Mennyei béke 1919–2008

Az 1919-es, 133 napig tartó Magyar Tanácsköztársaság és Mao kulturális forradalma nyilván csak egyes ideológiai pontokon és propagandatechnikákban hasonlítható össze; a kiállítás mégis ezt a néhány, de jelentős egyezést igyekszik megragadni.Kiállítás a béke diktatúrájának korszakáról szeptember 7-ig Berlinben, a Magyar Kulturális Intézetben

Mennyei béke 1919–2008
2008. július 13-tól 2008. szeptember 7-ig

helyszín: Collegium Hungaricum Berlin (Haus Ungarn)
Magyar Kulturális Intézet
Dorotheenstr. 12.
10117 Berlin

1/1
Miao Xiaochun: Surplus, forrás: artnet.com

A CHB Moholy-Nagy Galériájának nyári kiállítását a huszadik század egyik időtálló témájának szenteli, ami John Lukacs szerint 1914-ben kezdődött, legalább 1989-ig tartott, és nagy valószínűséggel ma is tart: ez pedig a béke diktatúrájának korszaka, ami a mi szemszögükből nézve nem egészen alaptalanul mennyei békeként jelenik meg. Az 1919-es, 133 napig tartó Magyar Tanácsköztársaság és Mao kulturális forradalma nyilván csak egyes ideológiai pontokon és propagandatechnikákban hasonlítható össze; kiállításunk mégis ezt a néhány, de jelentős egyezést igyekszik megragadni.

A nyári kínai olimpia jánuszarca indokolja, hogy a válogatást Tibettel foglalkozó kínai munkákkal kezdjük (Xiong Wenyun). A kínai kulturális forradalommal a mai napig olyan művészek foglalkoznak, mint Li Luming, Luo Quing, Shen Shaomin vagy Yang Shaobin.

Magyarországon ez a korszak az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával kezdődött, amely az 1919-es Tanácsköztársaságon, majd a vörös és fehérterror váltakozásán át a diktatúrák hosszantartó rémálmába torkollott.

A kiállítás Magyar Dezső Agitátorok című filmjével vezeti be a diktatúra, a forradalom és a béke értékváltozásainak problémáját. Az Agitátorokban azokat a gyárcsarnokokat láthatjuk, ahol a budapesti kommunista propagandakultúra kialakult - Muchen & Shao Yinong fotóin a hasonló célokat szolgáló kínai csarnokok jelennek meg. Az Agitátorok a Kádár-Korszak idején, 1969-ben készült, a budapesti avantgard 1968-ra adott kódolt válaszaként.

Az elnyomás általi béke ideológiája jellemzi Wang Mai műtárgyait és képeit (mint például Jesuit No. 2 Marxról vagy The Fertility of Capitalism címűt), valamint Galántai György expanded cinema (ún. kiterjesztett mozi) filmjét az 1968 és 1979 közötti tiltott művészetről (Kultúrdomb).

Míg Siklósi Szilveszter és Jancsó Nyika áldokumentumfilmje bemutatja „az igazi" Mao-t, Shao Yinong Mao-emlékművekről készített fotóival, a végletekig kiélezve a valóságot azok lényegére kérdez rá. Klaus Mettig und Katharina Sieverding filmje 1978 Kínájáról, még azt a feudális-marxista Kínát ábrázolja, amelynek maradványain csúcstechnológiával épül a 2008-as olimpia. Benedek Mari és Németh Dániel a CHB klubjában felállított Chinatown in Budapest című fotósinstallációja szépítés nélkül dokumentálja ezt az átmenetet a magyarországi kinai diaspora életében.

A kiállítás egyik gyöngyszeme Mathias Frick filmje, amely a kiállítás néhány művészével, a kínai jelennel és az ottani művészeti menedzsmenttel ismerteti meg a nézőt.

Kiállító művészek:
Installációk, képek, fotók:
Li Luming
Luo Quing
Miao Xiaochun
Muchen & Shao Yinong
Shen Shaomin
Wang Mai
Xiong Wenyun
Yang Shaobin

Filmek:
Mathias Frick
Galántai György
Magyar Dezső & Bódy Gábor
Klaus Mettig & Katharina Sieverding
Siklósi Szilveszter & Jancsó Nyika

A kiállítás kurátora: Dr. Baksa-Soós Veruschka

A kiállítás az Alexander Ochs Galleries Berlin/ Beijing, a Balázs Béla Stúdió Budapest és az Artpool Budapest támogatásával valósult meg.

forrás: www.hungaricum.de