Ők az idei Nívódíj nyertesei
A Budapesti Építész Kamara 2015-ben Nívódíjat alapított, hogy megünnepelje a fővárosban megépült kiváló alkotásokat és alkotóikat, ismertté és elfogadottá tegye a városképet formáló épületeket és az előremutató izgalmas felvetéseket, elősegítse az építészeti kultúra fejlődését, valamint, ösztönözze az építtetők és az építészek közötti sikeres együttműködést.
A Nívódíjat évente egy alkalommal, nyilvános pályázat keretében, legföljebb 5 alkotásnak ítéli oda a felkért szakmai zsűri. A díjátadó ünnepség az Építészet Világnapján volt.
A Nívódíjat tervezte: Czakó Zsolt grafikusművész
A 2015-ös pályázat zsűrije
Elnök: Benczúr László
Tagok: Balázs Mihály DLA, Hőnich Richárd DLA,
Lévai Tamás,
Masznyik Csaba,
Somogyi Krisztina és Winkler Barnabás DLA
A zsűri a 46 érvényes pályázat összességét - amely 4 év termése - magas színvonalúnak ítélte meg, ezért az 5 Díjazott alkotás mellett további 9 pályamű Jelöltként való megemlítését szavazta meg. A zsűrizett alkotásokból 2015. október 1. és 25. között látható kiállítás a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Az ünnepélyes díjátadó 2015. október 5-én délután 6 órakor volt, ahol a díjakat Bálint Imre Ybl-díjas építész, a Budapesti Építész Kamara elnöke adta át.
A nyertesek
Tervező: Palatium Stúdió, Erő Zoltán, Csapó Balázs, Dévényi Tamás, Gelesz András, Dajka Péter, Hatvani Ádám
A 4-es számú fővárosi metróvonal, valamint az új állomások építészeti tervezése és megvalósítása tíz évet (2004 és 2014 között) felölelő, hazai léptékben rendkívüli feladat volt. A jórészt láthatatlan földalatti létesítményt tagoló állomások építészeti koncepciójának és arculatának tervezésére kiírt pályázat nyertese a tervezési és a megvalósítási folyamat koordinátoraként több, a pályázat során sikeres, illetve tehetséges fiatalokból álló irodát bevonva, főépítészi minőségben úgy irányította a projektet, hogy az egyes állomásokat tervező csapatok szabadon valósíthatták meg az elképzeléseiket. Az építészeti megjelenés változatos, a minőség magas, ezt számos díj és elismerés is bizonyítja. Remélhetőleg mind a főváros, mind a hazai építészet megítélését javítja ez a siker, amely látványosan bizonyítja, hogy a városfejlesztés, a mérnöki létesítmények megvalósítása során is szükség van építészeti pályázatokra, invenciózus építészekre, eredeti gondolatokra és együttműködésre. Ha a feltételek adottak, a hazai építészek is képesek világszínvonalú létesítmények megvalósítására.
Tervező: 3h építésziroda, Csillag Katalin, Gunther Zsolt
A kockákból egymásra rakott épületet - a sakktáblához hasonlóan - egymást kiegészítő és erősítő ellentétpárok jellemzik: szerkesztettség és játékosság, egységesség és változatosság, precizitás a részletekben és nagyvonalúság a belső térben. A tervezésben és kivitelezésben egyaránt maximális igényességet követelő minimál dizájn magától értetődően könnyed. A csupa-fehér, életnagyságú makettet a fény tölti meg színnel, a fehér ötven árnyalatával. Az építészeti szemlélet pozitív következménye az épület gazdaságos és ökologikus működtetése, a környezettudatos attitűd minden részletre kiterjed. Az identitásukat kereső irodaházak között egy pontosan testreszabott, az építtetőre hangolt épület, minden szempontból példa értékű megoldás.
ELTE II. világháborús áldozatainak emlékműve
Tervező: MM Csoport, Hetedik Műterem, Albert Farkas, Bujdosó Ildikó, Fajcsák Dénes, Lukács Eszter, Szigeti Nóra, Polgárdi Ákos, Roth János DLA, Szabó Levente DLA
Az ELTE Bölcsészettudományi Kara építészek bevonásával kívánt emléket állítani a második világháború során meghalt oktatóinak és hallgatóinak. A pályázatra az Építész Mester Egyletet (Mesteriskolát) hívta meg, a nyertes terv – a képzés szellemiségéhez hűen – mesterek és tanítványok közös alkotása. A megvalósult elképzelés sajátossága, hogy nem heroikusan és nem pontszerűen, hanem diszkrét tipográfiával, a falakhoz, házakhoz tapadóan, a kert egészét fonja be az emlékezés lehetőségével. A Múzeum körút és Puskin utca közötti campus két téglaépületének fúgáiba beépített, alig észrevehető, keskeny, de 200 méter hosszú bronzsávjában 198 egykori egyetemi polgár neve és adata szerepel. Az alkotás szellemi jelenléte túlnő az emlékmű fizikai valóságán: az emlékezés, mint a hely öröksége kerül tapintható közelségbe. A Trefort-kertben közösségi tervezésben megvalósult különleges műalkotás szép példája annak, hogy az építészeti gondolkodás számára sok irányban nyitott a tér.
