Idén két építészeti alkotás részesült OSSKÁR-díjban

A beadott pályamunkák magas építészeti színvonala miatt idén két építészeti alkotás kapta meg az Osskó Judit Ybl-díjas építész és az Országos Főépítészi Kollégium (OFK) által odaítélt OSSKÁR-díjat. A két nyertes pályázó a díj bruttó 1 millió forintos összegének megosztásával vehette át az elismerést, emellett két további pályázó elismerő oklevelet, kettő pedig különdíjat kapott.

A budakalászi Jó Pásztor Katolikus Óvoda, valamint a budajenői oktatási és igazgatási központ tervezői nyerték el az OSSKÁR-díjat az idén harmadik alkalommal meghirdetett pályázaton. Elismerő oklevelet kaptak a balatonfüredi Modern Műtár és a piliscsabai evangelikus templom tervezői, és különdíjat a sárospataki Művelődés Ház és a Drechsler Palota műemléki felújítását tervező építészek. A díj Osskó Judit Ybl-díjas, Príma Primissima Díjas építész és férje, Tokár György Ybl-díjas, Príma Díjas építész (1933-2019) nevéhez fűződik, akik neveik összekapcsolásával alapították meg az elismerést. 

A pályázaton idén olyan új építészeti alkotásokat kerestek, amelyek illeszkednek a település, a táj szelleméhez, rendezik, és nem zaklatják tovább a meglévő természeti és épített környezetet. Olyan magas színvonalú művek elismerése volt a cél, amelyekben az arányosság, a harmónia és az elegancia dominál. A kiírás szerint a díj odaítélésének talán legfontosabb szempontja, hogy az új létesítmény szerves része legyen az adott település táji és épített környezetének. „Minden díj annyit ér, amennyit a majdan díjazott művek minősége és általános elfogadottsága visszaigazol. A szakmai értékítélet sokszor távol áll a „laikus" közönségétől, holott a látvány, – s benne az építészeti is – köztulajdon, és így üdvös volna, ha az olyan tradicionális értékek, mint a harmónia, a szépség ismét polgárjogot nyernének korunk szikárabb építőművészetében is." – olvasható a kiírásban.

Az építész tervezők Magyarország területén megépült és 2019. január 1. után átadott épülettel pályázhattak 2024. április 26-ig. Idén áprilisban 31 pályamű érkezett be, a díjazottakat 6 tagú, elismert építészekből álló bíráló bizottság választotta ki, Salamin Ferenc Kossuth és Ybl-díjas építész elnökletével. 

A beadott pályamunkák magas építészeti színvonala miatt a bizottság úgy döntött, hogy két épület tervezőjének is átadja az elismerést a díj bruttó 1 millió forintos összegének megosztásával. Ezeken kívül két elismerő oklevelet és két különdíjat ítélt meg, Takáts Márton Budapest hommage á Piranesi egy-egy eredeti grafikájával kiegészítve.

Az elismerést Osskó Judit és Salamin Ferenc, az OFK elnöke május 27-én, a Pesti Vigadóban adta át a nyertes pályázóknak. Bevezetőt mondott L. Balogh Krisztina, az OSSKÁR-díj titkára, a köszöntőt Turi Attila, Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Magyar Művészet Akadémia elnöke mondta el, majd Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA rendes tagja osztotta meg gondolatait a díjazott épületekről.

A 2024-es OSSKÁR-díj nyertesei:

Jó Pásztor katolikus óvoda, Budakalász (Zacc Építésziroda, Vizer Balázs, Bors András, Cseh András, Lasztóczi Péter)

A négy csoportszobás óvoda három hagyományos fésűs-fogas lakótelek szélességében épült meg. A komponálás a fő funkciókat tömegben és formálásban kiemeli, ezzel a hagyományos településstruktúrába helyezi. Ez jellemzi a bejárati utcaképet. A kiemelt házakat a nyílások magasságában kővel burkolja és egy földszintes, színes falamellás struktúrával köti egymáshoz, ezzel a gyerekek optikai és tapintható zónájában egy kő-fa világot hoz létre, egy szerethető rendet visz az együttesbe.

Az épületegyüttes elrendezése oldott, a templomkert felé nyitott udvar köré szerveződik, a meglévő fákkal és a zöld szigetekkel gazdag világot teremt az óvodásoknak. A csoportszobák udvari portáljainak könyöklője a gyerekek horizontjához igazodik. A közlekedők szakaszos törésekkel átlátható megjelenést biztosítanak, a logikus belső elrendezésen túl a település is rangos elemmel gazdagodott.

