti, nagyvárosias funkciók elhelyezése
Építmények állapotának javítása
- felújítások, átépítések
Energiabiztonság tiszta, fenntartható energiaforrásból
- energetikai felújítások
- megújuló energiaforrások használata
- Intermodális Csomópont – közösségi közlekedés újraszervezése
Bajcsy-Zsilinszky út és Centrum-tömb
Bajcsy-Zsilinszky út szerepe
A 19. században a Bajcsy-Zsilinszky út elveszíti várostörténeti tengely szerepét.
A fejlesztés és a városépítészeti koncepció fontos eleme, hogy a felértékelődő Bajcsy-Zsilinszky út a történeti városszerkezeti észak-déli iránynak újabb dimenziót ad és a várostengely újra egyensúlyi helyzetbe kerüljön.
A Zólyom utcai tömb fejlesztésével, az új Vásárcsarnok megépültével, majd később az Intermodális Csomópont megépültével a városközpont déli irányban kiterjeszthető, az észak-déli tengely értelmet nyer. Egy távlati vasút feletti déli irányú átkötéssel a városmagból induló észak-déli tengely célba érhet.
A fejlesztéssel a Bajcsy-Zsilinszky út Nagy Lajos Király útjától délre eső szakaszának nyugati és keleti oldalán lévő épülettömbök földszinti kereskedelmi és vendéglátó helyiségei felértékelődnek. Az utca menti zöldfelületi sávokat az utca rendezésével együtt rendezzük. A zöldfelületek és üzletek közé teraszokat tervezünk. A tervezett vásárcsarnok megépültével annak vonzáskörzeteként a földszinti helyiségek kiskereskedelme felélénkülhet, kiülős, teraszos vendéglátóhelyeket (kávézók, éttermek) indukálva. A Bajcsy-Zsilinszky út ezen szakaszát az új vásárcsarnokot a belváros felől felvezető gasztro-sétányként is aposztrofálhatnánk.
Közlekedésfejlesztési koncepció
A Bajcsy-Zsilinszky út Rákóczi út és Nagy Lajos Király útja közötti szakaszán a gépkocsi forgalmat egyirányúsítjuk, kétirányú kerékpár utat alakítunk ki. A Bajcsy-Zsilinszky út Nagy Lajos Király útjától délre eső szakaszán a gépkocsiforgalmat 2x1 sávosra csökkentjük és kétirányú kerékpár utat biztosítunk. A kerékpárutat a Kálvin utca felé továbbvezetjük. A Bajcsy-Zsilinszky út ezen szakaszán mindkét irányban helyi autóbusz megállóhelyet alakítunk ki 1-1 csuklós és 2-2 normál autóbusz számára. A Zólyom utcai tömbben tervezett új köztér déli felén taxiállomást alakítunk, ami a Bajcsy-Zsilinszky út felől közelíthető meg, mely az új vásárcsarnok és az autóbusz-állomás közvetlen elérését biztosítja. A Bajcsy-Zsilinszky úton az új vásárcsarnok nyugati bejárata előtt tervezünk 5 személygépkocsi egyidejű megállására szolgáló (5 percnél rövidebb időre) Kiss + Ride parkolót.
A Centrum tömbben térszint alatti mélygarázst alakítunk ki a jelenlegi parkoló nyugati fele és az Ifjúsági ház keleti oldala között ill. az Ifjúsági ház északi oldalán (L alakban). A mélygarázs 200 férőhelyes, megközelítése a Jókai utca Nagy Lajos király út felőli végéről nyílóan lehetséges. A mélygarázst úgy helyeztük el, hogy meglévő fákat ne kelljen kivágni és régészeti területeket ne érintsen, ezért a jelenlegi Centrum tömbi felszíni parkoló alá nem nyúlik be a mélygarázs.
