Lechner Ödön, az alkotó géniusz – A Lechner család III.

Gottdank Tibor Építészdinasztiák cikksorozatához csatlakozva a Lechner család bemutatásával foglalkozik három írás is. Az első és a második után, a harmadik, záró publikációban Lechner Ödön és leszármazottai alkotói pályájával ismerkedhet meg az olvasó.

„A magyar építészeti formanyelv megalkotója, egy újító zseni." – írja róla húga, Ilka[1]. 

Lechner Ödön (1845-1914) kiváló rajztehetséggel bír, az édesapja, ifj. Lechner Nepomuk János (1812-1884) által üzemeltetett kőbányai családi téglagyárban pedig mélyreható ismereteket szerez az égetett kerámiáról, amely később, alkotói pályájának csúcsán igazán egyedivé, jellegzetessé és felismerhetővé teszi épületeit.

A korabeli mérnök- és építészképzések szellemiségének megfelelően tanulmányait szinte „sablonosan" a Pest-belvárosi Reáltanodában kezdi, majd a József Ipartanodában[2] folytatja. Itt javasolja mestere, Szkalnitzky Antal[3], hogy tudását érdemes Európa vezető építészképzésén, Berlinben, a „Schinkel-akadémiának" is nevezett Bauakademie-n elmélyíteni, ahol a tanácsot megfogadva Lucae[4], Strack[5], Bötticher[6], Adler[7] és Schwatlo[8] keze alatt a historizáló építészet legnemesebb fortélyait is megtanulja. A berlini évek egyrészt segítik a nagytudású mestereken keresztül az építészeti akadémiai tudás megszerzését, illetve az ahhoz való közvetlen kapcsolódást, másrészt életre szóló barátságokhoz is juttatják: Pártos (akkoriban Puntzman) Gyulával[9] és Hauszmann Alajossal[10] a berlini társasági életben a „drei wilde Magyaren" jelzővel teszik le a hazai virtusról árulkodó névjegyüket.[11]

Lechner Ödön még idehaza ismerkedik meg a korabeli sajtóban Pest ünnepelt szépségeként számon tartott Primayer Irmával (1847-1874), Primayer János[12] gazdag ügyvéd és ingatlanbefektető lányával. Rajongással megfűszerezett szeretetét és az akadémiai évek alatti távkapcsolat nehézségeit mi sem mutatja jobban, mint az alábbi levélrészlet:

Büszkén megszerzett akadémiai végzettséggel a zsebében, 1868-ban feleségül veszi ideálját, akivel közel egy esztendős nász- és tanulmányutat tesznek Itáliában. Hazatérésük után Pártossal megnyitja közös irodáját, ahol a „berlini reneszánsz"-nak titulált fantáziadús stílusban tervezett, hellenisztikus elemekkel díszített neoreneszánsz épületeket tervez, illetve Bötticher berlini előadásain megismert újszerű vasszerkezetek alkalmazásával szolgálja ki a főváros robbanásszerű fejlődését. A kezdeti kisebb paloták sorába illeszkedik a Lechner apósa által megrendelt Sas utca 9. szám alatt található bérház is, amit após és vej saját maguknak építenek. Az épület az 1950-ös államosításáig a család számos tagjának szülőhelye és otthona. Az épület szomorú története még később is előkerül.

Lechner Ödön korai épületei sorából kiemelkedik Kecskemét város bérháza[13] a Veres Pálné és Nyáry Pál utca találkozásánál. A korábbi lechneri gyakorlattól, például a Sas utcai háztól eltérően az épület szélei már nemcsak sejthető módon lépnek ki a síkból, hanem határozott kiugrással. Kecskemét város bérháza esetében az így létrejött hangsúlyos részeken falfülkéket helyez el, ahol a családi barát Lotz Károly[14] vázlatai alapján faragott nemzeti történelmi alakok szobrai állnak.

Lechner Ödön éppen kibontakozó hazai karrierjét gyász töri meg – második gyermekük születését követően felesége 1874-ben, 26 éves korában meghal, betölthetetlen űrt hagyva maga után férje szerelmes szívében. A mindig is kereső habitusú, az új felfedezésére éhes Ödön ekkor határozza el, hogy újabb, de már az önálló stílusát megalapozó tanulmányútra indul. Négy évig Párizsban, a francia reneszánsz paloták restaurálásával foglalkozó Clément Parent[15] irodájában dolgozik, ahol felismeri a németes historizmus béklyóit és a francia kastélyépítészetben rejlő, saját magyar stílus alapításához vezető lehetőségeket.

Hazatérése után lobogó lendületes elhatározással újra nyitja irodáját a megfontolt Pártossal, és minden kreatív erejét a stíluskeresésre fordítja. Az új stílust megalapozó első munka, mondhatni ugródeszka, a pályázaton elnyert MÁV Nyugdíjintézet bérházának[17] tervezési megbízása.

A Lechner családdal rokoni kapcsolatban álló Krúdy Gyula[18] a földszinten a Drechsler család által üzemeltetett kávéház után Drexler-palotának kereszteli az épületet, amely később Balettintézetként is működik. Sok-sok évnyi elhagyatottság után 2024-ben luxushotelként, csodálatosan felújított pompájában adják vissza a közönségnek a Drexler-palotát – melyért a Bánáti + Hartvig Építész Iroda[19] méltán kapja az újratervezésért[20] járó elismeréseket.

