Veszprém belváros

A belváros egységének megteremtésén keresztül lehetőség nyílhat az egész város egységének megőrzésére, a széthullási folyamat megállítására. A Veszprémi Építész Műhely városrehabilitációs terve.

A veszprémi önkormányzat 2008 nyarán közbeszerzési pályázatot írt ki, hogy kiválassza "A Veszprémi Belváros Rebilitációs Akcióterületének Koncepcionális Tervét, ezen belül az Új Magyarország Fejlesztési Terv KDOP 3.1.1./D műveletéhez kapcsolódó project műszaki előkészítését, és a belvárosi akcióterület funkciómegőrző felújítását és átalakítását tartalmazó koncepcionális szintű tervdokumentációt" készítő tervezőt. Elzárkózott attól, hogy tervpályázaton válassza ki a tervezőt. Az első közbeszerzési eljárás eredménytelen volt. Az ismételt közbeszerzési pályázatot a irodánk, Veszprémi Építész Műhely nyerte.

A koncepcióterv 2008 decemberére készült el. A belváros koncepcióterve több területi egységet foglal magában. Az egyik ilyen egységnek, a Kossuth Lajos utcának és környékének a koncepcióterv alapján történő engedélyezési terv szintű feldolgozására 2009 tavaszán az önkormányzat ismételten közbeszerzési pályázatot írt ki. Ezt a közbeszerzési pályázatot a Főmterv Zrt. nyerte, aki alvállalkozóként vont be építészirodát. Tudomásunk szerint az általuk készített engedélyezési terv mostanában készült el.

A veszprémi belváros rehabilitációs akcióterületének koncepcionális tervéhez

(Részlet)

,,...Mert azt tanultam, mindenütt azt láttam, minden nagy nyugati nemzetnél, hogy az apák dolgát folytatják az utódok. Még ha az nem a legjobb, nem is a legszebb volna is, ha nem is volna olyan tökéletes az, mint egy másik nemzet hasonló alkotása. Mert az övék ez."
(Kós Károly, Kalotaszeg, 1911)

"De a falak olyan rendben magasodnak az ég felé, hogy meghatódom. Érzem a szándékot. Szelídek, brutálisak, elbűvölők vagy éppen méltóságteljesek voltatok. Köveitek árulkodnak erről. Odaszögeztetek erre a helyre, szemem látóvá vált...
A tengely az építészet rendezője. Rendet teremteni annyi, mint elkezdeni egy művet. Az építészet tengelyekre épül fel...
Az elrendezés a tengelyek hierarchiája, tehát a célok hierarchiája, a szándékok osztályozása. Az építész tehát tengelyeinek célt tűz ki."
(Le Corbusier)

A belvárosi akcióterület lehatárolása
Az akcióterület A és B jelű (al)akcióterületre tagolódik. Az A jelű területhez tartozik a Kossuth utcához kapcsolódó városrész, a Budapest út melletti volt bútorgyár, a Balaton Plaza, az autóbusz-pályaudvar, a piac tömbje, a Megyeház tér, a Színházkert és az Erzsébet liget eleje, az Óváros tér és környéke, a Szabadság tér, a Ranolder tér és az ezeket összekötő útszakaszok és területek. A B jelű területhez tartozik a Vörösmarty tér környéke és a Radnóti tér.

Történeti áttekintés
A belváros újjáépítésére és a belváros rehabilitációjára a múlt század második felében két jelentős kísérlet történt. Mindkét kísérlet befejezetlen maradt. Az 1960-as ’70-es években kibontakozó, Márton István Ybl-díjas építész nevéhez kötődő újjáépítés, amely torzóként a Kossuth utcai terület déli és keleti részén látható […] a modernizációba vetett hitről tanúskodik. Városszerkezeti konzekvenciái (parkolók, autós és gyalogos közlekedési rendszer) nem épültek meg. Hiányzott a továbbépítéshez és fenntartáshoz szükséges anyagi háttér és elszántság.

