Funkció, forma és a hely harmóniája - környezet- és energiatudatos családi ház Felsőörsön

Hogyan építkezzünk ma harmóniában önmagunkkal és környezetünkkel? Kazinczy Gyöngyvér új épülete az egyik járható utat követi. A tájat, hagyományt, ugyanakkor a korszerű környezettudatos megoldásokat értő, jószándékú építész és megrendelő kölcsönhatásából születhet követendő válasz. Gaschler-Gyeviki Nóra írása.

A hely
Balaton felvidék. Pannon táj. Dél géniusza*. Különleges adottságok és örökség olyan történelmi, kulturális és építészeti előzményekkel, amelyek nehéz helyzetbe hozhatják az építészt egy új ház tervezésekor. Mit üzenhet ma egy új épület, mit jelenthet a hagyomány, ahol a népi építészet csak nyomokban maradt meg? Hol és hogyan kereshető a folytonosság ott, ahol 20-as évek polgári neoklasszicista fürdőtelepi építészete, az ezt követően kibontakozó, de a háború által kettétört modern szellemiségű építés, aztán a 60-70-es évek 'új építészete' tette le védjegyeit egymástól függetlenül?

 

 

Hogyan építkezzünk ma harmóniában önmagunkkal és környezetünkkel? Kevés stabil fogódzópontot találunk, a válaszok sokfélék lehetnek, egy biztos: Kazinczy Gyöngyvér új épülete az egyik járható utat követi. A tájat, hagyományt, ugyanakkor a korszerű környezettudatos megoldásokat értő, jó szándékú építész és megrendelő kölcsönhatásából születhet jó és követendő válasz.

A ház
Az építési telek a Balaton felvidéken, Felsőörsön található. Utcafrontját több száz éves vörös homokkő fal határolja. A környezet- és energiatudatos építészetből felkészült, a környezetvédelem lényegét értő házaspár 2007. telén kereste meg a tervezőt, hogy elképzeléseiket rajzba öntse. A cél egy életre szóló, otthonos, környezetbarát, energiatakarékos, megfizethető, szelíd technológiákkal működő családi ház létrehozása volt. Köszönhetően a határozott igényeknek és elképzeléseknek, valamint a kölcsönösen hatékony együttműködésnek, fél éven belül egy átgondolt terv, majd jogerős építési engedély született. Az építkezés 2009. tavaszán kezdődött, a szeptemberi házassági évfordulót a házaspár már az új házban ünnepelhette.

 

 

A családi ház alápincézetlen, földszint + tetőtér (a tetőtér beépítésére valószínűleg csak a későbbiekben kerül sor), magastetős lakóépület, hagyományos tégla falazattal, a fürdőszoba felett monolit vasbeton, egyéb helyeken látszó gerendás fafödémmel. A beépítési előírás megkötéseihez igazodva, a telek enyhe, déli lejtését kihasználva a tervező igyekezett a legkedvezőbb tájolást adni az egyes helyiségeknek, az adott funkcióknak megfelelően. A ház dél-nyugati szárnyát egy télikertként is működő, pajtának nevezett, fűtetlen helyiség zárja le. Ez a pajta hatalmas üvegfelületével csodálatos kilátást biztosít, mindemellett télen a hideggel, nyáron az átszellőzésnek köszönhetően a meleggel szemben nyújt védelmet, a leghidegebb hónapok kivételével pedig lakótérként is használható.

Alaprajzi szervezésében, ahogy a régieknél láthatjuk, tornácos oldalát délnek, hátát a szomszédnak veti. A tágas előszobából félszoba, szoba és mellékhelyiségek nyílnak, a konyha, étkező, nappali központi lakótérként működik, melyből a szülői háló közelíthető meg és közvetlen kapcsolódik a pajtához.

 

 

Szerkezetek, anyagok, energiatudatosság
A homlokzatokon a 38-as falazatra 15 cm-es hőszigetelést (U= 0,16 W/m²K) terveztek - bár kezdetben 20 cm-ről volt szó.  A „pajta" részt az épület fő tömegétől dilatálva alakították ki, így a pajta mögött a hőszigetelés befordul, ezáltal a pajta vöröskő burkolata síktartóan csatlakozik a ház vakolt felületeihez. Az aljzatba 10 cm (U= 0,27 W/m²K), a padlásfödémre 30 hőszigetelés (U= 0,12 W/m²K) került. A nyílászárók egyedileg gyártott, hőszigetelő üvegezéssel, fából készültek. A 113 m² nettó alapterületű ház összesített energetikai jellemzője 99 kWh/m²év (Fűtés: 84 kWh/m²év, HMV: 15 kWh/m²év) lett, ami összegben éves szinten ~120.000 Ft-os energia számlát jelenthet.

A ház fűtését a nappaliban megépített cserépkályha biztosítja. Eredetileg egy faelgázosító kazánt is betervezett az építész, de az első tél tapasztalatai alapján erre nincs szükség. A cserépkályha egy 1000 literes tárolót fűt fel, ez látja el a radiátorokat, a padlófűtési rendszert, valamint a HMV-tartályt. A használati melegvizet részben napkollektorok biztosítják, a rendszer bővítésére a későbbiekben lehetőség van. A fűtés szabályozását helyiség-termosztátokkal lehet megoldani.

