Kollektív Műhelyház - Molnár Csenge Virág és Somlói-Fazekas Luca diplomamunkája

Egy kutatói munkából elindult gondolatsor végül kollaboratív diplomamunkában kapott építészeti körvonalakat. A terv a kézművesség témáján keresztül a közösségépítésre helyezi a figyelmet valódi problémákra adva választ Belső-Erzsébetvárosban. A felvetés - szerzői megfogalmazás nyomán - egy izgalmas urbanisztikai jelenség adaptálására épít.

Diplomatervünk alapgondolata, hogy a jellemzően alulról szerveződő, önerőből létrehozott összművészeti és kreatív “telepek" számára egy olyan építészeti válasszal reflektáljunk, ami táptalajt tud biztosítani ezeknek a csoportoknak az általunk definiált módon. A helyszínválasztás, a funkciócsoport meghatározása, a koncepcióalkotás a negyed történelmi múltjára és jelenlegi igényeire reagál. Egy közös TDK kutatásnak és a téma iránti erős érdeklődésünknek köszönhetően a tervezés teljes folyamata egyaránt közös munkára alapult az első gondolatoktól a végleges építészeti döntésekig.

Funkció:
Az épületegyüttes általános elnevezése a Kollektív Műhelyház címet kapta az együttműködés alapvető elvét hangsúlyozva. Számos kezdeményezésen már jól látszik, hogy a társulások, közös munka és az egymást segítő hozzáállás nagy értékeket képviselnek a hosszú távú kapcsolatok révén. A Zsidónegyed múltját az itt élők kultúrájából és életvitelükből adódóan pezsgő mindennapok jellemezték, a bérházak földszinten kialakított portáljait üzletek és műhelyek gazdagították. Az általunk megálmodott „funkciókörök" a negyed kultúrtörténetéhez visszanyúlva, a kézművességhez leginkább kötődő kisiparos mesterségek.

Célunk a lehető legszínesebb kisiparos paletta összeválogatása volt, amelyek egymással együttműködve, segítve, társulva egy új, egyedi és izgalmas vonalat képviselhetnek a kreatív piac világában. A külső szemlélők számára a kreatív munkába való bekapcsolódás lehetőségére úgynevezett nyitott műhelyeket alakítunk ki, amelyek közös alkotótérként funkcionálnak. Emellett olyan kiszolgáló funkciókat társítunk az alapfelvetésünkhöz, amelyek egyrészt közvetetten kapcsolódnak a kézművesség fogalmához, valamint megteremtik azt a közeget, ahova a hétköznapi ember is szívesen ellátogat egy-egy esemény, program keretében.

A terv a kézműves múlthoz szorosan kötődve a MÁNI’M fantázia nevet kapta latin manus (olasz mano) szó alapján, melynek jelentése kéz.

Helyszín:
A helyszínválasztásnál egy izgalmas urbanisztikai jelenség adaptálása lebegett a szemünk előtt. Ekler Dezső Tértörténetek című könyvében az „átjáróházasítás" fogalmát megalkotva a negyed sűrű beépítésén lazít, szövevényesebbé varázsolja azt. Ez célzottan a Gozsdu udvar tervezése során valósult meg, azonban egy ettől független, napjainkban is jelenlévő szabályozás szintén izgalmas képet mutat. A sűrű tömböket átszelve több helyen nyílt gyalogos út is található, amik két utcát kötnek össze a bérházak udvarain keresztül. Ezeken az átjárókon a köztér és privát tér elmosódása érzékelhető, amelyet tanulmányunkban részletesen körüljártunk. Fontos szempont volt a két utcát összekötő telekpár. A Belső- Erzsébetváros központjában lévő Klauzál tér közelében, a Csányi utca és Kis Diófa utca által közrezárt tömbben találtunk két üresen álló, önkormányzati tulajdonban lévő foghíjtelket, amelyek egy részen kapcsolódnak egymáshoz.