A Bíráló Bizottság a budakalászi Jó Pásztor Katolikus Óvoda településbe való illeszkedése, igényes és következetes építészeti megfogalmazása, derűje alapján Vizer Balázs, Bors András, Cseh András és Lasztóczi Péter építészeket OSSKÁR-díjban részesíti.

Oktatási és igazgatási központ, Budajenő (Kuli László)

A település magjában találhatók a községháza mellett az iskola és az óvoda épületei. Az együttes központi eleme a műemlék skót bencés rendház, mely az iskolának ad helyet. A több mint húsz éves történetben először ezt  újították fel, majd a rendház korábbi melléképületeit, helyet adva a községházának és a kiszolgáló épületeknek, és helyreállítva a műemlék szimmetrikus udvarát. Később tornaterem-csűrt építettek, majd iskolai tantermeket egy külön épületben. Az együttes befejező eleme a hat csoportszobás óvoda, mely néhány éve készült el.

A teljes központ egységes építészeti képet mutat, amelyben fontos a hagyomány megőrzése és folytatása, de egyben a mai kornak megfelelő új gondolatok megjelenítése is. Az épületek beágyazódása a település szerkezetébe és karakterébe a helyes településépítési gesztust mutatja, az új épületek és a rekonstrukciók az utcaképben elfoglalt helyük szerint meghatározottak. A telepítésben és a megjelenésben rendet sugároznak az épületek, és ez hatással van az egész településre, amelynek több évtizede jó gazdája a polgármester és az építész, utóbbi önkormányzati képviselőként is.

A Bíráló Bizottság a Budajenői Oktatási és Igazgatási központ épületegyüttese példaszerű, a településre, a hagyományok megújítására figyelő megfogalmazásáért  Kuli László építészt OSSKÁR-díjban részesíti.

Modern Műtár (MOMÜ), Balatonfüred (Vikár és Lukács Építész Stúdió, Lukács István, Vikár András, Gál Árpád, Bencsik Tamás, Szekér Ádám)

A MOMÜ a Blaha Lujza utcában két szomszédos, kortárs elemekkel összefűzött 19. századi villa funkcióváltásával született. Az egyik villa eklektizáló, a másik stílusa a Füreden ritka századfordulós art noveau mozgalmára utal. Az újra fogalmazott alaprajzú épületeket összekötő légies, íves, és tartószerkezetként is működő üvegfolyosó egyben kiállító tér is.

A koncepció átérzi és megőrzi a történelmileg kialakult karaktert. A meglévő épületekben mértéktartó átalakításokkal átlátható tereket hoz létre, és az új lépcsőház is visszafogottan jelzi kortárs voltát a kiállított művek környezetében. Az épületeket összekapcsoló új elemek és a meglévő adottságok egymásra hatása  elegáns minőséget hozott létre. Az együttes az ívelt üvegeken átlátszó plasztikákkal és a gyönyörű kerttel vonzó, csalogató kisugárzású. Kíváncsivá tesz, részvételre csábít, a múzeum szellemiségét kiterjeszti környezetére.               

A Bíráló Bizottság a Balatonfüredi Modern Műtár példaszerű, az öröklött értékre figyelő megfogalmazásáért Lukács István, Vikár András, Gál Árpád, Bencsik Tamás és Szekér Ádám építészeket az OSSKÁR-díj Elismerő Oklevelében részesíti.

Evangélikus templom, Piliscsaba (MODUM Építésziroda, Krizsán András)

Ős fák sorával szegélyezett utcák kereszteződésében épült az új piliscsabai evangélikus templom, a közelben lévő református és katolikus templomok sorában ő a harmadik. A sarokpontra helyezett, áttört hasáb formájú tornyon kívül nem emelkedik ki a környező villaépületek közül. Visszafogott, világos pasztell színekben tartott tégla falai, pillérei, ablakokat takaró fa lamellái, de a fával burkolt tető is erősíti az egyszerű tömegekből álló, kevés építészeti elemet használó épület egységes megjelenését.