Centrum tömb környezetalakítása
A jelenlegi parkoló területén fás-ligetes közparkot alakítunk ki burkolt és zöldfelületekkel, vízfelülettel. Fontos a tervezett tér közösségszervező ereje, a szellemi és fizikai értelemben is minőséget képviselő kortárs köztér képes lehet erre. A mélygarázs - a megszűnő felszíni parkolóval - és a park kialakítása is a zöldfelületek összefüggő rendszerének kialakítását segíti. Lényeges koncepcionális szempont volt, a sűrűn beépített környezet biológiai élhetőségének biztosítása. A tervezett tér városi köztérként- közparkként szolgál. A tervezett zöldfelületei mellett helyet biztosít központi burkolt területével rendezvényeknek, alkalmi vásároknak (adventi vásár, borfesztivál…), közösségi összejöveteleknek, találkozásoknak. Elhelyezünk egy kávézók, étterem elhelyezését biztosító pavilonépületet kültéri teraszokkal, mely a tér közösségteremtő funkcióját hivatott előremozdítani, valamint szerepet tud játszani a tér élettel való megtöltésében. A park helyet kínál pihenni vágyóknak a zöldfelületeivel, ülőpadokkal. A legkisebbek szórakoztatására játszóteret tervezünk.
Az ifjúsági ház keleti felén elhelyezünk két sportpályát és egy felnőtt játszóteret (kültéri fitness). Az ifjúsági háztól északra eső területen egy kisebb sportcsarnok elhelyezését tervezzük, melyben squash pályákat és kosárlabda pálya méretű küzdőteret tervezünk, így kosárlabda, tollaslabda, fitness sportokra nyílik lehetőség. Az ifjúsági ház és sportcsarnok között a szabadtéren gördeszka pályát alakítunk ki. A tér sokszínű kialakítása széles korosztály megszólítására hivatott. A sokszínűsége révén egy dinamikus, folyamatosan változó térhasználat jellemzi a tervezett teret, a használói alakítják, formálják, ez az, amiben a tervezett tér identitása rejlik.
Zólyom utcai tömb
A Zólyom utcai tömb jelenleg az autóbusz állomás révén a regionális közlekedés által és a vásárcsarnokba a régióból érkező termékeknek köszönhetően a város kapujaként identifikált. Az új tervezett vásárcsarnok elkészültével és később az Intermodális Csomópont megépültével a tömb szimbolikus jellege csak tovább erősödik. A Bajcsy-Zsilinszky út felértékelődésével, az észak-déli tengely helyreálltával a belvároshoz kapcsolódása még erősebb lesz.
A teljes Zólyom utcai tömb átalakulása hosszú távú, több ütemben elképzelt folyamat.
Rövid távú fejlesztés
Rövidtávon tervezett beavatkozások:
- REL központ és vásárcsarnok és kapcsolódó közterületek megépítése
- Régi, meglévő vásárcsarnok lebontása
- Meglévő vásárcsarnok helyén új köztér kialakítása
- Autóbusz állomás fő gyalogos megközelítésének a kelet-nyugati tengely erősítése
- Autóbusz állomás közlekedési igényeinek megoldása
Az I. ütemben az új vásárcsarnok megépültével a régi, jelenlegi vásárcsarnok elbontásra kerül, melynek a helyén az új vásárcsarnok „előtereként" is működő új városi közteret tervezünk. A tér kialakításánál fontos szempont az erős gyalogos közlekedési irányok akadálymentes áramlásának biztosítása, ugyanakkor fontos, hogy a teret zöldfelületekkel tarkítjuk. A tér alkalmat ad szabadtéri vásárok, kézműves vásárok megrendezésére. A tér koncepcionális kialakításánál a közösségépítő képesség alapvető szempontunk volt.