Koncepció:

Mindkét telek utcával párhuzamos oldalszélessége hat méteres raszterre illeszthető, és ezek egy teljes raszterszélességben kapcsolódnak egymáshoz. Ez a közel száz méter hosszú és hat méter széles keskeny sáv a terv fő koncepcionális eleme, amelynek közepén található a két telek határa. A beépítés során különféle verziókat vizsgáltunk, amelyek az átjáró funkcióját, és a gangos belső udvarok intim hangulatát egyaránt leképezik. Az általunk megálmodott kanyon-szerű bemetszés gondolata, - ami a két telek összekötése révén jött létre, nem csupán az átjárhatóság funkcióját teljesíti, hanem a közösségi élet, a funkciók kitelepülésének egyik legfontosabb színteréül is szolgál.
A tömegalakítás során az elsődleges szempont az így létrehozott közösségi térrel való kommunikáció volt. A szomszédos épületek magasan húzódó tűzfalaira a kanyon egyik oldalán eltartással, míg a másik oldalon szoros rátapadással reagáltunk, ezzel a belvárosi közegben elvárt fontos szempontot, - a maximális beépíthetőségre való törekvést- kielégítve. A közös munka, a kollaboráció szellemében a két épülettömeget egy közös platformmal kötöttük össze, ami a kanyon részeként, a közösségi élet színtereként jelenik meg. Az egész koncepció a tömbön keresztül megjelenő átvágásra helyezi a hangsúlyt, amely az épületek belső homlokzatát, mint egy metszet vágja ketté, ahol a szerkezet struktúrája és anyagszerűsége kirajzolódik, miközben az utcai homlokzatok tömörségükkel, homogenitásukkal idomulnak a belvárosi utcaképbe.

Szerkezet, mint tervezési irányelv:
A szerkezetválasztásnál több szempontot kiemeltünk: a funkcióból kiindulva fontos volt számunkra az egybefüggő, nagy belmagasságú és alakítható terek, műhelyek létrehozása, amelyek alkalmasak a különböző kisiparos mesterségek befogadására. A másik fontos szempont a belvárosi közegben való építkezésekkel szemben állított elvárás, a magas minőség és a precíz kivitelezés volt. Mindezekre az előregyártott rendszer alkalmazása újító megoldásnak bizonyult. Az előregyártás nemcsak az ipari építészetben, hanem akár lakó- és középületeknél is egyaránt alkalmazható, napjainkban ismét egyre népszerűbb technológia újragondolt kontextusban. A pillér-gerenda-födémpalló szerkezeti rendszert a különböző telekadottságokhoz igazítva alkalmaztuk. Az épület alternatív belakási formái és szerkezeti kialakítása egy polcrendszer működéséhez hasonlíthatók, amelyre pakolhatunk, leemelhetünk vagy akár átrendezhetjük.

Diplomatervünk egyik célja, a főként kutatásban kifejtett, majd építészeti funkcióba átültetett hazai kulturréteg jelentőségének és jelenlétüknek hangsúlyozása. A számukra tudatosan létrehozott platform és az itt kialakuló közösség a társadalom mozgatórugójaként képes működni. Másik kiemelt szándékunk a Belső-Erzsébetváros lehetőségeinek kiaknázása, az ott megjelenő tendenciák tudatos beemelése a tervbe. Budapestnek ezen része izgalmas fejlődésen ment keresztül, és számos további ambíció látszik megmutatkozni, mint például Budapest kulturális negyedének létrehozása, vagy a jövőben tervezett autó-mentes övezet kialakítása, ami Nyugat-Európában már egy jól ismert fogalom. A terv tudatosan olyan (önkormányzati) telkekre tervezett, és valós problémákra és felvetésekre épített válaszreakció, amik mind a megvalósíthatóság gondolatát engedik feltételezni.

szerk.: Czigány Lilla