Móricz Zsigmond téri „Gomba" épülete
Tervező: Hetedik Műterem, Szabó Levente DLA, Gyüre Zsolt
A huszadik század közepén, vagy annál frissebben épült épületek még nem elég régiek ahhoz, hogy műemlék voltuk természetes legyen. A Schall József által a második világháború idején tervezett és megépült, az azóta eltelt közel hetven év alatt erősen elhanyagolt és leromlott forgalmi épület megítélése ezért meglehetősen ellentmondásos volt a szakemberek és a nagyközönség szemében egyaránt: a bontástól a teljes átépítésen át az anyag- és részlethű konzerválásig terjedt a javaslatok skálája. Az eredeti építészeti koncepciót és az elsődleges épületszerkezeteket következetesen megőrző, de kortárs nyílászárókkal és burkolatokkal, a mai technikai igényeknek megfelelően megvalósított épület heves szakmai vitát generált, mely a purizmus, a rekonstrukció, illetve a restaurálás százötven éves dilemmáit elevenítette fel. A magas építészeti igénnyel megvalósított felújítás a tervezők felelős döntései alapján túlmutat ezeken az alternatívákon, és a meglévőt kiindulási alapnak tekintve a harsány gesztusoktól mentes, de tudatosan az épület lényegére koncentráló szemlélet elgondolkodtató metamorfózishoz vezetett: a Gomba kortárs épületté vált, de olyanná, amiben a múltja nagy erővel van jelen.
Tervező: Minusplus, Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Antal Gabriella, Molnár Tímea, Turai Balázs
A mára világmárkává erősödött Prezi a pesti belváros szívében, a Nagymező utca-Hajós utca közötti, századfordulós Merkúr Palotában alakította ki budapesti központját. A volt telefonközpont hatalmas kapcsolócsarnokában elhelyezett, egyterű iroda izgalmas, a nagysága ellenére személyre szabott. A lépésről-lépésre belakott épületben a változatos terek, a minden zugot belakó kreatív térhasználat olyan inspiráló közeget teremt, ahol a világ minden tájáról verbuválódott, több mint 200 dolgozó koncentráltan, hatékonyan, mégis örömtelien és közösségi szellemben tudja végezni munkáját. A belső teret folyamatosan átalakító dizájn-szemlélet érzékenyen reagál az állandó változásban lévő start-up elvárásrendjéhez, up-to date működési filozófiájához. Ez a tervezési módszertan önmagában is példamutató. A Prezi irodaház nemcsak közvetlen környezetét pezsdíti fel, hanem a személytelen irodaépítészet világát is.
Jelöltek
Budapest Szíve program - Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése I. Ütem - Március 15. tér északi térrész
Tervező: Város-Teampannon, Koszorú Lajos, Koszorú Bálint, Borsós Ferenc, Herczeg Ágnes, Mlakár Vivien
A Világörökség részét képező Március 15. tér a Piarista Központ Duna felőli előtere. Az itt található római kori erőd, Contra Aquincum maradványai, a középkori és újkori romok kiemelkedően fontos emlékei a város történetének. Az újjáépítés a régészeti emlékek gondos megőrzése és differenciált bemutatása mellett élhető és szerethető városi parkot eredményezett. A tervezők példaértékű egységbe foglalták a kortárs építészeti-tájépítészeti szempontokat, anyaghasználatban és formálásban minőségi és tiszta megoldást alkottak. A térképzés sikerét bizonyítja, hogy a tér minden évszakban él, nemcsak a turisták, hanem a budapestiek számára is fontos hellyé vált.
Tervező: M-Teampannon, Golda János, Kovács Zoltán, Mészáros Erzsébet
A budapesti piarista rendház közel háromszáz éves története újabb kortárs építészeti réteggel gazdagodott. Az építést körültekintő régészeti kutatásra épülő építészeti döntések előzték meg. Lényeges változás, hogy a korábban zárt iskolaépület a tér felé megnyílik, az alsó szinteken közösségivé válik, a várossal nyitott kapcsolatot teremt. Példamutatóan bátor és kifinomult az új épületrész elhelyezése, a meglévő keretekhez történő illesztése, melynek révén új kontextusba kerül a rekonstruált régi iskolaépület. A két elem régi és új szimbiózisa új harmóniát teremt. A részletek kimunkálása, az anyagok és színek megválasztása, az új épülettömeg formálása az épületegyüttest a legjobb kortárs alkotások sorába emeli.
