Merengő - történetek kirándulóknak

Hogyan alakítsunk ki építészként olyan utat, amely együtt lélegzik a természetttel? Menyhért-Mezei Flóra METU ART Diploma díjas diplomamunkájában erre is választ találunk. 

Hogyan éledhet újra egy ipari terület? Hogyan lehet annak beton maradványait, területi adottságait építészeti eszközökkel egy szövetként újraértelmezni?

Az Érden található, régi téglagyáriszárító területe csendes, magára hagyott környék.  Közvetlen mellette fekszik az árvízveszélyes Beliczay- sziget, amit a Duna időközönként elönt. A területen rendkívül érdekes maradványok emlékeztetnek a régmúlt építményeire, nyomaira.

Kirándulni vágyóknak terveztem egy területet, ami a helyszín adottságaira reflektál. Egy kijelölt útvonalon keresztül hozzáférhetővé teszi azt és különböző történeteket mesél el a látogatóknak. Felhasználva és újraélesztve ebben a gyönyörű geomorfológiai környezetben talált beton objektumokat.

Tervezési helyszínem pontjai:

1. A területen  találtam két beton objektumot- a téglagyári szárító megmaradt beton
csontvázát, és a rakodó betontömbjét
2. Beliczay- sziget
3. Duna- part

A terület bizonyos részei a Duna árterületét képezik, amire különböző építészeti gesztusokkal reagálok.

Funkciók:
Tervem több részből tevődik össze:

1. A téglagyári szárító beton csontvázából táborközpontot, csónaktárolóval

2. a Duna parton talált beton rakodó tömbjén révészlakot merengővel

3. a Beliczay- sziget árvízveszélyes területén, az azt behálózó turista utakat kiegészítve egy felső utat hoztam létre, ami áradáskor is járható, az út végén egy periszkóppal ellátott kilátóval

4. a terület száraz részein vesszőből font bivakokat szórtam szét 5.a Dunára vezető út végén pedig egy medencét alakítottam ki

Tervemben végig jelen van a kettősség. A rideg ipari jellegű építményeket finomabb, melegebb anyaggal és terekkel teszem lakhatóvá. Adott egy beton mag/ váz, amire/ ami köré kerül a szárított natúr vörösfenyőből készült fa szerkezet. Az épületek karakterét ez adja. Beton és fa felépítmény kapcsolata.  A szerkezet közé költözik be a szendvicspanel, melynek belső falai világos, melegséget árasztó fa burkolatot, a külső oldalai sötét impregnált vízálló fa borítást kapnának. 

A téglagyári szárító beton csontvázából táborközpontot hoztam létre. Tetszett a megmaradt váznak az átláthatósága, átjárhatósága, amit nem akartam megölni. A beton csontvázra költöztem rá egy tömeggel, ami össze fogja azt. Ebben a térben alakítottam ki a szobákat, amik így nagyobb térélélményt nyújtanak a kilátáshoz, felveszi a meglévő ipari épület erejét, és az alsó teret szabadon hagyja. Minden szoba pótágyazható lenne, a falból kihúzható ágyakkal.

Az alsó térben csónakokat lehetne tárolni, és egy szabad büfét alakítottam ki. Az alsó szint végét egy "dugóval" zártam le. Itt találhatóak a táborközpontot kiszolgáló funkciók: büféhez melegítőkonyha, szolgálati rész, gépészeti helyiség, egy tér ,ahová a kirándulók be tudják tenni a felszereléseiket, wc-k, tusolók és egy akadálymentesen kialakított szoba. Leghátul egy grottát hoztam létre, bevájva az agyagfalba. Ez egy sötét, átalakítható tér, ahol előadásokat lehet tartani, esetleg borkóstolókat. Télen zárható, temperált térré lehetne alakítani.

Északról zárt az épület homlokzata, délről pedig nyit a Duna felé.  Igény szerint a felső tér bővíthető lenne.

A területen vesszőből font bivakokat szórtam szét, amik alkalmasak lennének arra, hogy a diákok, kirándulók megpihenjenek egy kicsit. Igény szerint ezeknek a számát lehetne növelni.

Az általam létrehozott útvonal részeként kisétálhatunk a Dunára és egy medencében merülhetünk annak a vizében is.

A másik talált beton tárgynál, a régi rakodó épületénél, a beton- fa tömegkapcsolatai hasonlóak a táborközpontéhoz. A betontömbre kerülő szinten alakítottam ki a révésznek egy lakot, amit napközben tudna használni. A felső szintre pedig fel lehet menni 360 fokos panorámával csodálni a Dunát.

Többféle szituáció alakul ki víz és építmények között. Van egy szituáció, amelyet a terv generál: a területtel együtt lélegzés. Van olyan út, ami együtt lebeg a vízzel. Az utak metsződéseit úgy alakítottam ki, hogy azok áradás idején is járhatóak legyenek. Amikor elárasztja a víz a területet, gyönyörű tükröződések jönnek létre. A Beliczay- szigetet behálózó, kirándulók által gyakran látogatott utakat egy felső úttal egészítettem ki, ahonnan egy újabb képe tárulhat elénk a szigetnek. Az út végén pedig egy kilátót helyeztem el. A kilátóhoz vezető utat úgy szerkesztettem ki, hogy a fairtás egy részét kihasználva azon áthaladva, több életteret is megfigyelhessünk. Átmegy egy tisztáson, fás és lápos területen. Amikor elárasztja a Duna a területet, járhatunk a víz és a tükröződések felett.

Az út végén található kilátót a sziget északi pontjára helyeztem. Különlegessége, hogy a mozgáskorlátozott és idősebb emberek is élvezhetik az általa nyújtott látványt. Beton magjában elhelyeztem egy periszkópot, ami a túlnyúlás alatt néz vissza Budapestre. A beton mag köré ül a faszerkezet, ami tartja a túlnyúló födémet és a tetőt. Belülről hálós, fémből készült "hártyával" láttatnám a teret.

A kilátó alsó részén, a sziget szintjén kialakítottam egy helyiséget, ahol a helyi vadászok tudnának élelmet tárolni az állatoknak. A hidakat tartó pillérek madáretetőként is szolgálnának.

Menyhért- Mezei Flóra