A sarok felől megközelíthető pillérekkel határolt nyitott előtér szép gesztus, hogy a profán külvilágból felkészülve érkezhessünk a szakrális térbe. A templombelső görögkereszt alaprajzú centrális tér, a két nyeregtető összemetsződése a belső oldalon is erős hangsúlyt kap. A protestáns templomokra jellemző puritán megjelenés jellemző a belső térre is, de a liturgikus bútorokra is. A templom több célt is szolgál: otthona a piliscsabai evangélikusságnak, ugyanakkor hitéleti tevékenységek és konferenciák, előadások helye a területéhez tartozó Béthel Missziói Központ résztvevői számára.

Az egyszerű, egyértelmű építészeti eszközökkel megjelenő épület példamutatóan illeszkedik a villaépületekből álló környezethez, visszafogott színeivel nem kíván konkurálni az utcákat szegélyező fasorokkal.

A Bíráló Bizottság a piliscsabai Evangélikus Templom építészeti értékeit figyelembe véve Krizsán András építészt az OSSKÁR-díj  Elismerő Oklevelében részesíti.

A Művelődés Háza műemléki felújítása, Sárospatak (Sáros László György, Pusztai Róbert, Páricsy Zoltán)

A Makovecz Imre által 1972-ben tervezett épület az építész munkásságának és korának egyik markánsan ikonikus épülete, amely az elmúlt években vált műemlékké. Ilyen értékű épülethez hozzányúlni, annak korabeli fizikai valóságát egyesíteni a mai kor követelményeivel, meglehetősen összetett feladat, még akkor is, ha ezt az eredeti tervezőhöz mind emberileg, mind szemléletileg közelálló, az övével azonos felfogást valló személy végzi.

A rekonstrukciót nagy alázattal megtervező és végigkísérő tervezők kiemelten legnagyobb érdeme, hogy nem érzékelhető semmilyen változás az eredeti építészeti gondolathoz képest, amely megjelenésében bármilyen eltérést mutatna az épület egészében és részleteiben. A bíráló bizottság a helyszínen a külső és belső tüzetes áttekintése alapján megállapította, hogy az épület a felújítással megőrizte szellemiségét, függetlenül attól, hogy mind hőtecnikailag és gépészetileg, mind az akadálymentesítéssel szinkronba kellett hozni a műemléket a mai előírásokkal.

Ezt a szellemi értékteremtést és alázatot értékeli a bizottság, melyet követendő példaként állit minden közelmúlthoz kötődő épület átalakításánál, felújításánál.

A Bíráló Bizottság a sárospataki Művelődés Háza felújításáért Sáros László György, Pusztai Róbert és Páricsy Zoltán építészeknek az OSSKÁR-díj különdíját adományozza.

Drechsler Palota műemléki felújítása, Budapest  (Bánáti Hartvig Építész Iroda, Bánáti Béla, Zajacz Judit, Lénárt Szabolcs, Baliga Kornél, Stocker Gyögy)

A magyar építészet egyik egészen kivételes alakjának, a magyar építészeti formanyelvet megalkotni vágyó Lechner Ödönnek egyik első – és joggal nagy sikert arató – műve, a MÁV Nyugdíjintézet által épített bérház, a Sugár úti palota két évtizednyi pusztulás, több tulajdonosváltás után tavaly végre újjászületett. Úgy, hogy az évtizedeken át díszei többségétől megfosztott épületet a legapróbb részletekig menő igényességgel állították helyre. A gondos kutatások, feltárások eredményeképpen a rég nem látott, elfeledett pompás tetőfelépítmények, aprólékos gonddal megalkotott díszbádogos munkák, lanternák és sok egyéb tagozat és részlet újra a helyükre kerültek. Olyan, mintha Lechner Ödön váratlanul megérkezett volna közénk.

A gondos és szeretetteli műemléki rekonstrukció éppen a magyar építészet vitathatatlanul legelismertebb alakjának, Ybl Miklósnak az Operaházával szemben valósult meg. Így méltatás helyett az építészt, Lechner Ödönt idézzük, akinek szerénysége, hozzáállása az OSSKÁR-díj mottója is lehetne:

"Becsvágyam sarkallt, de vigyáznom kellett, hogy az én épületem ne viselkedjék tolakodóan Ybl remekével szemben, mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."

A Bíráló Bizottság a Drechsler Palota felújításáért Bánáti Béla, Zajacz Judit, Lénárt Szabolcs, Baliga Kornél és Stocker Gyögy tervezőknek az OSSKÁR-díj különdíját adományozza.