A második kísérlet, amelynek Ruttkay M. Gyula Ybl-díjas építész a tervezője [...] a Kossuth utcai terület északnyugati részének rehabilitációjára terjedt ki. Megtartva az eredeti települési szövet jellemző elemeit, annak továbbgondolására épített. Ennek a rendszerváltás és az ezt követő privatizációs káosz vetett véget. A belváros megújításának irányában a rendszerváltás után csak kisebb lépések történtek. Ugyancsak a rendszerváltás utáni politikai eseményeknek és a privatizációnak tudható be a várospolitika határozatlansága. A város felkészületlenül követte és sajnos még napjainkban is csak követi a belvárosra negatívan ható, szinte az egész város területét érintő folyamatokat.

A meglévő állapot ismertetése, a problémák, városépítészeti kihívások összefoglalása

Veszprém belvárosának rendkívül izgalmas természeti, történeti és építészeti adottságai vannak. Emberléptékű mérete lehetővé teszi az egységes építészeti formálást, az eltérő építészeti elemek összhangjának megteremtését. A belváros egységének megteremtésén keresztül lehetőség nyílhat az egész város egységének megőrzésére, a széthullási folyamat megállítására. [...]

Veszprém jelenleg kellemes lakóhely, komfortjának a megőrzése és magasabb szintre emelése nagymértékben függ a belváros otthonosságától, emberközpontú megújításától.

Az A jelű terület:
A Kossuth utcához tartozó városrész, a város kereskedelmi központja, amely az üzletek színvonalának leromlásával, bezárásával, elköltözésével kénytelen szembenézni. A bútorgyári terület beépítésével a belvárosi kereskedelmi központ még inkább kihúzódhat a Kossuth utcai tömbből.

Az Óváros tér környékének problémája a hagyományos üzletek hiánya. A könyvesboltok, élelmiszer-, művészeti, ékszer- és divatcikk-üzletek helyét fokozatosan a korlátozott nyitvatartású és ügyfélkörű bankok és telefonszolgáltatók veszik át, felváltva a tér pezsgő életét.

A belvárosban gondot jelent a parkolási kérdés megoldatlansága, a gyalogos és járműforgalmi területek összefolyása, a kialakult gyalogos terek funkcionálisan rossz kialakítása, a fontos intézmények köztéri kapcsolatának megoldatlansága, a gyalogos tengelyek és zónák rendezetlensége, általában a gyalogosok háttérbe szorítása, a zöldfelületi rendszer egységének hiánya, a burkolt felületek és utcabútorok elhasználtsága, a vendéglők közterületi teraszainak rendezetlensége, a reklámok szabályozatlan burjánzása, az üzletportálok elfogadhatatlan színvonala, néhány épület homlokzatának leromlott állapota, mind fizikailag, mind esztétikailag. Probléma továbbá, hogy a befektetői igények a leglehetetlenebb területeken nyilvánulnak meg: a nagytermeket feldarabolják, a kistereket összenyitják, az üvegezett portálokat befalazzák, a falak helyére portálokat építenek, a meglévő vendéglői teraszokat, vitrinszekrényeket nem használják, ellenben mindenhová kitelepülnek, minden arra alkalmatlan felületet reklámokkal árasztanak el. Ezt a káoszt szeretnénk megszüntetni.

A Színházkert és környéke - a város kulturális központja - részben hasonló problémákkal küzd: kevés parkoló, szétfolyó gyalogos terek, céltalan tengelyek, a középületek megoldatlan köztéri kapcsolatai, funkcionálisan átgondolatlan gyalogos felületek, leromlott burkolatok és utcabútorok.

A B jelű akcióterületen is fellelhetők a fenti általános problémák.
Az egyes akcióterület részek között nem épültek ki a megfelelő gyalogos kapcsolatok. A kapcsolatok megteremtése a belváros egységes gyalogos területként történő kialakítását teszi lehetővé.

A fenti kihívások építészeti, gazdasági és politikai választ várnak.