A tér megformálásánál meghatározó fő gyalogos irányvonalak:
- Bajcsy-Zsilinszky út felől az autóbusz állomás kelet-nyugati tengelye felé való irány
- Nagy Lajos király útja felől, az Árkád bevásárlóközpont felőli gyalogos irány, a Nagy Lajos király útján az áthelyezett új gyalogos átkelőhely felől
- a Bajcsy-Zsilinszky úton a Belváros felőli irányból az új tervezett vásárcsarnok északi bejárata felé
- A távolsági autóbusz-állomás felől a vásárcsarnok északi bejárata felé
A tér építészeti karakterében az új tervezett vásárcsarnok előtti térrel rokon, architektúrájában annak a kiterjesztésekén tervezzük. A térburkolatban burkolt felületek, zöldfelületek váltakoznak, helyenként vízfelülettel. A térburkolati rendszerbe illesztve ülőfelületeket alakítunk ki. A zöldfelületek gyeppel borítottak, virágágyakkal tarkítva és lombos fákkal beültetve.
A köztér alkalmas arra, hogy az új vásárcsarnok eladóterével együttműködve kitelepülhessen, a közterület rendszerében elfoglalt pozíciójából fakadóan pedig áramoltassa át a téren a tömbben közlekedő gyalogos forgalmat.
Közlekedésfejlesztési koncepció, forgalomtechnika
A Zólyom utcai tömb közlekedési rendszerének megtervezésénél különös gondot fordítottunk arra, hogy a tervezési terület közlekedési rendszere a hatályos jogszabályokban megfogalmazottakkal összhangban felismerhető, áttekinthető, felfogható, átjárható és biztonságos legyen, a közlekedés környezetre gyakorolt negatív hatásai csökkenjenek.
Gyalogos közlekedés
A tervezési területen, illetve a tervezési terület és a belváros kapcsolatában elsődleges prioritást szánunk a nem motorizált közlekedési módoknak, illetve a közforgalmú közlekedésnek. A Bajcsy-Zsilinszky út gyalogos forgalmát erősítjük.
A távolsági autóbusz állomás gyalogos tengelyét kelet-nyugati irányúra tervezzük át. A Nagy Lajos király útján az Árkád bevásárlóközpont felőli gyalogos átkelőhelyet áthelyezzük a távolsági autóbusz nyugati oldalára, ahonnan a gyalogosokat az autóbusz kelet-nyugati irányú új gyalogos tengelyére vezetjük. A Bajcsy-Zsilinszky útról, a Belváros felől ill. a helyi autóbusz megállókból érkező gyalogosok az új Zólyom utcai köztéren keresztül érhetik el a távolsági autóbusz állomás kelet-nyugati bejárati tengelyét.
Gépkocsiforgalom
A Bajcsy-Zsilinszky út Nagy Lajos Király útjától délre eső szakaszán a gépkocsiforgalmat 2x1 sávosra csökkentjük. A Zólyom utcai tömbben tervezett új köztér déli felén taxiállomást alakítunk, ami a Bajcsy-Zsilinszky út felől közelíthető meg, mely az új vásárcsarnok és az autóbusz-állomás közvetlen elérését biztosítja. A Bajcsy-Zsilinszky úton az új vásárcsarnok nyugati bejárata előtt tervezünk 5 személygépkocsi egyidejű megállására szolgáló (5 percnél rövidebb időre) Kiss + Ride parkolót. Az új vásárcsarnok gazdasági feltöltését az Ipar utcáról nyílóan biztosítjuk.
Autóbuszos közlekedés
A Bajcsy-Zsilinszky út ezen szakaszán mindkét irányban helyi autóbusz megállóhelyet alakítunk ki 1-1 csuklós és 2-2 normál autóbusz számára. Az új vásárcsarnok szintbeli, akadálymentesített, minimális rágyaloglási távolsággal kapcsolódik a helyi autó-buszos közlekedés megállóihoz. Az autóbusz-állomás keleti oldalán lévő beközlekedés változatlan meghagyása mellett, egy teljes értékű, kétirányú autóbusz közlekedésre alkalmas szilárd burkolatú, nagy teherbírású útpályát terveztünk, valamint az útpálya két szélén egy-egy ideiglenes, csak rendkívüli esetekben alkalmazott autóbusz-közlekedésre alkalmas szilárd burkolatú, nagy teherbírású sávot mindkét irányba, melyek egyben a mentő, illetve tűzoltó járművek létesítmény megközelítését is elősegíthetik. A be- és kijáratokat úgy terveztük, hogy az autóbusz-forgalom a közúthálózatba problémamentesen kapcsolódjon, illetve az autóbuszok a járati útvonalaikat észak, dél, kelet és nyugati irányban a lehető legrövidebb úton érjék el.
