80 éve, február 2-án halt meg Árkay Aladár építész, festő, iparművész. Tanulmányait a Budapesti Műegyetem építész karán kezdte 1886-ban. Az építész diploma megszerzése után párizsi tanulmányutat tett, majd szakmai gyakorlaton vett részt Bécsben F. Fellner és H. Helmer építész irodájában. Ezt követően, hazatérve Hauszmann Alajos irodájában helyezkedett el, és Kallina Mór építész mellett részt vett a Budai Várban épülő Honvédelmi Minisztérium és Honvéd Főparancsnokság, a Budai Vigadó és a Szent Gellért-emlékmű munkáiban. 1899-ben a Szépművészeti Múzeum pályatervével harmadik díjat nyert. 1913-ban megbízást kapott Budapesten a több tervpályázatot megélt Fasori református templom építésére, amelynek belsőépítészeti munkáit is ő tervezte. Az első világháború éveit követően 1923-ban újabb templomot tervezett a Városmajorban, amelynek stílusa Kós Károlyra emlékeztet s a korabeli finn építészettel mutat rokonságot. Néhány évvel később, 1929-ben épült meg Győr-Gyárvárosi római katolikus temploma, amely modern térhatásával a Városmajori Jézus Szíve Plébániatemplom - amelynek felépülését már nem érhette meg - egyik előképe volt. A második Városmajori templomot, a nagy templomot fiával, Árkay Bertalannal közösen tervezték.
125 éve, február 14-én született Wellisch Andor építész. 1910-ben szerzett oklevelet a Budapesti Műegyetemen, majd Németországban dolgozott Oscar Kaufmann mellett, mígnem 1912-ben apja nyomdokain belépett az ő irodájába, amelyet fokozatosan átvett. Kezdetben elsősorban enteriőröket tervezett, később budapesti villákat, nyaralókat, az I. világháború után nagyobb bérházakat, az Észak-Magyarországi Kőszénbánya Rt. részére több bányatelep lakó-, és kiszolgáló épületeit (kultúrház, templom, iskola, vendéglő stb.) valamint ipari épületeket. Rengeteget utazott, ezért irodáját harminchat éven keresztül Vydareny Iván vezette, aki a tervezési munka jelentős részét végezte.
30 éve, február 20-án halt meg Weichinger Károly Kossuth-díjas építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1976). Oklevelét a Budapesti Műegyetemen szerezte 1920-ban. 1921-től 1944-ig az Országos Iparművészeti Iskola építészeti tanszékének tanára volt. 1945-ben a Budapesti Műegyetem városépítési tanszékén, majd középülettervezési tanszékén tanít. Tagja volt több nemzetközi építészeti bírálóbizottságnak. A két világháború között a modern építészeti vonulatot képviselte, azon belül pedig az itáliai hagyományokat követők közé tartozott. Főbb munkái: a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium, a budapesti Központi Városháza (Kertész K. Róberttel), a gellérthegyi pálos kolostor és a pécsi temetőkápolna.
80 éve, február 23-án halt meg Rerrich Béla építész, kertépítész. Festőként indult, 1898-ban a nagybányai művésztelepen Hollósy Simontól tanult, majd elvégezte a Budapesti Műegyetemet, ahol egy ideig Pecz Samu építész tanársegédjeként működött. 1906-1908 között Versailles-ben és Párizsban kertművészeti tanulmányokat folytatott. 1908-tól a budapesti Kertészeti Tanintézet tanára, majd 1918-1923 között rövid megszakítással igazgatója volt. Számos szakcikket írt a kertművészetről, több nagyméretű park tervezése fűződik nevéhez (Szolnok, Baja, Nyíregyháza stb.). Az eklektikus neobarokk, architektonikus kertstílus kezdeményezője hazánkban. Építészeti fő műve a szegedi Dóm tér kialakítása és körülépítése (1928-30), amelynek klinkertégla architektúrájában az archaizálás modern törekvésekkel párosult.
80 éve, február 24-én halt meg Benedek Dezső építész, aki 1905-ben szerezte oklevelét a Budapesti Műegyetemen, és hosszú időn át az Erzsébetvárosi Polgári Kaszinó elnökeként, valamint a Székesfővárosi törvényhatósági bizottság tagjaként működött.
50 éve, február 26-án halt meg Kismarty-Lechner Jenő építész, építészettörténeti író. Tanulmányait Budapesten végezte, majd működését Hauszmann Alajos irodájában kezdte meg. Ezt követően 1905-ben egyetemi magántanári képesítést szerzett, majd adjunktus lett a Műegyetem építészeti karán; 1915-ben építészdoktori oklevelet szerzett, 1928-tól a Képzőművészeti Főiskola tanára. Nemzeti, történeti stílusban, elsősorban az észak-magyarországi pártázatos reneszánsz műemlékek hatása alatt dolgozott, majd később klasszicizáló stílusban építette többek között a budapesti Rezső téri templomot. Több önálló építészettörténeti kutatáson alapuló művet írt.