Várkert Bazár rekonstrukciója és kapcsolódó közösségi közlekedés fejlesztése
Tervező: KÖZTI, Potzner Ferenc, Pottyondi Péter, Steffler István, Potzner Ádám, Baliga Kornél
Budapest egyik szomorú szégyenfoltja tűnt el a budai Dunapartról, a Királyi vár együtteséből. A hosszú idő óta funkció nélküli együttes most teljesen felújítva, új kulturális rendezvényeknek otthont adva emeli Budapest építészeti értékeit. Az épületek hozzáértő rekonstrukciója mellett megújult a környék forgalma, a Ybl-bazárhoz tartozó kert szépen csatlakozik a várhegy keleti oldalához. A rekonstrukció megteremti a Várkert Bazárból az akadálymentes feljutást a Királyi vár területére valamint egy új, nagy befogadóképességű előadóteremmel gazdagítja a kulturális intézmény együttest. A rekordidő alatt elkészült felújítás méltó módon öregbíti Ybl Miklós építészeti nagyságát és a budai Dunapart szépségét.
Várkert bazár rekonstrukciója – belső térképzés
Tervező: Budapesti Építőművészeti Műhely, Dévényi Tamás, Máté Orsolya, Vadász Viktor
A koncepciót a kreatív logika jellemzi, az építészeti hozzáállást megnyugtató szűkszavúság és erő uralja. A léptékből adódó relatív monumentalitás nem válik patetikussá, többek között a helyenként felbukkanó finom humor miatt. Az Ybl-által tervezett szerkezeteket, az eredeti építőanyagokat nem vak áhítattal, hanem illő tisztelettel, de teljesen természetes módon kezeli. Ugyanilyen természetességgel válik a nagyterem a kortárs high-tech helyszínévé, ahol az akusztika és a fénytechnika termékenyítette meg az építészetet. A felújítás legnagyobb értéke a régi és új közti viszony, az átmenet különleges kialakítása.
Újpesti Egek Királynéja Főplébánia
Tervező: 4 Plusz Építész Stúdió, Berzsák Zoltán
A Főplébánia 2014 augusztusa óta otthona és lelki háza a helyi katolikus gyülekezetnek, korábban 90 évig a zeneiskola működött azon a helyen. Az eredetileg U alakú épületet a tervezők egy keresztszárny hozzáépítésével toldották meg. A felújítás során a régi épületnek csak egyes elemeit volt lehetséges megőrizni. Az építészek törekedtek az eredeti utcai homlokzat visszaállítására, a felújítás nincs ellentmondásban a belső udvari homlokzatok újjászervezésével. Az új, összekötő szárny által kettéosztott zöld felület a keresztszárny földszinti üvegfalainak eltolásával össze is nyitható. A feszes, fegyelmezett rendben megfogalmazott építészeti és kertészeti elemek azonos értékrendet képviselnek. A funkcionális rend és elrendezés a belépésnél már érzékelhető, így az épületbe belépő tekintetét a keresztszárny transzparens megoldásának köszönhetően túlvezeti a belső, titkos kert felé, melyet a zöld gyepből kinövő hatalmas fa ural.
Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona rekonstrukció és bővítés
Tervező: ARTONIC, Töős György, Fátyol Tibor, Erdélyi-Gáspár Judit, Lenzsér-Mezei Kata
A tervezési megbízást nyílt tervpályázat I. díjasaként kapta meg az ARTONIC Kft. Az egykori vadászház felújított épülete és az új szobaszárnyak logikus szerveződéssel kapcsolódnak egymáshoz. A vakolt régi és a csupa tégla új együttesét magas téglafalak határolják el a külvilágtól. A gondozottak szobái mindig egy-egy udvarra nyílnak, a lakók állapotától függően kertkapcsolattal, vagy kerengővel. A feszes rendben megfogalmazott utcai megjelenés nem tud és nem is akar igazodni a közvetlen, fizikailag értékét vesztett környezetéhez, ezáltal a körülzártság még erőteljesebben érvényesül. Az itt lakó, önmagukat még ellátni képes idősek, az ágyhoz kötöttek és a demensek számára nagy léptekkel múlik e falak között az idő. Életüket szépen falazott, illetve rendbehozott kerítésfalak határolják, időtálló, kevés karbantartást igénylő terek és a belső kertek teszik széppé.