Az autóbusz állomás területén 15 db autóbusz egyidejű tárolására szolgáló területet alakítunk ki. A tárolóterület csak az elhelyezéshez szükséges minimális felületet veszi igénybe.
Az Alsómalom utcai Kertészcentrum épület elbontását javasoljuk, mely városképi szempontból előnytelen és elbontásával az autóbusz állomás területe jól racionalizálható valamint a zöldfelület növelhető.
A kelet-nyugati irányú gyalogos közlekedési tengely biztosítása érdekében perononként 5db autóbuszt helyezünk el, így felszabadul egy kényelmes gyalogos közlekedésre alkalmas kelet-nyugat irányú terület. Egy további 5 autóbusz állásos sort alakítunk ki, így a 30 autóbusz megállóhely biztosítható.
Kerékpáros közlekedés
A Bajcsy-Zsilinszky út Nagy Lajos Király útjától délre eső szakaszán kétirányú kerékpárfogalmat tervezünk. A kerékpárutat a Kálvin utca felé továbbvezetjük. Az új vásárcsarnok déli ill. a távolsági autóbusz állomás nyugati oldalán alakítunk ki 30-30 db kerékpár tárolására alkalmas kerékpártárolót.
Parkolás
Az új vásárcsarnok alatt 180 férőhelyes mélygarázs tervezünk. A mélygarázs bejárata a Bajcsy-Zsilinszky útról nyílik, mely így jól elkülönül a vásárcsarnok gazdasági forgalmától. Az Ipar utcától délre eső parkolóban 210 gépkocsi parkolhat. Az észak-nyugati sarok déli oldalán biztosítunk merőleges beállással parkolókat, ahol maximálisan 1 óra időtartamra lehet megállni. Ez a parkoló szolgálja a távolsági autóbusz állomás azon használóit, akik gépkocsival hoznak valakit vagy várnak valakire, aki autóbusszal érkezik.
Hosszú távú fejlesztés
- Távolsági autóbusz állomás megszüntetése, új beépítés és új funkció: új városias beépítést javaslunk inkubátorház, irodák, szórakozását biztosító helyek, rendezvényterem és közösségi tér funkcióval. A területen közösségi kert kialakítását javasoljuk, mely jól kiegészíti a tömb funkcióját. A közösségi kertek és városi kertek egyre népszerűbbek. A városi kertészkedés közösséget szervez, akik környezettudatos, egymás munkáját megbecsülő lakói a városnak. A kertek közösségteremtő erejük mellett friss zöldséggel, gyümölccsel, fűszernövénnyel látják el az őket gondozó városlakókat. A tervezett épület közösségi tér funkciója a közösségi kertet egészítené ki. A szórakozóhelyek a kulturált szórakozást szolgálná, mely funkció jól kiegészítené az új vásárcsarnok gasztro funkcióit.
A rendezvénytér helyet biztosíthat pl: bor- és ökopiacnak, borfesztiválnak. A pécsi borvidék illetve a villányi borvidék hagyományait erősítő eseményeknek adhat helyet, teret engedve a helyi bortermelőknek, borkereskedőknek, kiegészülve időszakos kiállításokkal, rendezvényekkel, mely jól kiegészíti az új vásárcsarnok funkcióját.