Természetesen – a környezettudatos tervezés szellemében - nem csak az energiával, hanem a vízzel is takarékosan bánó házat kívántak megépíteni. A tetőről összegyűjtött esővizet a kertben hasznosítják, a ház mögött fúrt kút pedig a WC-öblítés, és a „pajta" vízellátását oldja meg. A vízhasználat csökkentése érdekében a csaptelepekre víztakarékos betét került, hiszen használatukkal további 50%-kal csökkenthető a vízfogyasztás.

 

 

A festékeket, felületkezelő szereket is körültekintően választották meg, a toxikus anyagokat mindenképpen kerülni akarták. A faszerkezeteket természetes alapanyagú, a felhasználás után káros, mérgező kibocsátás nélküli Biopin festékkel kezelték, a falakon a meszes vakolatra mészfesték került. A házaspár nem csak az építkezés során, hanem mindennapi életükben is gondot fordít a természetes anyagok használatára. A takarékos életvitel, a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálás, a helyi termékek preferálása számukra természetes.

Az építkezés során – ahogy az általában lenni szokott – néhány dolog máshogy, vagy éppen sehogy nem valósult meg. Kísérleti jelleggel egy ún. passzív-hűtőt is beterveztek a konyhába. (A megoldás egy ablakfülke, ahol a szigetelés a befelé nyíló ablakszárnyon van, kifelé, a homlokzaton pedig nincs szigetelés, illetve befordul. Kintről nem látszik a falsíkon, hogy mögötte van valami.) Ez lehetővé tette volna a téli időszakban a hűtő kikapcsolását, ugyanakkor az élelmiszer a konyhából közvetlenül (a 21. századi ember által elvárt kényelemben) elérhető lett volna. Sajnos a gyors építkezés, és a felmerülő kétségek nyomására a kísérleti hűtő nem került beépítésre. Ennek ellenére az igényes kivitelezés – különös tekintettel a hőhídmentesen megoldott, gyönyörűen elkészített macskalépcsőre -, az otthonosságot, melegséget sugárzó végeredmény feledteti az építés során fellépő gondokat, kompromisszumokat.

Összegzés
A hagyományos (értsd: családi/magán) építkezés jövője szempontjából az energiatudatosság mára már megkerülhetetlen. A jól átgondolt, takarékos és gazdaságos építkezések és életvitel az építészetre és így közvetetten az épített környezetre is kihatnak. Szabályozó szerepe van, hiszen egyszerűsít, a fölösleges, bonyolult, formai és egyéb öncélú megoldásokat kiveti magából. Puritán, nem locsog-fecseg, önálló.

A bevezetőben felvázolt alaphelyzet, a felvetett kérdések sürgős és adekvát válaszokat kívánnak. Az egyenlet sokváltozós, de egy valami állandó. A hely szelleme. Az itteni emberek derűje, tájba és borba vetett hite és hűsége. Ez megmásíthatatlan és kitörölhetetlen. Kazinczy Gyöngyvér családi háza is e szellemiségből építkezik. Pontosan érti, hogy e tájegységre jellemző jegyek, mint a hatosztásos ablak (szem), a tornác, a magas oromfal vakolatdíszekkel (melyek életre kelnek, mikor a fény súrolja a házat), és a csipkefal, mint korona (macskalépcső) érzelmileg fontos, megjelenítendő, ám nem lényegi elemek. A lényeg a táj megértéséből és szeretetéből valamint a tervező és megbízó elkötelezett környezet-és energiatudatos szemléletéből következő nagyon egyszerű, tiszta, sallangmentes, természetes otthon létrehozása, megteremtése. Olyan élettér, melyben a régi ember is feltalálná magát, ahol táj/környezet és ember viszonya bensőségessé válhat. Az egyik követendő út ez lehet napjaink építészetében.

Gaschler-Gyeviki Nóra

---

*Hamvas Béla írja a Balaton-felvidékről „Az öt géniusz" c. munkájában: „...úgy látszik, az ember világosabb és melegebb földre ér. A napfény fehérebb, majdnem olyan fehér, mint a Földközi-tenger fölött. A színekről a köd eltűnik és jobban világítanak. A tárgyak körvonala élesebb. A légkör mintha elektromosabb lenne... E táj sok olasz vidéknél déliesebb... A fény az embert is átsugározza, a dolgokba is bevilágít és a gyümölcs íze is világosabb. Délnyugat erről az oldottságáról ismerhető fel. Sehol semmi túlzás, izzasztó erőkifejtés. Ez az oldottság a tájban, az emberben, a közösségben, a mozgásban. Nem mintha az élet itt könnyebb lenne, mert Dél a szenvedésben nem szegényebb, de nagyobb távlata van... Nincsen ember, nincs madár, ló, kutya, egyetlen szem cseresznye, amelyben kicsiny lélekként Dél géniusza ne parázslana."

---

Felsőörs, családi ház
vezető tervező: Kazinczy Gyöngyvér
szakági tervezők:
statika: Juhász Károly
gépészet: Lencsés János
elektromos tervező: Fodróczi Gusztáv

tervezés éve: 2008
kivitelezés éve: 2009