A Lechner és Pártos által megálmodott eredeti épület funkciójában tökéletes választ ad a századforduló hihetetlen ütemben zajló városiasodására: a lakhatás megoldására. Ám Ybl Miklós[21] életművének koronájával, a Magyar Királyi Operaházzal[22] szemközti elhelyezkedése az eddigiektől eltérő finomságú építészeti kialakítást kíván, hiszen az épület nem viselkedhet tolakodóan az öreg mester remekével szemben, „mert az udvarhölgy lehet szebb, mint a királyné, de úgy kell, hogy a királyné királyné maradjon."[23]

Az egyik stílusalkotó kísérleti elem az utcai homlokzatsorból való visszaugrasztás, ezáltal egy kis megállásra, széttekintésre alkalmat adó teresedés jön létre. Ebben a helyzetben alakul ki az utcára nyitott, fedett, hevederívekkel övezett tér, amelyet a kiemelt középrizalit tovább hangsúlyoz, a kiugrást pedig a sarkok dinamikussága oldja. Lechner a horizontális tagolással is kísérletezik – lentebb földhöz ragadt, monolitikus kőszerű architektúra hangsúlyozza a kapcsolódási és megközelítési lehetőségeket, az ég felé haladva azonban légiesebbé válik a téglaburkolatos homlokzat. Az emeleti szinteken felfelé egyre osztottabbá válnak az eleinte kettőzött, majd hármas tagolású nyílások és azok keretezése is könnyíti a megjelenést, amelyet végül egy hangsúlyos párkányzaton ülő, erőteljes megjelenésű tető koronáz. Kihasználva a francia reneszánszból merített meredek hajlásszöget, az összetett idomú, ötödik homlokzatként határozottan megjelenő tető a korszellemtől kissé eltérően az utca szintjéről is láthatóvá teszi formavilágát és az itt még gótikus díszítményeket.

A saját stílus megtalálásában egy, a felesége halálánál jóval szerencsésebb emberi kapcsolat is ihletet ad – szoros barátságot köt Zsolnay Vilmossal[24], akivel angliai tanulmányutak során a keleti kerámiákat és díszítőelemeket tanulmányozzák. A formák mellett az építőanyagokat kutatják, ennek hatására születik meg a porcelánfajansz, a fagyálló pirogránit és az eozinmázas kerámia – a kor világkiállításain rendre Grand prix-t érdemelve.

Lechner Ödön pályája következő szakaszában a fentebb taglalt recepteket tökéletesíti – a kőarchitektúrát pirogránitra, az emeleti téglaburkolatokat mázas kerámiára, a gótikus díszeket népi mintakincsből merített motívumokra cseréli. Épületeit ezek mellett igyekszik a legapróbb részletekben mindig kicsit a megrendelőhöz formálni – a MÁV bérházának díszítésébe apró kis vonatokat komponál, a Váci utcai Thonet-házat[25] gőzölt-hajlított fa csavarodó elemekre utaló díszítésekkel ékesíti, a Magyar Királyi Földtani Intézet[26] boltíveit és részleteit fosszíliákkal teszi izgalmasabbá, ég- és tengerkék tetőzetén csúcsdíszként Atlaszok által tartott glóbuszt jelenít meg, a Postatakarékpénztár[27] homlokzatán szorgos méhecskék másznak a párkányzaton található kaptárak felé.

A hirtelen fejlődésnek indult (fő)városban kulturális és oktatási téren is új igények merülnek fel – szabadidős tevékenységként és ízlésfejlesztésként is szükségessé válik múzeumok létesítése. Pulszky Ferenc[28] elévülhetetlen érdemeket szerez az angol Victoria and Albert Múzeum mintájára itthon is kialakítandó műipari múzeum felállításának szorgalmazásában és pénzügyi kereteinek kijárásában. Pulszky Károly[29], Pulszky Ferenc épphogy 20 éves fia, teremti meg Zichy Antallal[30] közösen az 1873-as bécsi iparművészeti kiállítás anyagának megszervezésével a majdani műkincsállomány alapját, amely az 1862-es Londoni Világkiállítás kerámiáival és Xantus János kelet-ázsiai gyűjteményével[31] egészül ki.

A fokozatosan bővülő anyag először a Pulszky Ferenc igazgatta Nemzeti Múzeum előcsarnokába, majd a Képzőművészeti Társulat Sugár úti Műcsarnokába[33] kerül. A később önálló szervezeti egységgé alakuló Iparművészeti Múzeum első vezetője Ráth György[34], aki szoros együttműködést létesít az Iparművészeti Főiskolával is – az önálló épület kérdése így már rendkívül sürgetővé válik. 1884-ben Ferenc József[35] engedélyével megtörténik a telekvásárlás, és igen nehezen 1890-ben a pályázati kiírás is. A pályázaton olyan nagy nevű építészek és irodáik kapnak díjazást, mint Tandor[36], Schickedanz[37] és Freund[38], Hauszmann, Quittner[39]. Ám a felsorolt építészek tervénél jobb megoldást nyújtó „Keletre magyar" jeligével ellátott Lechner-Pártos pályamű lesz a győztes, mely az úttörő vízionárius művész legjelentősebb művévé, „magnum opus"-ává válik.

Az Iparművészeti Múzeum és Iskola építési terveinek elkészítése folyamatosan nehézségekbe ütközik – kiegészítő területek vásárlásával megváltoznak a telek adottságai, költségvetési kérdések pedig még az építés közben is felmerülnek, megváltoztatva az épület formavilágát és a díszítések részletességét. Mindeközben az épület átadásának határideje bekerül a 1896-os Milleniumi ünnepségek sorába, így végül az első munkálatok 1893. őszén megkezdődnek. Szinte pontosan 3 évvel később (!), 1896. október 25-én, Ferenc József ünnepélyes keretek között helyezi el a zárókövet; ám egyes befejező munkálatok miatt (pl. a díszítőfestés) a nagyközönség előtt csak 1897. őszétől áll nyitva az épület.

