Hogy áll a Magyar Építész Nők? Kutatási körkép október 12-én

A MÉM MDK jelenleg is zajló kutatási programja a magyar építésznők tevékenységét helyezi fókuszába. A program elindulása után egy évvel, a Budapesti Design Hét keretében rendezett minikonferencia a munkaközi eredményekre világít rá, nyolc rövid előadás segítségével.

A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ egy évvel ezelőtt, 2022 végén indította hiánypótló kutatási programját Magyar Építész Nők címmel. A projekt fókuszában 25 életmű áll, széles spektrummal: a legkorábbi, tervezőként és kivitelezőként dolgozó ismert példától kortárs alkotókig különféle karriermodellek és életpályák tárulnak majd fel.

A 2024 végére tervezett tárlat megnyitását összetett előkészítési folyamat előzi meg, számos kutató bevonásával. A Budapesti Design Hét egy délutánján ezekbe a kutatásokba nyújtunk munkaközi bepillantást, 15-20 perces előadásokon keresztül. Az előadók: Érsek Máté, Gill Blanka, Kammermann Lilla, Kovács Dániel, Magyaróvári Fanni Izabella, Pásztor István, Reichart Dóra, Sebestyén Ágnes Anna. A témák között szerepel a kiváló belsőépítész, Kovács Zsuzsa, az Építésznők Nemzetközi Szövetségének főtitkáraként dolgozó Fejes Mária Anna vagy a Bécsben diplomázó, majd Kolozsváron dolgozó Lázár Elzy is.

Részletes program

15:00 Köszöntő

15:10 Sebestyén Ágnes Anna: Építészi ambíciók – kreatív menekülőutak: Kurz Auguszta munkássága a harmincas évek Budapestjén
Kurz Auguszta (1904–1984) mondhatni véletlenül lett magyar építész(nő). A Szudéta-vidékről származott, anyanyelve német volt, tanulmányait a prágai egyetemen az első női építészhallgatók egyikeként végezte. Itt ismerte meg későbbi férjét, Feuer Gusztávot (1901–1952), aki a numerus clausus miatt szintén Prágában szerzett mérnöki diplomát. 1932 után Budapesten telepedtek le. Mivel építészdiplomájukat nem tudták honosíttatni, belsőépítészként és bútortervezőként tevékenykedtek. Az előadás Kurz Augusztára, illetve a harmincas években Budapesten folytatott tervezői tevékenységére fókuszál, de tervezőtársként Feuer Gusztáv is a történet szerves része. Az előadás kísérletet tesz a tervezőpáros munkájában az alkotói/kapcsolati dinamika feltárására és a kényszerpálya adta lehetőségek feltérképezésére. Az előadás egyúttal kitér egy a közelmúlt kutatásai során fényre derült londoni epizódra is, amely számos, 1939-ben Londonba emigrálni szándékozó, zsidó származású magyar építésszel köti őket össze.

15:30 Pásztor István: „Nagyon keveset tudtam dolgozni a nagyon szeretett szakmámban"
A kolozsvári szakmai tudatban Lázár Elzy a Gio Ponti irodája által tervezett villa társtervezője. Az épület viszonylag közismert: „a város leghíresebb... legszebb háza", „a Ponti-villa", megrendelője Coriolan Tătaru orvos, dékán, polgármester, miniszter. Az építész-hölgy „jó családból" származott, Bécsben, jeles közép-európai építészektől tanulta a szakmát, a leghíresebb olasz építésznél töltött gyakornoksága alatt pedig rögtön a Domus-ban is megjelent munkával kezdte karrierét.
Sokan beérik azzal, hogy tudják, ki tervezte az épületet, de fontosabb megtudni, ki az a ki, miért és hogyan tervezett úgy és mit tervezett még, hol, vagy miért nem. Más épületterve nem ismert Lázár Elzy-nek, csak színházi díszletterveinek van írott nyoma. A háború, Holocaust, s a kommunizmus lehetetlenné tette számára a tervezést, de a kivándorlás után a hatvanas években Gio Pontival folytatott levelezésében is sokat foglalkozik és ír a szakmájáról.

15:50 Kovács Dániel: Új eredmények a korai építésznők kutatásában
A Magyar Építész Nők program keretében az elmúlt két évben a pálya korai úttörőit is kutattuk, úgy a budapesti Műegyetem hallgatói között, mind külföldi intézményekben. Az előadás az újonnan előkerült szereplők életútjait és a velük kapcsolatos eredményeket ismerteti röviden, az első magyar nőként építészdiplomát szerző Kohlbach Ellától a svájci egyetemen diplomázó Bettelheim Franciskán keresztül a budapesti műegyetem pionírjaiig.

