Zsigmond László: Kecskemét belváros tömbfeltárás

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kara építész és településmérnök hallgatóinak munkái

Program

Kecskemét város több évtizedes problémája a városbelső "elszlömösödése", a jelenleg folyamatban lévő kisebb léptékű városrehabilitációs és revitalizációs folyamatok ezt és az ezzel járó negatív hatásokat hivatottak oldani, mind városépítészet-építészetileg, gazdaságilag, valamint szociálpolitikai szinten is.

Fel kell tárni a fejlesztés mai keretekhez, befektetési lehetőségekhez, műszaki követelményekhez igazodó irányait, de úgy, hogy a megújítás, funkcióváltás igazodjon a történelmi-építészeti hagyományokhoz, Kecskemét sajátos karakteréhez.

A tervezési terület a városszerkezetében a belváros peremén található annak miden pozitív és negatív adottságaival együtt. A terület az egyik legnagyobb lépték városrehabilitációs program záró eleme, mely kiemelt figyelmet igényel a tervezésnél több szempontból is:

• a kontinuitás az előző rehabilitációs ütemmel,
• jelentős közlekedési nyomvonalak mellet fekvő terület közlekedési rendszerbe való beillesztése,
• záró elemként építészetileg kiemelt pontja a rehabilitációs programnak.

A mellett, hogy a területet városszerkezeti szempontból is figyelembe kell venni, a területnek megvannak a 'saját', egyedi problémái is:

• kialakulatlan arculat,
• vegyes építészeti karakterek,
• tömbön belüli parkolási probléma,
• átkötés /gyalogos átjárási lehetőség/ a Rákóczi útról a Bocskai utcára,
• zöldfelületek hiánya,
• új terület használat, bővítési lehetőségek.

 

Terv

A terv figyelembe véve az adottságokat egy izgalmas megoldást javasol a tömbre, mind építészetileg, mind városépítészetileg egyaránt.

A rendszereket tekintve jól illeszkedik és viszi tovább a Wesselényi utca - Rákóczi út - Hajdú utca - Bocskai utcai tömbrehabilitáció vonalát, valamint a közlekedési rend is javul a terv szerint, ez a két legfontosabb szempont volt a tervezés során, mely prioritást élvezett.

Az építészeti karakter megfogalmazásánál fontos volt a mozgalmasság és ritmikusság ami nem feltétlen kell, hogy egyhangú, monoton legyen.

A meglévő beépítést tekintve a terület vegyesnek mondható, a terv javaslata szerint ez a zilált, vegyes kép megszűnik és egy egységes nagyvárosias beépítés alakul ki.

A terület nyugati részén található két helyi védett épület és a hozzájuk kapcsolódó 4123 hrsz-ú telek maradt meg, mint a volt alföldi kispolgári hagyományokat őrző beépítés.

A tömbbelső beépítését tekintve egy térre és egy tengelyre való rászervezés volt az alapgondolat. A Hajdú utcáról tömbbelső felé induló gyalogos tengelymentén feltáruló építészeti látvány változatosságot nyújt az ott lakók és közlekedők számára.

A Rákóczi úti beépítés belső oldalán a négy új épület csatlakozik a meglévőkhöz, kisebb nyaktaggal vagy teljes mértékben csatlakozva az épületekhez. A meglévő épületek és a hozzájuk kapcsolódó szárnyak kisebb teresedéseket hoznak létre, mindenegyes tér egyedivé válhat az ott lakók által.

A Bocskai utcai beépítés is követi a szemközti oldalt, hasonló kisebb terek gazdagítják a térélményt intenzív zöldfelületeikkel.