A homlokzatokat a felfele osztódó, pirogránittal keretezett ablaksorok, a mázas tégla berakások és természetesen a Zsolnay-remek virágmintás kerámialapok díszítik, melyek a hangsúlyos pártaszerű attikafal feletti meredek tetőre is felkúsznak. A hatalmas lanternával koronázott, kupolával fedett, nyolcszög alaprajzú középrizalit utca szintjén helyet foglaló, a Drexler-palotáról már ismert lechnerien kiugratott főbejárat káprázatos szín- és formavilágú kerámiával borított nyitott előcsarnokként csalogatja az Üllői úti járókelőt. Innen a rendkívül összetett előtérbe érkezik a látogató, ahol az üvegezett előcsarnok lenyűgözően impozáns mérete, a főlépcsőház oldalsó kapcsolati rendszere, és a több szinten keresztül áttört mennyezet színes üvegablakokkal fedett opeion-tere tanúskodik a mester zseniális térszervezési varázsáról.

A burjánzó növényvilágra rímelő, az eredetileg színes díszítőfestéssel és festett üvegekkel ellátott barlang-érzetű belső a barokk, a mór, az iszlám és a távolkeleti építészet rafinált elegyét vegyíti a századforduló legnevesebb iparosainak részletgazdag remekeivel.

Az épület szerves kapcsolatokkal kialakított belső része harmonikus arányrendszerrel határolja el a közösségi-múzeumi, az igazgatási és a tanulmányi épületrészeket, funkcionalitása külön-külön is önálló, egyben tökéletes.

A palota sorsa nemcsak a keletkezéstörténete miatt drámai. A második világháborúban szerzett mély, 1949-ben épphogy begyógyított sebeit az 56-os forradalom Corvin közi véres harcai tépik fel, melyek fizikai nyomait egyes műtárgyak a mai napig őrzik. Az ezt követő, második komolyabb helyreállítást Kismarty-Lechner Lórándnak (G1), Lechner Ödön unokaöccsének vezetésével végzik 1957 és 1962 között.

A jelenleg mintegy 100.000 műtárgynak otthont adó múzeum 2017 óta zárva tart – a volt MÁV Nyugdíjintézeti bérházhoz vagy a nemrégiben átadott sipeki Balás-villához[40] hasonlóan várja Csipkerózsika-álmának végét és méltó feltámadását. Az Üllői úti palota rekonstrukciójára kiírt 2012-es nemzetközi tervpályázat győztese, az idén „33 és 1/3. születésnapját"[41] ünneplő Vikár és Lukács Építészstúdió 2013-ban jogerős építési engedélyhez juttatta[42] a Múzeumot, az azóta elkészült kiviteli tervek pedig rajtra készen várják a már többször is elhalasztott munkálatok megkezdését[43].

Lechner fő művének homlokzati kerámiája leverve, kupolája koronaék lanternájától megfosztva, tetőszerkezete helyenként be-bedüledezve, tömege felállványozva, belső műkő korlátai részlegesen megbontva, állapota kissé megroggyanva állít különös mementót az akkor és most is a hivatalos berkekben ünnepelt, de igazán talán soha meg nem értett mester előtt.

A haszonleső és profitorientált világgal ellentétben Lechner Ödön alkotói szemlélete nem ismer megalkuvást. Egy anekdota szerint, amikor megkérdezték tőle, hogy miért tervezi meg a legapróbb részleteket is, mint például a tetőket és tetődíszeket, azt a Gaudihoz[44] hasonló választ adta, hogy ő Istennek és az ég madarainak tervez és onnan felülről ezek a részletek tökéletesen láthatók. Lechner Ödön két megvalósult egyházi munkája életművének fontos pillanatai: a Kőbányai Szent László-plébániatemplom[45] és a pozsonyi Szent Erzsébet-templom[46] valóban Isten hajléka. Az általa tervezett pozsonyi katolikus főgimnázium[47] mellett található Kék templomnak is nevezett, eredetileg kápolna céljára szánt épület a mester egyik utolsó megépült munkája, igazi ékszerdoboz. Az alkotó szinte minden kézjegye megtalálható rajta, de tőle szokatlan, kék színbe foglalva.

Pályája végén visszatekintve egyik legkedvesebb munkájának a még életében elbontott Városligeti régi korcsolyacsarnokot[48] tartja. Érdekesség, hogy egyes épületein kézjegyként megjelenik a Lechner családi címer Zsolnay kerámia változata – a Berzenczey utcai bérház[49] főbejárata fölött, az Iparművészeti Múzeum és a Földtani Intézet belső udvarán, valamint testvérei, Ilka péceli nyaralóján[50] és Károly kolozsvári villáján[51] is.

Lechner Ödön oktatási tevékenysége is kimagasló, ugyanakkor rendhagyó. Az akadémiai típusú képzéssel ellentétben ő a mester és tanítvány közötti szabadabb, kötetlenebb, ám őszintébb viszonyban látja a tudás áramlásának szabad vonalát. Ennek a gondolata 1903-ban merült fel, egyből felkavarva az addigi állóvizet. Hauszmann Alajos a Magyar Királyi József Műegyetem[52] rektoraként veti fel 1903/04-es tanévnyitó beszédében a mesteriskola névre hallgató intézmény esetleges szükségszerűségét. Hauszmann az oktatás kereteit a műegyetemi évek kiegészítéseként vagy egy külön akadémia felállításaként gondolja.

Ezt a gondolatot alakítja tovább 300 író, építész, festő, szobrász, iparművész és műkedvelő, akik 1903. decemberében aláírásukkal ellátott memorandumot nyújtanak be a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium elé. Véleményük szerint a mesteriskola létrehozása szorosan kapcsolódik egy mester egyéniségéhez – ahogy ezt az epres kerti műtermeknél Benczúrnál[53], Lotznál[54] és Stróblnál[55] látható, de a bécsi Képzőművészeti Akadémia Otto Wagner[56] féle iskolája is a mestere köré csoportosulva működik. Természetesen a magyar építészeti mesteriskola vezetésére nem alkalmasabb más, mint a magyar stílust megteremtő Lechner Ödön.