- Észak-nyugati sarok lakóépületeinek funkcióváltása és átépítése: az épületek átépítésével szállodát javaslunk kialakítani
- Intermodális Csomópont megvalósulásával összefüggésben tervezett környezetrendezési és városépítészeti beavatkozások
- Észak-déli tengely gyalogos és kerékpáros közlekedésének továbbvitele dél felé a vasút fölött (Intermodális Csomópottal együtt kezelve)
- Ipar utca és Kálvin utca átalakítása (Intermodális Csomópottal együtt kezelve)
Az új vásárcsarnok és REL-központ
„Hadd mondjalak el, te piac,
piac, te, kit megvet az ünnepi szónok
s a nyavalyás költő,
mily szép vagy a fényben, mily diadalmas.
Lüktetve zsibongasz. Az élet ütemére
pezsgesz előttem,
roppant-teli szaggal, a túró, a tejföl
savanykás szagával, a sajtok kövérlő,
sárga illatával,
vanília-izzel, bűzzel s szeméttel,
gyermeki forgók papír-viharával,
vartyogva a vidám
kofák kacajától.
Micsoda hatalmas, isteni színház,
Együtt az ételek és a virágok,
Minden ami jó, szép, a szájnak, a szemnek
kánaáni bőség."
/Kosztolányi Dezső: Piac (1926)/
Építészeti koncepció
Célunk egy olyan épület létrehozása, amely a környezetével és használóival aktív kapcsolatba képes kerülni, mely karakteres, a funkciónak maximálisan megfelelő, költséghatékonyan megépíthető és gazdaságosan üzemeltethető, építészeti minőséget sugároz és emblematikus megjelenést biztosít. A tervezés során a fenntarthatóságot, a környezettudatos és energiatakarékos kialakítást szem előtt tartottuk.
A piac jóval több egy árucsere vagy éppen bevásárlás helyszínénél, a piacnak fontos közösségépítő szerepe van, közösségi élet helyszíne. Manapság a piac, a piacra járás reneszánszát éli, piacra járni egyre inkább életérzés, egy életforma. A fenntarthatóság, környezettudatosság, befogadó társadalom és a közösségi gondolkodás, minőségi táplálkozás iránti vágy mind az életérzés részei. A piac hagyományai a mai kor követelményeinek megfelelően újraélednek. Az egyre jobban elterjedő igényes gasztrokultúra egyre több jó minőségű vendéglátóhelyet hoz létre, egyre nagyobb a jó minőségű gasztronómia iránti kereslet.
A tervezett vásárcsarnok koncepciójában fontos szerepet szánunk a piacot kiegészítő gasztro funkciónak, mely a vásárcsarnok szerves, elválaszthatatlan részeként jelenik meg. A piac közösségi élettér szerepe a tervezett vásárcsarnok építészeti koncepciójában, az architektúrában is megjelenik. A vásárcsarnok az ahol az urbánus és a rurális élet találkozik. E kettő, a közösségi élettér, illetve az urbánus és rurális világ találkozása, ami a tervezett vásárcsarnok identitását adja.
A vásárcsarnok fontos eleme a piactér, mely a vásárcsarnok előtti nyitott közösségi tér, ezt a vásárcsarnok előtereként terveztük. A piacteret körbeölelően ide nyílik a vásárcsarnok vendéglátó helyeinek egy része, és a térre nyíló, azt övező street-food büfék, éttermek. A piactér részben a vendéglátóhelyeknek szolgál külső fogyasztóhelyként és alkalmas a piac kiskereskedelmi kitelepülésére is akár őstermelőknek, akár egyéb vásárok alkalmával. A piactér köztér, közösségi élettér helyszíne, a bevásárlás előtt, közben vagy után beszélgetések, ismerkedés, információ áramlás helyszíne. A piactér burkolt területét zöldfelületekkel, lombos fákkal, vízfelülettel, ülőpadokkal oldjuk. A street-food büfék és a vásárcsarnok déli szárnyának földszinti éttermei, kávézói a kialakításuk és elhelyezkedésük révén a vásárcsarnok zárását követően is nyitva tarthatnak, esti szórakozást, vigalmi funkciókat láthatnak el, este is élettel tölthetik meg a teret. Ezzel a funkcionális kiegészítéssel a létesítmény szélesebb célcsoportot ér el és a vásárcsarnok fenntarthatóságához is hozzájárul.
