A hit új helyei

A rendszerváltásig lakásokban, illegalitásban meghúzódó vallási közösségek egy részéből az elmúlt 30 év alatt komoly ingatlanokkal rendelkező vallási központok alakultak. Ezek kialakulásából szemlézgetett Bán Dávid.

A hitélet tereit legtöbbször maga az adott közösség jelöli ki, hiszen a vallás általában csak az adott kereteket – elrendezési alapvetéseket, meghatározó térelemeket, spirituális tartalommal bíró objektumokat, a tér pozícionálását, díszíthetőséget – határozza meg magát a téralkotást nem feltétlenül szabályozza szigorúan. Így ugyanúgy lehet szertartást végezni hatalmas székesegyházban, vagy felszentelt kunyhóban, netán tábori sátorban egyaránt, vagy lényegében mindegy, hogy milyen térben tudjuk elhelyezni a tórát, választhatjuk ketté a férfiak és nők padsorát, de nem kell mindenképpen templomnak vagy zsinagógának nevezni a helyet. Hiszen a legtöbb vallás erre szentesített terei leginkább nem szolgálnak másra, mint a közösség számára gyülekezőhelyként, az ima és a tanítás helyeként. Éppen ezért, évszázadokon keresztül számos helyet neveztek ki a vallás színhelyének, amelyek azután – igen profánul kimondva – az igények szerint változtak: bővültek, átalakultak, bezártak, vagy éppen funkciót váltottak. Van, amikor a középkori apátságok kőanyagát, a szerzetes rend kivonulása után a környező falu a házai számára építőanyagként széthordta – lásd például Somogyváron –, másutt a templomteret kinövő közösség új gyülekezeti helyet épít magának, s a régit elhagyva azt más vallás veszi birtokba – így történt ez Balatonfüreden – egyes vallási terek kényszerből szűnnek meg, épületük pedig más funkciót kap, átalakul.

Ugyanakkor érdemes megfigyelni, hogy miként jönnek ma létre a vallás új terei. Jelen esetben azonban nem a hazai nagyobb, történelminek nevezett egyházainak bővülő épületállományára koncentrálnánk, hanem a főleg a rendszerváltás környékén hazánkban útnak indult új és növekvő, vagy újra megjelenő vallási közösségek térhasználatára. A vallás szabad gyakorlásáról szóló alapvető emberi jogi rendelkezés értelmében az 1980-as évek második felében számosa vallási közösség alakult, vagy éledt újjá több évtizedes hallgatás után. Egyesek egyházzá fejlődtek, egyre komolyabb közösség vesz részt az életükben, mások elkoptak, de mindenképpen izgalmas tereppé változott a vallási terek megjelenése és fejlődése. Míg a rendszerváltás előtt általában bujkálva, egy-egy lakásban, titkon gyűltek össze hasonló gondolkodású hívek, addig az elmúlt három évtizedben lehetőség volt a nyílt kibontakozásra megerősödésre és megfelelő közösségi, hitéleti és tanítási terek megalkotására, nem egy esetben kiemelkedő reprezentációra is.

Vannak azonban olyan épületek vagy tervek, amelyek már látványosabban színesíthetik a látható egyházi reprezentáció sorát. Legutóbb, idén április elején, a Salt Lake Cityben tartott éves általános konferenciáján jelentette be például Az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, ismertebb néven a mormon egyház, hogy világszerte nyolc új templomot épít, amelyből egy, még nem ismert helyen és tervek alapján Budapesten jön létre. A korábban csak észrevétlen imaházakban működő közösség ezzel várhatóan ugyan látványosat lép majd előre, de tanításuk értelmében a jövőbeli templomukat a hívek számára tartják majd fenn, a külső látogatók előtt, néhány nyílt nap kivételével zárva lesz.

