Miskolc egyik jelképe, az Avasi adótorony egy korábban itt állt fa kilátó helyén épült. Az 1963-ban, rendkívül rövid határidőkkel megszabott tervpályázaton Hofer Miklós műve emelkedett ki a mezőnyből.
A hetven méter magas, központi vasbeton oszlop köré kialakított szerkezetben étterem és kilátó is helyet kapott. Igazán látványos a lépcsők kialakítása, aminek fokai egyenként függenek a vasbeton korlátokon.
A torony három vízszintes födémje közül csak a felső, azaz az étterem teteje, és az alsó, nyitott kilátószint áll szerkezeti kapcsolatban a központi oszloppal. A középső, az étterem padlója (a képen fent) annak mennyezetén függ.
Az időjárásnak és rongálóknak is kitett szerkezet karbantartása folyamatos kihívás elé állítja a fenntartót. Egy-egy átfogó felújítás tervei is időről időre előkerülnek. Ma már közös jellemzőjük, hogy mind tartalmaznak műemlékvédelmi szempontokat.
Budapest egy igen értékes, hatalmas telkén, a Rózsadomb legmagasabban fekvő utcájában áll az egykori Központi Kémiai Kutatóintézet épülettömbje. Sorsa sokáig kérdéses volt, de végül megmenekült.
Az Ipartervnél dolgozó Hóka László és Szalay László 1958-as terveiben megálmodott épületegyüttes új, alapítványi tulajdonosának szándékai még nem teljesen ismertek, de a homlokzat frissen elkészült, egyedi díszkivilágítása pozitív jövőt sejtet.
Az 1960-ban épült jászberényi Tiszasági fürdő épülete ma is épp olyan hatásos, mint elkészülte idején, alig négy évvel a szocialista realizmus kora után.
A fiatal Zalaváry Lajos a népi búbos kemencére emlékeztető építményekkel fedte le a fürdő két beltéri medencéjét, amelyek az eltelt hatvan évben nem csak a fürdő, de a város jelképeivé is váltak.
A bejáratnál Segesdi György Leányalak című szobra áll 1964 óta. Maga a fürdő szerencsére nem zár be 2022-23 telén sem, heti négy napban várja a vendégeket.
A fürdő épülete 2019-ben teljes felújítást kapott, azonban máig hiányzik az összekötése a szabadtéri stranddal. Erre legutóbb Tábi Sára készített díjnyertes diplomamunkát, ami az építészfórumon A múltban rejlő lehetőség címen olvasható.
Az 1981-re elkészült Nyíregyházi Művelődési központ a város egyik legkarakteresebb épülete lett, 2009 óta helyi védelem alatt áll. 2015-re befejeződött átépítését az eredeti tervezője, Bán Ferenc irányította.
Buda városképének meghatározó eleme az 1964-ben épült körszálló ma is teljesen egyedi épülete. 19 emeletén eredetileg 280 egyforma szoba várta a vendégeket, később a tetőterasz helyén lakosztályokat alakítottak ki.
Az épület terveit az ekkorra már széles körben elismert Szrogh György készítette, aki korábban a Dózsa György úti Mémosz-székházzal, és a Salgótarján főterét meghatározó művelődési házat is megálmodta.
A körszállón belül valójában csak egy részt jelent a torony, az alatta és körülötte álló lepényépület, összetett arányaival és nyersbeton falaival szintén különleges. Ma is három csillagos szállodaként működik.
Szintén Szrogh György tervei alapján, a körszállóval együtt készült el a salgótarjáni József Attila művelődési központ.
Az épületben nem csak a központi előadótér szolgál közösségi helyszínként, de a homlokzat mögötti pompás előcsarnok is rendszeres helyszíne kisebb kiállításoknak.
A tihanyi hajóállomás egykori postahivatala 1963-ban épült, Bérczes István és Szittya Béla tervei szerint. 2014-es felújítása után a nyári szezon népszerű büféje, ugyanakkor megtartotta az eredeti megjelenését.
Az épület egyes részei csak télen, eltakaró napernyők és árusítóhelyek nélkül válnak láthatóvá. Néhány hasonló társát a Balaton körül a vasbetonba öntött képzelet című galériánkban is bemutattuk.
Székesfehérvár egyik legérdekesebb modern épülete a két ütemben elkészült Tóparti Gimnázium. Jobboldali, ötszintes egysége még 1972-ben épült Schulz István tervei szerint, mai formáját pedig jókora toldással 1989-re nyerte el, Kelemen Gábor munkájával.