A kezdeményezés vérmes politikai és művészeti vitákat követően 1904-ben a kormányzati és intézményi támogatások hiányában elcsendesül, de Lechner Ödön nem tántorodik el a pillanatnyi nehézségek miatt. Tanítványai fakultatív módon és személyes kultuszán alapuló tiszteletből követik, találkozási helyük ennél fogva nem a szokványos katedra – a virágzó Andrássy úton lévő Abbázia-[57] majd a tulajdonossal való kisebb nézeteltérés után a Japán kávéház[58] asztalai adnak helyet a mester bölcsességeinek. A konfliktus kiváltó oka az, hogy az Abbázia drága külföldi magazinjaiból az oda járó művészek előszeretettel kivágják a képeket, amit a tulajdonos nem néz jó szemmel. A kávéház falára felkerül az elrettentő „ezt a képet az Abbáziából loptam" felirat, amin Lechner Ödön annyira megsértődik, hogy átül a Japánba, ahol az anekdoták szerint az idősödő példakép sokszor magát elragadtatva a kávéházi márványasztalokra vázolja elképzeléseit. Hallgatói Grünwald[59], Rippl-Rónai[60], Csók[61], Fényes[62], Vaszary[63], Szinyei Merse[64], Ferenczy[65], Kernstok[66] és sokan mások.

A mesteriskola alapításának elhalásával ellentétben Lechner Ödön nevéhez köthető egy jelenleg is fennálló, a tisztán gyakorló építészeket magába foglaló egyesülés. 1902-ben jön létre a Magyar Építőművészek Szövetsége, melynek fő célkitűzése a szakma képviselete.

„Alulírott magyar építő művészek szükségesnek és óhajtandónak tartjuk, hogy egy oly kizárólag művészi egyesület alakíttassék meg, a mely egyes egyedül a magyar építő művészet érdekeit lesz hivatva előmozdítani és képviselni."[67] – áll az 1902-es alapító okiratban.

A MÉSZ létjogosultságát a folyamatosan fejlődő szakma, a rengeteg (ki)fejlődő stílus korbácsolta vita és a nem „sztár"építészek iránti megbecsülés hiánya indokolja – a századfordulón és ma is...

Lechner Gyula idős korában testvéreivel rossz viszonyba kerül, kapcsolatuk megromlik. Szomorú egybeesés, hogy Ödön és Gyula életük végén egymás rossz egészségi állapotáról mit sem tudva, ugyan azon a napon halnak meg – az első világháború kitörése előtt pár pillanattal...

Lechner Ödön művészek rendezte temetése pompás, a Műcsarnokban felravatalozott koporsóját Munkácsy Mihály[69] leplével takarják le. Innen a Fiumei úti sírkertben lévő díszsírhelyre húszezres tömeg és a kollégái fáklyás kíséretében, Rákóczi Ferenc nyolc fekete mén vontatta, arany halottaskocsijában viszik testét. A város feketébe öltözik, mint a gyászmenet útvonalán ezerszámra összegyűlt közönség, az építkezések munkásai gyászszünetet tartanak. Az örök nyugalomra helyezés előtt megható beszédek hangzanak el, az Operaház zenekarának búcsúztatója pedig Wagner[70] Istenek alkonyából a Szigfrid halálának eljátszása.[71]

A művészfejedelmekhez méltó gyászpompával ünnepelt mester halálával a háború borzalmainak előszelével terhes, vészjósló csend támad. Lechner temetése nemcsak egy stílusteremtő életpályát, hanem egy összetettségében rendkívül izgalmas és virágzó korszakot is lezáró szertartás, melyhez fogható megemlékezés az utolsó ilyen jellegű nemzetivé kiterjedt esemény. Lechner életművének megértéséért, elfogadásáért még a mai napig is tart a harc – épületei a XXI. században is ugyanolyan nehéz helyzetben vannak, mint építésükkor.

A rendkívül szerteágazó családi szövevény rendszerezéséhez a cikk az alábbi, két karakterből álló kódolási segédletet alkalmazza. Lechner Ödön (1845-1914) és generációja a jelen írás súlypontja. A hét testvér nevének kezdőbetűjét követő arab szám jelöli a generációs távolságot. Ödön és testvérei a 0. generáció, tehát az alábbi kódok jönnek létre: Gyula (G0), Ödön (Ö0), stb. A hét testvér leszármazottjai a generációs távolságuk függvényében a nullától távolodnak – pl. Ödön lánya: Ö1, Ödön unokája: Ö2, Ödön dédunokája: Ö3, Ödön ükunokája: Ö4, Ödön szépunokája: Ö5.

Lechner Ödön és felesége, Primayer Irma két gyermeknek ad életet. ifj. Lechner Ödön (1874-1910) (Ö1) ezer évente egyszer született végtelen kedvességű fiú, aki örököli a kivételes családi rajzkészséget. Bonnban tanul gazdálkodást, de nem tetszik neki a vidéki élet, sokkal inkább szeret festeni. A festészet fortélyait fiatal korában Komlósy Ferenc[72] piktortól lesi el, majd Párizsban Fényes Adolf[73] tanítványaként a plein air ejti rabul. Munkáit a nagyközönség a Nemzeti Szalon és a Műcsarnok tárlatain ismerheti meg.

Világkörüli úton is jár: Egyiptomban, Afrikában, Japánban és a Távol-Keleten több felé felbukkan. 36 éves korában egy betegség tragikus hirtelenséggel végez vele – halálát az édesapja, (id.) Lechner Ödön (Ö0) által tervezett, Kék golyó utcai Schwartzer-féle szanatóriumban[74] leli[75].

A Lechner család közeli barátai közé tartozó Lotz Károly jelenléte jó példa a művészetek iránti fogékonyságra. A gyakori művészvendégségek nemcsak az eszmecsere lehetőségét teremtik meg, hanem Lotz Lechner Ödön lányának, Irmának teljes alakos képét is megfesti. Lechner Irma (1871-1936) (Ö1) szintén jó kézügyességgel bír, Karlovszky Bertalan[76] tanítja festeni. Lechner Irma egy családi anekdota szerint egyszer nem volt elégedett a báli ruhájával, ezért a saját Sas utcai házuknak függönyéből estélyit varr magának.