Az egyházon belül ugyan komoly szabályok szerint élő, sok esetben az elvonuláson alapuló szerzeteslétet élő Krisna-tudatú hívők – azaz hivatalosan a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége – azonban látványosan nyitnak a nagyközönség felé. Nem csak utcai jelenlétükkel, hanem egyházi központjaikkal is. Az 1970-es évektől eleinte még illegalitásban működő egyház a rendszerváltás után fejlődésbe lendült. Lakásokból kialakított központok létesültek Budapesten és néhány vidéki városban egyaránt. Az első komolyabb központ egy hűvösvölgyi családi házban működött, amit a közösség hamar kinőtt, majd hosszas keresés után találta meg a jelenlegi, csillaghegyi helyszínt. A kiválasztott ingatlannál – mint más egyházi közösségek esetében is – fő szempont volt, hogy a nagybefogadású közösségi tereket tudjanak megnyitni, ezeket pedig szeparáltabb szerzetesi rész egészítse ki. A kiválasztott épületegyüttes első szárnya korábban iskolának épült, majd egy nagy elektronikai cég vette meg és alakította át irodaháznak, s egészített ki új egységgel, amelyben raktár és szerviz működött. A Krisna-tudatú hívők a régi iskolaszárnyban hozták létre a nyilvános tereket: a szentélyt, az éttermet és egyéb ima helyiségeket, mindezt pedig egy felső függőfolyosó köti össze a könnyebb szerkezetű, újabb építésű résszel, ahol egyszerű átalakítással hozták létre a jól szeparálható szerzetesi szobákat. Az alagsorban nagy kapacitású konyha és raktár működik, ahol a központ ellátása mellett a mindennapos karitatív ételosztás számára főznek. A csillaghegyi egyházi központ körül idővel egyfajta kolónia is kialakult a környező utcákban, ami az ingatlanpiacon is éreztette hatását. Míg a budapesti központ is befogadó, addig az 1993-ban alapított, somogyvámosi Krisna-völgy Indiai Kulturális Központ és Biofarm kifejezetten turistalátványossággá is kinőtte magát. A volt TSZ területén eredetileg szerzetesek és családjaik számára létrejött, önfenntartó közösségi gazdálkodáson alapuló farmon később, jelenleg templomként is üzemelő kulturális központ, majd iskolai is épült. Hosszabb távú terveikben pedig egy nagytemplom megépítése is szerepel.

Régóta szeretne komolyabb vallási, oktatási, közösségi központot létesíteni a Magyar Iszlám Tanács. A becslések szerint 20-40.000 tagot számláló hazai muszlim közösség több alkalommal próbálkozott már önálló mecsetállítással, de ezek mindezidáig rendszeresen elbuktak a politikai csatározásokban, az azáltal gerjesztett és az ismeretlentől való félelemre alapozott társadalmi ellenálláson. Noha az iszlám számos, több évszázada emelt vallási épületét ma turistalátványosságként mutogatjuk Budán, Pécsett – külön érdekesség a dzsámiból katolikus templommá átalakított épület, mint kiemelt városképi szimbólum – vagy Egerben, s maga az első hazai Mohamedán Egyházközösség is közel 90 éve alakult meg, de a mostani, élő közösség általában lakásokban, családi házakban, vagy egyetemi kollégiumban alakított ki magának mecsetet. 2011-ben ugyan, hosszas alkudozás után sikerül építési engedélyt szerezni a budapesti XI. kerületi önkormányzattól, de a politikai akarat később ezt megvétózta, többek között azzal, hogy az autópályákra kivezető Budaörsi útra tervezett mecset növelné a forgalmat és a zajszennyezést. Pár évvel később a török vallásügyi minisztérium egyik kulturális-vallási szervezete, a Türkiye Diyanet komoly látványtervekkel állt elő egy Kőbányára tervezett nagymecset építéséről, de a főpolgármester és a kormányzat egyaránt cáfolta annak ténylegességét. Budapesten a korábbi lakásmecsetek után és mellett ma két komolyabb központ működik. Míg korábban a nagyobb ünnepekhez általában egy bevásárlóközpont különtermeit bérelték ki, a Magyarországi Muszlimok Egyházának, a Fehérvári úton, egy korábbi irodaházból kialakított központi mecsete már képes befogadni a nagyobb közösséget is. A kívülről átlagos irodaháznak tűnő épület belső tereiben sem a keleten megszokott pompás díszítések uralkodnak, de a kialakításban megtalálható minden olyan elem, ami az imádkozáshoz szükséges. A keresztény egyházzal szemben ugyanis a muszlim vallási helyeket nem szentelik fel, adott körülmények között és előírásoknak megfelelve – „a lényeg, hogy tiszta legyen a padló, ahol a homlok meghajlás közben érintkezik a földdel" – bárhol létesülhet imahely. A Magyar Iszlám Közösség pedig a XIV. kerületben vásárolt családi házban alakított ki mecsetet és kulturális központot. A nemrég felújított Gül Baba türbe pedig több évszázada számít iszlám vallási helynek, zarándokhelynek.