A vásárcsarnok a közösségi tér felé nyílik meg. A vásárcsarnok asztalos eladótérének kiterjesztése a piactér. A vásárcsarnok funkcionális elrendezése tiszta, átlátható. Az urbánus és rurális világ, a város és a regionális termőterületek találkozása szellemi és fizikai értelemben is megjelenik, szimbolikus megjelenése az architektúrában is kifejezésre kerül. Az épület tömege, belső tere idézi a hagyományos vásárcsarnok csarnok jellegét, finoman utal a tradicionális mezőgazdasági épületekre, azok építészeti hagyományaiban gyökerezik, azonban formálásában teszi ezt finoman absztrahálva, mai kortár építészeti kifejezésmóddal, urbánus módon. A magas tetős épülettömeg fokozatosan felszakad, organikusan emelkedik, felnyílik. A hosszanti tengelyt az emelkedő tetőgeometria ellensúlyozza, a hangsúly a piactér felé helyeződik. A tervezett vásárcsarnokot építészeti arculata a városkép karakteres elemévé teszi.
Az U alakú alaprajzi kialakítás, a tér felé fordulás, az átlátható térszervezés mind a közösségépítés elősegítését szolgálja. Az épület keret, amit a kereskedők és vásárlók töltenek meg élettel. A vásárcsarnok tömegformálásakor jelszerű, karakteres, a funkcióval egységet alkotó épülettömeg megfogalmazására törekedtünk. Az összefüggő, áttekinthető belső tér egyszerű szerkesztésű, a vásárcsarnoknak identitást adó tömeggel párosul. A belső tér egységes, áttekinthető.
A téralakításban az áttekinthetőség és a közlekedés, áramlás hangsúlyozása volt a célunk. A szintek közötti intenzív vizuális kapcsolat és a funkciókat körülölelő közlekedőzónák kijelölése erősítik a mozgalmas, lüktető piaci hangulatot. A közlekedőzónák intenzív kapcsolatban vannak a Piactérrel is, a külső tér és a vásárcsarnok belső világa összefonódik. Fontos szempont volt az épület és a környezet intenzív kapcsolatának megteremtése. A vásárcsarnok transzparens tömege sejteti a belső történéseket.
A vásárcsarnok és a REL-központ funkcióit tisztán elválasztva, de egymással szoros kapcsolatban, a szükséges kapcsolat biztosításával alakítjuk ki. A tervezett kialakításban a két funkciócsoport egymástól függetlenül is működőképes.
A piacteret nyugatról a vásárcsarnok határolja, melynek eladótere teljes felületében megnyílik a piactér felé. A piacteret dél felől éttermeket magában foglaló szárny övezi, az észak-nyugati megmaradó lakóépület felől pedig étterem és street-food vendéglátóhelyek határolják. A street-food büfék és a déli szárny éttermei, kávézói a kialakításuk és elhelyezkedésük által a vásárcsarnok zárását követően is nyitva tarthatnak, esti szórakozást, vigalmi funkciókat láthatnak el, este is élettel tölthetik meg a teret. Ezzel a funkcionális kiegészítéssel a létesítmény szélesebb célcsoportot ér el és a vásárcsarnok fenntarthatóságához is hozzájárul.
A piactér a Bajcsy-Zsilinszky út felé és a Zólyom utcai tömb új tervezett köztere felé kapuszerűen nyílik meg. A közönségforgalmi bejárat ezeken keresztül adódik északról és nyugatról, melyek csalogatják a potenciális vásárlókat, a külső átmeneti téren keresztül átvezetik őket a vásárcsarnok bejáratához. A vásárcsarnok bejárata innen a külső piactérről nyílik. A vásárcsarnokba belépve az eladótérbe lépünk, ahonnan a csarnok jól áttekinthető, a téri kialakítás és funkcionális elrendezés a vásárló tájékozódását segíti.
SAGRA Építész Kft.