Lechner Irma Szmrecsányi Ödön „Dunyi" (1875-1954) huszárkapitányhoz megy feleségül. Férje számára a rajztehetség kibontakoztatása a jövő, így katonai hivatása miatt eleinte művésznévén, Pajtás Ödönként alkot. Színes, mozgalmas élettel teli zsánerképei és szatirikus honvédségi huszárkarikatúrái népszerű művek.

Lechner Irma és Szmrecsányi Ödön négy gyermeke közül ifj. Szmrecsányi Ödön (1905-1945) (Ö2) lesz építész, a Műegyetemen szerez diplomát. Munkásságáról nagyon kevés információ maradt fenn – kezdeti éveiben Városházi építészként tevékenykedik. Két budai hegyvidéki villaépület (Pagony utca 4., Alsóhegyi út 26.) tervezése után a kirobbanó II. világháborúban erdélyi bunkerek építésére kötelezik.

Feleségével, Örkényi Stassik Zitával (1918-1945) a nagyapa Lechner Ödön (Ö0) által tervezett, már említett Sas utca 9. alatt alapítják meg családjukat, ahol mozgalmas lehetett a négy Ödön részvételével zajló családi élet... Az épületet ifj. Szmrecsányi Ödön második gyermekének születése előtt, Budapest 1945-ös ostromában bombatalálat éri. A belövés egyetlen szerencsés túlélője ifj. Szmrecsányi Ödön első szülött lánya, Szmrecsányi (Irma) Zita (1940-) (Ö3 – Lechner Ödön ma is élő dédunokája), aki árvaságában az új ideák szerinti osztályidegenség bélyegét is megkapja. Szmrecsányi Zita az egyetemi tanulmányoktól való eltiltás következtében eleinte a postán dolgozik, majd gyermekei születése után a VILATI[77] és Hídépítő Vállalat[78] munkaügyi előadója, ami azonban nem gátolja további családi tehetségek kibontakozását. Szmrecsányi Zita férjével, a híres felvidéki iskolaalapító-bányamérnök Péch dinasztia[79] leszármazottjával, Péch Antallal (1939-) négy gyermeknek adja tovább a stafétát.

Szmrecsányi Zita és Péch Antal első szülött lánya dr. Seidl-Péch Olívia (1966-) (Ö4) egyetemi oktató, a nyelvtudományok doktora, férje Seidl Tibor (1962-), a Hauszmann építész-dinasztia[80] leszármazottja, Hauszmann Alajos ük- és Hültl Dezső[81] dédunokája. Érdekes véletlen folytán derül fény a dicső ősökre nem sokkal a házasságkötésük előtt – ennek történetét a családi anekdotagyűjtemény őrzi.

Dr. Seidl-Péch Olívia és Seidl Tibor fia, Seidl Krisztián (1990-) (Ö5), a kecsegtető zenész pálya helyett a Műegyetem Építész Karát választja, ahol Varga Tamás[82] és Répás Ferenc[83] lesznek mesterei. Diplomáját a Rajzi Tanszéken védi meg, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Breuer Marcell Doktori Iskola építészettörténettel foglalkozó doktorandusza. Seidl Krisztián alkotói pályája 2013-ban az Iparművészeti Múzeum rekonstrukciós pályázatát éppen frissen megnyert Lukács és Vikár Építészstúdióban, a szépapa, Lechner Ödön (Ö0) legszebb épületének műemléki tervezési munkájával indul. A Lukács István[84] és Vikár András[85] által vezetett irodában az Üllői úti palota műemléki szakértésébe bevont Dávid Ferenc[86] művészettörténész itt fertőzi meg Krisztiánt a múzeum értékleltárának készítése közben a régi épületek kompromisszumokat nem tűrő tiszteletével.

Krisztián a Lukács és Vikár irodában részt vesz többek között a már korábban említett, szintén a szépapja (Lechner Ödön [Ö0]) által tervezett Kőbányai Szent László templom mellett álló Kőbányai Ügyfélszolgálati Központ[87] , és az édesapja (Seidl Tibor) egykori munkahelyén, a Graphisoft Parkban álló SAP épület bővítésének[88] tervezésében is. Krisztián ezt követően 2018-tól 2023-ig a Zoboki Építészstúdió munkatársa, ahol zene-szeretete találkozik Zoboki Gábor[89] tervezői zsenialitásával és muzikalitásával. A Kossuth díjjal is elismert mester keze alatt Krisztián többek között a Magyar Állami Operaház felújításán[90] dolgozik, kollégáival második díjat nyer a Shenzheni Operaház nemzetközi tervpályázatán[91].

Krisztián 2020 óta tagja a szépapja, Lechner Ödön által alapított Magyar Építőművészek Szövetségének.

Krisztián nagybátyja, Szmrecsányi Zita és Péch Antal második fia, Szmrecsányi Boldizsár (Ö4), művésznevén „Boldi" 1970-ben született, napra pontosan Olívia nővére után négy évvel. Rajongással fordul a teremtett világ élőlényei felé (eleinte ornitológusnak is készül), de később ő is a képzőművészet irányába terelődik – szobrász tanulmányait 1989-ben a Bécsi Akadémián kezdi, majd 1990-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatója. A diploma megszerzése után 1995-1997 között Bencsik István[92] keze alatt mélyíti el tudását a Pécsi Tudományegyetem Képzőművészeti Mesteriskolájában, Villányban. Művészi gondolkodásának meghatározó, gyakran visszatérő, sőt, egyik legfontosabb témája maga az ember, aki, mint a létezés origója és záloga, az eredet kulcsa jelenik meg a művekben. Alkotás közben törekszik az időtállóságra – nemcsak témái, anyaghasználata is a legnemesebb: carrarai márvány, gránit, patinás bronz.