Meglepően távoli múltra nyúlik vissza a magyarországi buddhista közösség története, amely mindenképpen szorosan kötődik a Körösi Csoma Sándor örökségéhez. Már a 19. század végén megjelent a buddhizmus Magyarországon, az első hivatalos közösség pedig 1951-ben alakult. Ma a buddhizmus több irányzata működik és ebből ötöt nyilvánítottak hivatalosan egyházzá. A vallás egyik alapja az elvonulás, a meditálás, de – ahogy a Krisna-tudatú hívőknél is láthattuk – ez sokszor jól megfér a nyitottsággal, az érdeklődők, akár turisták befogadásával is. Az országban ma hét helyen találunk sztúpát, azaz az eredetileg a Buddha relikviái számára emelt egyszerű földhalmot imitáló, gúlaszerű, sokszor gazdagon díszített emlékhelyet, amelyből három működik nyilvánosan. Az 1992-ben emelt, zalaszántói sztúpa Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű építménye, de találunk a nógrádi Becskén és Taron, vagy akár Budakeszin és Budapesten is. A fővárosban, a Rózsák terén, az eredetileg a Dreher család által épített, egyfajta elosztó központnak épült, még kápolnával is kiegészített épületben alakították ki a Gyémánt Út Buddhista Közösség budapesti meditációs központját. A hatalmas épületet 2011 óta folyamatosan alakították át, került bele a nagyközönség számára nyitott, méretes meditációs terem – mint a közösség számára központi térség –, könyvtár, üzlet, a bentlakók számára lakások, de nyílt itt népszerű bár és étterem is.

Az illegalitás évtizede után a rendszerváltás után nagy tömegeket elért Hit Gyülekezete korábbi bérleményei után 1998-ban vásárolta meg a korábbi kőbányai téglaépítő csarnokok alkotta területet, amelyet alakított át saját igényei szerint és nyitotta meg a Hit Parkot, benne a város egyik legnagyobb multifunkcionális rendezvénytermével, a Hit Csarnokkal. A területen később újabb csarnok épült – Szent Pál Akadémia névvel – és ide települtek az országosan több száz közösséget koordináló szervezet irodái is, lapjának szerkesztősége, videó- és hangstúdiók is.

A Váci úti irodafolyóba jól illeszkedő arculattal, a Vatea Rádiócsőgyár korábbi épületének átalakításából jött létre a Magyarországi Szcientológia Egyház új központja. A leginkább egy komoly arculattal rendelkező, tudatos belsőépítészettel és dizájnnal kialakított IT központra emlékeztető épület hasonlít inkább egy profi vállalkozásra, mint hagyományos egyházi épületre, igaz mindez összhangban van a vallás Amerikából indított, tudatosan felépített tudományos jellegű image-vel.

Bán Dávid