Tervező: RADIUS B+S, Sugár Péter, Kara László, Baróthy Anna, Árpás Renátó
A holokauszt emlékév kapcsán, 2014-ben valósult meg a Dohány utcában, egy egykori fapalánk helyén a Gettófal, amely egyben a Menachem Zsidó Oktatási Központ kertjének kerítése. A három részre tagolt fal a gettóról való megemlékezést és az újraéledő budapesti zsidó kulturális élet bemutatását szolgálja. Az öntömörödő betonfalra erősített, kezeletlen acéltáblákon megjelenő, háromnyelvű szöveg az egyedi emlékmű üzenetét mondja el. A középső mezőben a gettó térképe jelenik meg. Ebben kukucskáló lyukak kaptak helyet, amelyekben archív fényképek látszanak, tehát az érdeklődő ember számára a múltat hozza testközelbe. A harmadik rész egy nyersacél tolókapu, amely a parkolóba vezet és nagy áttört feliratokat hordoz. Az alkotás egészén finom ornamentika húzódik végig, amelynek elemei a Rumbach Sebestény utcai Zsinagóga motívumkincséből kerültek átemelésre. Ez a „nem-emlékmű" egyfelől belesimul a hétköznapokba, mégis megállásra készteti a járókelőket napközben ugyanúgy, mint a finom esti megvilágításban.
Kapucinus utcai műemlék lakóház
Tervező: MNM-NÖK (Forster Központ), Garaguly Kinga, Hild Csorba Bernadett
A Vár aljában található leromlott állagú házikó szükséglakások átalakításából született meg. Kiemelkedő értékű az a gondosság, ahogy a régi házhoz hozzányúltak az alkotók, a meglévő lépték megőrzése és annak élővé tétele komoly kihívást jelentett. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy milyen fontos kötőanyag a városi szövet kulturális rétegzettségéhez az időbeni folytonosság. Különösen kiemelkedő, megtapasztalható minőség a részletek kidolgozottsága, példának okáért a belső homlokzaton a lábazat rusztikus faktúrája finom átmenettel hajlik sima vakolt felületbe, a régi fafödém sikeres megmentésével pedig nagyon erős atmoszférát teremtenek az alkotók a belső térben. Példaértékű, ahogy a részletek szerves egésszé állnak össze. Annak ellenére, hogy a bejárás során az épület berendezettsége még nem volt teljes, az építészeti részletek ingergazdagsága kellően sűrű közeget teremtett. Az aktív önkormányzati szerepvállalás remélhetőleg példaként szolgál majd a jövőre nézvést, és növeli a kezdeményező kedvet. Olyan értékteremtésről van ennél az épületnél szó, mely nemcsak anyagi, hanem kulturális jelentőséggel is bír.
Hungaro Control ANS III.– Légiforgalmi irányító központ
Tervező: Zsuffa és Kalmár Építész Műterem, Kalmár László, Zsuffa Zsolt
A Ferihegyi reptér mellett meghúzódva önálló világot jelöl ki a polgári légiközlekedés irányítási központja. Természeténél fogva irodaház, mégis érzékelhetjük, hogy annál itt többről van szó; a repülés közelében lenni még mindig olyan hivatásbeli elkötelezettséggel párosul, melynek ereje átsüt ezen a helyen, a repülés több mint százéves hőskorát idézi. Az épület immár a harmadik bővítési fázis két évtizeden belül. Ennek megfelelően a lehetőség meg lett volna arra, hogy a tervezők gyökeresen újat teremtsenek, példaértékűen ők mégis a meglévő beépítési logika folytatása mellett döntöttek. A homlokzatképzés horizontalitása, anyagválasztása az előd-épülettel nem azonos, arra mégis finoman rímel, így a folytatás kiemeli a korábban megkezdett vonulat építészeti minőségét. Az újítás szándéka a részletek szerkesztettségének szintjére koncentrálódik, az épület alázatos viselkedésével példamutató. Összességében friss szeleken szárnyaló alkotás született Ferihegyen.
Forrás: sajtóközlemény
19:59
Hogy mennyire 2015-ös projektek ezek, ne feszegessük. A kitüntetésükhöz ugyanakkor maradéktalanul egyetértve gratulálok.
Ha már díjnyertesekről írok, nagyon szép, stílusos továbbépítés lesz ez is: http://epiteszforum.hu/bazaltos-boraszat-bovitessel Tömeg, anyag, ornamentika mind tisztelettel alkalmazkodik az előzményekhez, miközben a belső tér mai feladatokhoz illeszkedő hasznossága is egyértelmű.