Köztéri alkotásai megtalálhatóak Budapesten, Szegeden, Villányban, Körmenden, Mezőhegyesen, de Erdélyben, Burkina Fasoban, Spanyolországban, Brazíliában, Cipruson, Hollandiában, Guatemalában, Dubaiban, Szlovákiában, Franciaországban, Olaszországban is állnak szobrai. Magángyűjtők kedvelt művésze, csoportos- és egyéni kiállításainak sora végtelen. Derkovits- és Corvin ösztöndíjas, művészetét Kossuth és Munkácsy díjjal ismerik el.

Boldi és felesége, Dessewffy Johanna (1970-) második lánya, Szmrecsányi Bolda (2001-) (Ö5), édesapja nyomdokain járva 2019 óta a Képzőművészeti Egyetem hallgatója – Szurcsik József[93] és Dobó Bianka[94] osztályában, grafika szakon. Mesterei Nádas Alexandra[95] grafikus, valamint Nagy Gábor[96] és Incze Mózes[97] festőművészek.

Szmrecsányi Bolda fiktív és realisztikus tájképi elemek, impulzusok összemosásából építkező, mozgalmas kompozíciói különleges belső hangulatot árasztanak. Művei egy sajátosan egyedi, sejtelmesen személyes világ lenyomatai, melyek ugyanakkor mindig reflektálnak a környező valóság természetközeli témáira is. A balatoni alkotóhelye körüli galériák előszeretettel hívják meg tárlataikra, de festményei kiváló hátteret adnak édesapja szobrainak is.

Boldi és Johanna fia, Szmrecsányi Olivér (2004-) (Ö5) jelenleg elsőéves tájépítész hallgató, aki a természet iránti szeretetet igyekszik az alkotó élet örömeivel és kihívásaival összeegyeztetni.

A Lechner család története az alkotói tehetség és a tudás átadásának fontosságát példázza: tagjai generációkon átívelően kiemelkedtek az építészet, képzőművészet, és tudomány terén. Lechner Ödön, a szecesszió magyar úttörője, alkotói zsenialitása mellett a magyar építészeti formanyelv megteremtésével új stílusok alapját adta, miközben tudását mesterektől tanulva és közössége felé fordulva örökítette tovább. A család következő generációi ezt a szellemi és művészi hagyatékot őrizve gazdagították és gazdagítják ma is a magyar kulturális örökséget, hangsúlyozva az innováció és az együttműködés jelentőségét.

Seidl Krisztián

---

FORRÁSOK:

Baku Eszter – Csernus Anna: A Magyar Építőművészek Szövetségének története 1902–1948 között, Építés- Építészettudomány 2012/1-2. 113-134.

Brunner Attila: A Lechnerek - Források a család krónikájához, MMA Kiadó Nonprofit Kft., 2022

Budapest Hírlap: Elhunyt festőművész, 30. évf. 259. sz. 1910. november 1. 14. old. Lechner János Ödön gyászjelentése, SzM - KEMKI, Adattári és Dokumentációs Gyűjtemény, ltsz. 1037/1920

Cserneczkyné Lechner Ilka s.k.: Visszaemlékezések

Építészfórum (szerk.): Hagyomány és újítás a „tenger kapujában" – A ZDA terve a Shenzhen Operaház nemzetközi tervpályázatra, 2021. április 16., https://epiteszforum.hu/hagyomany-es-ujitas-a-tenger-kapujaban--a-zda-terve-a-shenzhen-operahaz-nemzetkozi-tervpalyazatra

Gecse Albert: Magyarország tégla és cserépégetőinek, téglagyárainak cím és adattára. I. rész. Budapest és Pest megye. Kézirat. Budapest (Kőbányai Helytörténeti Gyűjtemény)

Gerle János (szerk.): Az építészet mesterei – Hauszmann Alajos. Holnap kiadó, 2002

Gottdank Tibor: Dinasztiák: Hauszmannék – apósok, vejek, meg a historizmus, 2021. október 2., https://epiteszforum.hu/dinasztiak-hauszmannek--aposok-vejek-meg-a-historizmus-

Hauszmann, Alajos: „Jegyzetek életem és működésemről", in Hauszmann Alajos Naplója, Építész a századfordulón, Gondolat, 1997

Kádár József: Kőbányai téglagyárak in Magyar Műemlékvédelem, A Műemlékvédelmi Tudományos Intézet közleményei, XIII., Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2006.

Kelecsényi Kristóf Zoltán: „Munka után nyugalom" – The W Budapest, 2023. szeptember 27., https://epiteszforum.hu/munka-utan-nyugalom--the-w-budapest

Kismarty-Lechner Jenő, dr.: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961

Kovács Dániel: Öt-hat év múlva nyílhat meg az Iparművészeti Múzeum, 2020. május 22., https://epiteszforum.hu/ot-hat-ev-mulva-nyilhat-meg-az-iparmuveszeti-muzeum

Kronavetter Péter – Laczka Áron – Falvai Balázs – Török Dávid: Levélváltások – A Sipeki Balás-villa felújítása és bővítése, 2024. december 12., https://epiteszforum.hu/levelvaltasok--a-sipeki-balas-villa-felujitasa-es-bovitese

Lehner Ödön: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4. 1911.

Lukács István – Vikár András DLA – Gál Árpád: Egy szerelemprojekt: Kőbánya új ügyfélszolgálati központja, 2017. március 16., https://epiteszforum.hu/egy-szerelemprojekt-kobanya-uj-ugyfelszolgalati-kozpontja

Rómer Flóris: A régi Pest. Történeti tanulmány. Budapest, 1873.

Schmall Lajos: Adalékok Budapest székes főváros történetéhez, Budapest, a székes főváros kiadása, 1899

Székely Márton: Az Operaház felújításának rendhagyó műemlékes szempontjai, 2022. június 19., https://epiteszforum.hu/-az-operahaz-felujitasanak-rendhagyo-muemlekes-szempontjai

Vámos Ferenc: Bartók Béla és Lechner Ödön faragóművésze Péntek Gyugyi György. In: Művészet. 1968, 9. évf. 6. sz. 21.