16:10-16:20 Szünet

16:20 Reichart Dóra: Lányok a startvonalon, avagy a megcáfolt statisztika – emancipáció a Kovács családban
Kovács Zsuzsa (1902-1974) az egyik első képviselője az építészettel, kifejezetten építő iparművészettel foglalkozó nők hazai sorának. Reklám-, csomagolás, pavilon-, textil-, épületkerámia vagy díszlettervezés területeire is kiterjedő belsőépítészeti és bútortervezői munkásságával; aktív elméleti tevékenységével: melynek középpontjában a célszerű és ideális kislakás problematikája, a típustervezés, alapvetően az építés és társadalmi rendszer összefüggéseinek a vizsgálata állt, megkerülhetetlen a két világháború közötti időszak művészettörténetében. Az 1945 előtti alkotói periódusával, kapcsolatrendszereivel egy tíz évvel ezelőtt megjelent tanulmány foglalkozik. Jelen projektben való részvétel ezen alapkutatás folytatását, kifejezetten Kovács építészeti vonatkozású munkáinak, a háború utáni tervezővállalatoknál eltöltött éveinek, a pártállami és ideológiai elköteleződésének, a sorozatgyártásra szánt és került bútorainak, üzlet-berendezéseinek illetve egyetlen megvalósult magasépítési tervezési feladatának feldolgozását célozta meg. A kutatás előrehaladtával olyan családtörténeti ismeretek is feltárásra kerültek, melyek nem csupán az indulás / pályaválasztás története kapcsán, hanem az egész életmű szempontjából revelatív hatással bírnak. A beszámoló előadás éppen ezért - amellett, hogy rövid összefoglalót kíván nyújtani Kovács Zsuzsa fél évszázadot átívelő munkásságáról - ezen személyes, családi vonatkozású információk ismertetését helyezi a középpontba.

16:40 Magyaróvári Fanni Izabella: Egyéniség a típustervek mögött. Súlypontok Fejes Mária Anna (1931-2021) építészetében
Az 1950-es évek végétől működő Fejes Mária Anna építész pályáját a lakóépületek, nyaralók és gyermekintézmények tervezése határozta meg. A tervezés mellett kutatással is foglalkozott: tanulmányutakat tett Franciaországba és Lengyelországba, ahol lakóépületek, lakótelepek, szabadidő létesítmények és nyaralók építésének problémáit tanulmányozta. 1969-ben lett tagja az Építésznők Nemzetközi Szövetségének (UIFA), amelynek magyar főtitkára lett. Az előadás Fejes Mária Anna kutatói és tervezői munkáira és a típustervezésben betöltött szerepére fókuszál, a közelmúltban a MÉM MDK-ba került hagyaték tükrében.

17:00 Kammermann Lilla: A Brenner Jánosnék mögött álltak a Becker Zsuzsák
Dr. Brennerné Becker Zsuzsanna Budapesten született, építészdiplomáját 1950-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen szerezte. 1952 és 1983 között – kisebb megszakítással – a Lakóépülettervező Vállalat (LAKÓTERV) tervezőmérnöke volt, ő jegyzi a budapesti Gubacsi úti lakótelep lakóépületeit, de az újpalotai lakóteleppel kapcsolatos típustervek adaptálása is munkái közé tartozik. Ugyanúgy a 1963 és 1967 között épült Lakatos utcai lakótelep iskolája is, amelyet a nagyközönség az Utánam, srácok televíziós sorozatból ismerhet, az iskola és környéke fontos forgatási helyszín volt az epizódok alatt. Párhuzamosan dolgozott a Lakatos-lakótelep tervein férje Dr. Brenner János is, aki a városépítési tervet szerezte a Budapesti Városépítési Tervező Intézetnél (BUVÁTI), melyért Ybl-díjat kapott. 1971 és 1975 között Drezdában éltek a családdal, ahol férje már 1967-tól a Drezdai Műszaki Egyetemnek vendégtanára, majd később tanszékvezetője lett. Zsuzsanna itt szintén tervezőként dolgozott a TU-Projekt, a Drezdai Műszaki Egyetem tervező vállalatánál, munkája többek között: Bernau, az NDK szakszervezeti továbbképző központjának rehabilitációs tervkoncepciója. A Budapesti Műszaki Egyetem 2015-ben vasdiplomát adományozott számára.

17:20-17:30 Szünet

17:30 Érsek Máté: Tervek az asztalon – Csomay Zsófia meg nem épült munkái
Csomay Zsófia neve számos fontos építészeti alkotást juttathat eszünkbe. És néhányat nem: terveinek egy része nem valósult meg, ezeket a tervezőkön kívül kevesen ismerik. Fiókjában műteremház, templom, és átriumház-típusterv is található, amelyek számos tanulságot hordoznak, megismerésre érdemesek. Előadásom célja ezek áttekintő bemutatásával bővíteni, színesíteni Csomay Zsófia alkotói portréját.

17:50 Gill Blanka: Józsa Mária és Kravár Ágnes - Szocialista modern és organikus építészet
Különböző stílusok – ugyanaz a szerep: a két építésznő ugyanazon kor alkotói, más irányt képviselve. Van-e köztük hasonlóság, lekövethető minta, vagy a két irányvonal teljesen elszakad egymástól? Előadásomban kettejük életútját, munkásságukat feldolgozó kutatásom eddigi eredményét mutatom be.