Általános „vízió" a belváros rehabilitációjáról

1.)  A meglévő örökség folytatása: a rehabilitációt a meglévő térstruktúra és beépítés megőrzésével, annak továbbfejlesztésével, kismértékű módosításával kívánjuk megoldani. Szeretnénk megőrizni a megmaradt karakteres építészeti, térplasztikai és kertészeti elemeket, visszaadva eredeti fényüket. Lehetőség szerint vissza kívánjuk állítani a terek, teraszok, épületek eredeti használati módját, szeretnénk „látóvá tenni a befektetők szemeit".

2.)  Rend: a belvárost minden szempontból rendezetté, áttekinthetővé, ezzel együtt esztétikusabbá kívánjuk alakítani. A gyalogos terek használata legyen rendezett, a rendezvényeknek, előadásoknak, gyűléseknek álljon rendelkezésére a célnak megfelelően kialakított terület. Az intézmények előtt a meglévő gyalogos terek funkcionális rendjét felül kell vizsgálni, a hiányzó tereket ki kell alakítani. A gyalogos forgalom lehetőség szerint egyértelműen váljon el a gépjárműforgalomtól. A parkolás rendjét a lehetőségek és az igények tükrében felül kell vizsgálni. A közterületeket köztisztasági, kertészeti, karbantartási  és vizuális szennyezés szempontjából folyamatosan ellenőrizni kell.

3.) Egyértelmű szándék: A rehabilitáció során egyértelmű szándékunk a belváros gyalogos zónájának fejlesztése, a gyalogosforgalom, a városi terek gyalogos használatának előtérbe helyezése. [...] Ezzel összhangban meg kívánjuk teremteni a belvárosi gyalogos tartózkodás magas esztétikai és műszaki színvonalú feltételeit, fejleszteni kívánjuk a személyes és társadalmi találkozások színtereit a város polgárai, az ide látogató turisták, a mozgáskorlátozottak, a hátrányos helyzetűek, az öregek, a gyermekek és a kisgyermekes családok számára is. Fontosnak tartjuk a gyalogos terek gyalogos tengelyekkel történő összekötését, a gyalogos célok tengelyek mellé szervezését, vagy a tengelyek célokhoz rendelését.

4.) Látóvá vált szem: a gyalogos terek lehetőséget biztosítanak a megállásra, megpihenésre, szemlélődésre. Lehetővé teszik a környezet észlelését: rácsodálkozhatunk a szobrokra, épületekre, környezeti elemekre, észrevehetjük természeti és épített kincseinket. [...]

5.) Tengely, a célok hierarchiája: A gyalogos tengelyek fő iránya Veszprémben, mint egy tradicionális szerkezetű kisvárosban a város szíve felé mutat: ez nem más, mint a város szakrális-műemléki és igazgatási magja. [...] Veszprémben a városmag észak-déli irányban elnyúlik, kibővül. A szakrális-műemléki és az igazgatási központ kettőséhez egy ma még részben kiépítetlen tengely mentén csatlakozik a kulturális központ. Ez a tengely déli irányban tovább folytatható az egyetem - tudásközpont irányában. Ezt a tengelyt fel kell erősíteni.

A „központi tengelyt" egyértelmű gyalogos tengelyekkel kell összekötni az akcióterület további egységeit képező kereskedelmi és igazgatási centrumokkal. Ezek egy része megvan, más részüket ki kell alakítani vagy fel kell erősíteni. A Kossuth Lajos utca jelenleg a belváros legjobban kiépített tengelye, főutca szerepét nagyjából betölti. [...]
A Kossuth utcával párhuzamosan a buszpályaudvartól, mint érkezési ponttól az Óváros tér felé haladó Cserhát utca gyalogos forgalmi szerepét csak korlátozottan tudja betölteni, fejlesztésre szorul.

A belvárosi gyalogos felület  terekre, tengelyekre és zónákra oszlik. Ezek nagy része készen áll, „csak le kell porolni". A részcélok nem rendeződnek automatikusan hierarchikus rendbe. A hierarchikus rendet ki kell alakítani.

Kovács Zsolt György, Beránková Jana