Vikár és Lukács Stúdió: Megszólítani a külvilágot – az SAP irodaház, 2017. szeptember 18., https://epiteszforum.hu/megszolitani-a-kulvilagot-az-sap-irodahaz

----

VÉGJEGYZET:

[1] Visszaemlékezések, Cserneczkyné Lechner Ilka s.k.

[2] a Királyi József Műegyetem, a Budapesti Műszaki Egyetem elődintézménye

[3] Szkalnitzky Antal (1836–1878) építész, Műegyetemi tanár, az MTA levelező tagja

[4] Richard Lucae (1829–1877) német építész

[5] Heinrich Strack (1805–1880) német építész

[6] Carl Bötticher (1806–1889) építészetre specializálódott német régész

[7] Friedrich Adler (1827–1908) német építész és régész

[8] Carl Schwatlo (1831–1884) német építész

[9] Pártos Gyula (1845-1916) szecessziós építész

[10] Hauszmann Alajos (1847-1926) historizáló építész, egyetemi tanár, az MTA tagja

[11] Hauszmann, Alajos: „Jegyzetek életem és működésemről", in Hauszmann Alajos Naplója, Építész a századfordulón, Gondolat, 1997, pp 11-126.

[12] Primayer János (1815-1901) ügyvéd és ingatlanbefektető

[13] Lechner Ödön: Kecskemét város bérháza, 1872-1874. Budapest, Veres Pálné utca 9. – Nyáry Pál utca 11. sarok

[14] Lotz Károly (1833-1904) német származású magyar festőművész

[15] Clément Parent (1823-1884) francia építész

[16] Lehner Ödön: Önéletrajzi vázlat. A Ház, 4. 1911.

[17] Lechner Ödön: A MÁV Nyugdíjintézet bérháza, 1883-1884. Budapest, Andrássy út 25.

[18] Krúdy Gyula, id. (1878-1933) író, hírlapíró

[19] Bánáti Béla és Hartvig Lajos vezető tervezők, Zajacz Judit projektvezető építész

[20] Kelecsényi Kristóf Zoltán: „Munka után nyugalom" – The W Budapest, 2023. szeptember 27., https://epiteszforum.hu/munka-utan-nyugalom--the-w-budapest

[21] Ybl Miklós (1814-1891) építész, a magyar historizmus legnagyobb mestere

[22] Ybl Miklós: Magyar Királyi Operaház, 1875-1884. Budapest, Andrássy út 22.

[23] dr. Kismarty-Lechner Jenő: Lechner Ödön, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961

[24] Zsolnay Vilmos (1828-1900) keramikusművész, nagyiparos

[25] Lechner Ödön: Thonet-ház, 1888-1889. Budapest, Váci utca 11/A

[26] Lechner Ödön: Magyar Királyi Földtani Intézet, 1896-1899. Budapest, Stefánia út 14.

[27] Lechner Ödön: Postatakarékpénztár (ma Magyar Államkincstár), 1899-1901. Budapest, Hold utca 4.

[28] Pulszky Ferenc (1814-1897) politikus, régész, művészettörténész, az MTA tagja

[29] Pulszky Károly (1853-1899) művészettörténész, az Országos Képtár igazgatója és az Iparművészeti Múzeum őre (kurátora), az MTA tagja, Pulszky Ferenc fia

[30] Zichy Antal (1823-1898) író, politikus, az MTA tagja, Zichy Mihály festőművész bátyja

[31] a Novara-expedíció ipartárgyai

[32] Pulszky Ferenc: Ábránd és valóság, 1886, Nemzeti Könyvtár cikksorozata

[33] Ma a Magyar Képzőművészeti Egyetem épülete. Budapest, Andrássy út 69.

[34] Ráth György (1828-1905) művészettörténész, jogász, műgyűjtő

[35] I. Ferenc József (1830-1916) osztrák császár, magyar és cseh király, az Osztrák–Magyar Monarchia első uralkodója

[36] Tandor Ottó (1852-1913) építészmérnök, Műegyetemi tanár

[37] Schickedanz Albert (1846-1915) német származású műépítész, a Millenniumi Emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője

[38] Freund Vilmos (1846-1920) építész

[39] Quittner Zsigmond (1857-1918) építész

[40] Kronavetter Péter – Laczka Áron – Falvai Balázs – Török Dávid: Levélváltások – A Sipeki Balás-villa felújítása és bővítése, 2024. december 12., https://epiteszforum.hu/levelvaltasok--a-sipeki-balas-villa-felujitasa-es-bovitese

[41] az esemény elnevezése

[42] https://vikluk.hu/iparmuveszeti-muzeum-rekonstrukcioja_/

[43] Kovács Dániel: Öt-hat év múlva nyílhat meg az Iparművészeti Múzeum, 2020. május 22., https://epiteszforum.hu/ot-hat-ev-mulva-nyilhat-meg-az-iparmuveszeti-muzeum

[44] Antoni Gaudi (1852-1926) katalán építész, az organikus építészet kimagasló alakja

[45] Lechner Ödön: Szent László-plébániatemplom, 1891-1897. Budapest, Szent László tér 25.

[46] Lechner Ödön: Szent Erzsébet-templom, 1909-1913. Pozsony (Bratislava, Szlovákia), Ulica Bezručova 2.

[47] Lechner Ödön: Római Katolikus Főgimnázium, 1906-1908. Pozsony (Bratislava, Szlovákia), Ulica Grösslingová 18.

[48] Lechner Ödön: Korcsolyacsarnok, 1875. Megsemmisült épület. Ma a Városligeti Műjégpálya és Csónakázótó főépülete áll a helyén. Budapest, Olof Palme sétány 5.

[49] Lechner Ödön bérháza, 1895. Budapest, Berzenczey utca 11.

