Mathias Corvinus Collegium – Tervpályázat

Ez év januárjában nyílt építészeti tervpályázatot írt ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) egy új budapesti épületegyüttes megtervezésére, mivel a jelenleg használt épületek több okból sem felelnek meg az MCC igényeinek. Az Építészfórumon a következő hetekben bemutatjuk a beérkezett pályaműveket, a sorozat indulásaként pedig ismertetjük a kiíró szándékait az új épületegyüttessel.

Az idén 25 éves Mathias Corvinus Collegium Somlói út 49-53. szám alatti épületei meghatározó elemei a Gellért-hegy látképének, történelmi szerepük miatt azonban korántsem problémamentesek. A Spiró Éva által tervezett kollégiumi épület és a Pázmándi Margit nevéhez kötődő irodaépület eredetileg a Munkásőrség székháza volt. Sulyok Miklós művészettörténész azt írja ezzel kapcsolatban: “a Munkásőrség egykori székháza negatív szereplője a magyar történelemnek. Annak az elnyomó rendszernek volt a része, amely szovjet helytartóként uralkodott itt Magyarországon 1948-tól 1989-ig. Emiatt kézenfekvő, hogy az épület sorsának rendezése visszabontásban vagy teljes elbontásban valósuljon meg." Ezen túlmenően a tervező maga is akként nyilatkozott, hogy az épület korán sem tartozott a legfőbb kedvencei közé.

Az új épületekre való igény azonban nem csupán a történelmileg terhelt múlt miatt fogalmazódott meg az intézmény vezetőiben: állapotuk mára nagyon leromlott, beáznak, szigetelésük nem megoldható, felújításuk műszakilag alig kivitelezhető és tetemes összegekbe kerülne. Sokkal lényegesebb szempont azonban, hogy belső tereik nem alkalmasak az MCC sokszínű programjainak befogadására. A tehetséggondozó intézmény Magyarországon ugyanis egyedülálló pedagógiai programot valósít meg. A helyiségeknek egyszerre kell otthont adnia az oktatási céloknak, a rendezvényeknek és a közösség építéséhez kapcsolódó törekvéseknek is. Erre pedig a jelenlegi épületek alkalmatlan, ugyanis jelenlegi nagyobb helyisége alacsony belmagasságú, ablak nélküli hatalmas tér.

Mindebből kifolyólag szükségessé vált egy olyan új oktatási intézmény megvalósítása, amely az intézmény és a kor újabb elvárásainak is eleget tud tenni, mind funkcionalitás, mind pedig külső és belső megjelenés terén. Mindezt a meglévő épületek elbontásával, az azokból származó alapanyagok esetleges újrafelhasználásával szeretné elérni a kiíró.

Ahogy az a pályázati kiírásból kiderül, a beruházás célja az MCC szakmai nívóját és a diákok, tanárok, kollégák alkotta közösséghez való hozzáállását tükröző, a környezetével egységben álló épületegyüttes és azt körülvevő zöld terület kialakítása, amely gazdaságosan és környezetbarátan fenntartható, és a Gellért-hegy panorámaképére is pozitív hatást gyakorol.

A fejlesztésekre mindezen felül amiatt is szükség van, mert a tehetséggondozás fejlesztésének részeként az MCC több ezer diákot von be a következő években különböző korosztálynak meghirdetett programjaiba. A magas színvonalú szakmai tevékenységhez létszükség az oktatási központok felújítása, valamint egy új központ építése.

Jáger-Lőrincz Orsolya építész, az MCC egykori diákja szerint “a jelenlegi tervpályázat kiemelkedő abból a szempontból, hogy a részletesen meghatározott tervezési programnak köszönhetően elősegítheti a pályakezdő építészek vagy a fiatal tervezőirodák indulását is."

Az intézmény vezetésének szándéka az, hogy az új épületegyüttes tükrözze a Mathias Corvinus Collegium rendkívül innovatív, de tradíciókra alapuló filozófiáját. A tervezőktől azt várják, hogy az épület ötvözze a klasszikus magyar és a modern építészeti stílusok jegyeit, ugyanakkor egy olyan épület készüljön el, amely a világnak csupán ezen a pontján hordozná azt a jelentést, amit az alkotói megálmodtak, máshol nem. Egy olyan történelmi mércével is ikonikus épületet szeretnének, amely hamisítatlanul magyar jellemzőket hordoz, ugyanakkor a XXI. század kihívásainak minden tekintetben megfelelő modern oktatási-szellemi központ tud lenni.

Az MCC a legnagyobb értéknek a közösséget tekinti, ezért az épület egészének fő feladata, hogy a sokrétű és mind életkorban, mind társadalmi-szociális téren rendkívül változatos egyének összességéből elősegítse a szellemi közösséggé formálódást. Az építészeti tömegformálás teljesen szabad, akár egy épülettömegben, akár több épületben is elhelyezhető valamennyi funkció. Az elvárt követelmények alapján szálló, iroda és oktatási funkció, közösségi és sportolásra alkalmas terek fognak az épületegyüttesbe kerülni.

Kálmán Ernő építész, a bírálóbizottság társelnöke elmondta, “az új épületnek egy egyetemi kampuszhoz hasonlónak kell lennie: életformát és tudásszemléletet kell tükröznie, de nemcsak a felsőoktatásban tanulók számára. A pályázó építészek feladata, hogy ezt az elvárást lefordítsák az építészet nyelvére és jelrendszerére, s megtalálják azt a térformát, amely ennek a lehető legjobban megfelel."

A szándék tehát adott: az épület legyen egy egészséges otthon és munkahely, ami fenntartható (gazdasági, társadalmi, egészségi, energetikai ,klímavédelmi szempontból egyaránt), környezettudatos, gazdaságosan üzemeltethető és karbantartható, ugyanakkor magas használati komforttal bír. Emellett az MCC egyfajta szakrális kisugárzást is elvár, amely akár a homlokzatban, akár a belsőépítészetben is megjelenhet, de legerőteljesebben a Könyvtár-tér építészeti megfogalmazása során szeretné érvényesíteni: a profán funkción túllépve jelenjen meg a tudás szakralitása. A feladat nem kicsi, és nem egyszerű. Hogy a pályázók mennyire tudnak megfelelni ezeknek a komplex elvárásoknak? A pénteken nyilvánosságra kerülő pályázati eredményekből kiderül, melyeket az Építészforum részleteiben közölni fog és a következő hetekben részletesen bemutatja a pályaműveket is. Izgalmas program elé nézünk.

Szerk.: Hulesch Máté