[50] Lechner Ilka nyaralója, 1897. Pécel, Korányi utca 8.

[51] Lechner Károly villája, 1900. Kolozsvár (Cluj-Napoca, Románia), Pasteur utca 1.

[52] Ma Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

[53] Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész, az MTA tiszteleti tagja

[54] Lotz Károly (1833-1904) német származású magyar festőművész

[55] Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászművész

[56] Otto Koloman Wagner (1841-1918) osztrák építész, a századforduló bécsi akadémikus építőművészetnek egyik kiemelkedő jelentőségű bírálója és megújítója

[57] Egykori területén ma bankfiók üzemel. Budapest, Andrássy út 49.

[58] Ma az Írók Boltja található a helyén. Budapest, Andrássy út 45.

[59] Grünwald Mór (1868-1918) építész

[60] Rippl-Rónai József (1861-1927) festő- és grafikusművész

[61] Csók István (1865-1961) kétszeres Kossuth-díjas festőművész, kiváló művész

[62] Fényes Adolf (1867-1945) festőművész

[63] Vaszary János (1867-1939) festőművész és grafikus

[64] Szinyei Merse Pál (1845-1920) festőművész

[65] Ferenczy Károly (1862-1917) festőművész, a nagybányai művésztelep kiemelkedő alakja

[66] Kernstok Károly (1873-1940) festő- és grafikusművész

[67] MÉSZ alapító okirata, 1902., Magyar Építészeti Múzeum; másodpéldány a Magyar Építőművészek Szövetsége gyűjteményében (jelzet nélkül).

[68] Vállalkozók Lapja 1902/24. 1.

[69] Munkácsy Mihály (1844-1900) festőművész

[70] Richard Wagner (1813-1883) német zeneszerző, karmester, esztéta

[71] https://open.spotify.com/track/1Id1acQlcfl7C5xMoMnAB5?si=d71d3ab164be4733

[72] Komlósy Ferenc (1817-1892) festőművész, táj- és virágképeiről ismert

[73] Fényes (Fischmann) Adolf (1867-1945) festőművész, a hazai kritikai realizmus kiemelkedő alakja

[74] Budapest, Ráth György u. 7-11. – Kékgolyó utca 3-13.. Ma az Országos Onkológiai Intézet működik benne.

[75] Elhunyt festőművész, in Budapest Hírlap, 30. évf. 259. sz. 1910. november 1. 14. old. Lechner János Ödön gyászjelentése, SzM - KEMKI, Adattári és Dokumentációs Gyűjtemény, ltsz. 1037/1920

[76] Karlovszky Bertalan (1858-1938): festőművész, főiskolai tanár, a műcsarnoki naturalizmus képviselője

[77] VILATI (1960-): Vilati Szerelő Villanyszerelő és Ipari Automatizálási Kft. – építőipari vállalat

[78] Hídépítő Vállalat: 1993. június 1-ig a Hídépítő Részvénytársaság elődje (https://www.ahid.hu/tortenetunk/)

[79] Péch Antal (1822-1895) bányamérnök, a Bányászati és Kohászati Lapok megalapítója, Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alapító és tiszteletbeli, valamint az MTA tagja. Javaslatára vezetik be a „Jó szerencsét" bányászati köszönést. Öccse, Péch József (1829-1902) vízépítő mérnök, hidrológus, a magyar vízjelző szolgálat megalapítója, a napi rendszerességű vízjárási térkép első kiadója.

[80] Gottdank Tibor: Dinasztiák: Hauszmannék – apósok, vejek, meg a historizmus, 2021. október 2., https://epiteszforum.hu/dinasztiak-hauszmannek--aposok-vejek-meg-a-historizmus-

[81] Hültl Dezső (1870-1945) építész, műegyetemi tanár

[82] Varga Tamás DLA (1964-) Ybl-díjas építész, Műegyetemi oktató

[83] Répás Ferenc DLA (1968-) Ybl-díjas építész, Műegyetemi oktató

[84] Lukács István (1958-) Ybl- és Pro Architectura díjas építész

[85] Vikár András DLA (1953-) Ybl- és Pro Architectura díjas építész

[86] Dávid Ferenc (1940-2019) művészettörténész, a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete (RÉKE) alapítója

[87] Lukács István – Vikár András DLA – Gál Árpád: Egy szerelemprojekt: Kőbánya új ügyfélszolgálati központja, 2017. március 16., https://epiteszforum.hu/egy-szerelemprojekt-kobanya-uj-ugyfelszolgalati-kozpontja

[88] Vikár és Lukács Stúdió: Megszólítani a külvilágot – az SAP irodaház, 2017. szeptember 18., https://epiteszforum.hu/megszolitani-a-kulvilagot-az-sap-irodahaz

[89] Zoboki Gábor DLA habil. (1963-) Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura és Prima Primissima díjas építész

[90] Székely Márton: Az Operaház felújításának rendhagyó műemlékes szempontjai, 2022. június 19., https://epiteszforum.hu/-az-operahaz-felujitasanak-rendhagyo-muemlekes-szempontjai

[91] Építészfórum (szerk.): Hagyomány és újítás a „tenger kapujában" – A ZDA terve a Shenzhen Operaház nemzetközi tervpályázatra, 2021. április 16., https://epiteszforum.hu/hagyomany-es-ujitas-a-tenger-kapujaban--a-zda-terve-a-shenzhen-operahaz-nemzetkozi-tervpalyazatra

[92] Bencsik István (1931-2016) Kossuth-díjas szobrászművész

[93] Szurcsik József (1959-) Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész, képzőművész, grafikus és festőművész, performer, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt rektorhelyettese

[94] Dobó Bianka (1981-) grafikus, egyetemi oktató

[95] Nádas Alexandra (1974-) grafikus, festőművész

[96] Nagy Gábor (1949-) festőművész, szobrász

[97] Incze Mózes (1975-) festőművész