A KÖZTI idén ünnepli megalapításának 75. évfordulóját. Ennek kapcsán is beszélgetett az iroda tavalyi évéről, mostani terveiről és a látható generációváltásról Tima Zoltán, tervezési igazgatóval és Peschka Alfréd, tervezési igazgatóhelyettessel Bán Dávid.
Végignézve a 2023-ban megvalósult munkáitokat úgy tűnik, mintha kifejezetten a balatoni régióra és Veszprémre koncentráltatok volna. Véletlenül adódott ez így, vagy ti is csatlakoztatok a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa (EKF) projekthez?
Tima Zoltán: A veszprémi munkánk több elemből tevődött össze. Egyrészt azt a Zöld Város programot valósítottuk meg, amely több magyarországi városban is futott. Veszprémnek különlegesen nagy, kilenc hektárnál is nagyobb egybefüggő zöld területe van a belvárosban. Ennek a magja az egykori Püspökkert (a rekonstrukciója majd a színház felújításhoz kapcsolódóan fog megvalósulni) a Püspöki palotánál, amit az 1990-es évek végén Lázár Antalék tervei alapján alakítottak át városi könyvtárrá. A kert mára kicsit elhanyagolt, alulhasznosított terület. A nyolcvanas évek végén megvalósult színházrekonstrukció sem használta jól a Püspökkert legszebb részét – az egy másik kérdés, hogy maga az átépítés is ellentmondásosra sikerült. Az elmúlt években elkészült felújítási tervünk – kicsit több figyelemmel az eredeti Medgyaszay épületre – épp azokat az anomáliákat teszi rendbe, amit KÖZTI-s kollégáink 1988-ban máshogy gondoltak. Érdekes tapasztalni, hogy akár egy ilyen 30-35 éves távlatban is miként változott meg a történeti épületekkel, városi terekkel kapcsolatos szemlélet. Akkor jónak tűnt, hogy a Püspökkert rovására, félig-meddig a föld alá ássák be a funkciókat, most épp ez fog megszűnni, és a kiszolgáló funkciók a szomszédos – jelenleg használaton kívüli – épületbe kerülnek. Nagyon drukkolunk a városnak, hogy mielőbb legyen forrás a terv megvalósítására.
A Zöld Város programból azonban tavaly már elkészült a Püspökkerthez térben kapcsolódó Erzsébet liget a sétánnyal, valamint az egykori Kálvária domb – a Szt. István szeg – megközelítése a domb körül épült új falsétánnyal és kávézóval. E területhez szorosan kapcsolódik a Pannon Egyetem belső kertje, ami egyébként eddig kerítéssel volt elválasztva a városi területtől. Itt a teljes felszíni átépítés mellett épült egy mélygarázs is, így egyúttal a felszínről kikerülő autók elhelyezése megoldódott. Mindez időben kapcsolódott az EKF-hez, de alapvetően egy ettől független finanszírozású projekt volt. Hozzáteszem, hogy a Kossuth tér rekonstrukciója óta az ilyen szabadtér rendezési projektjeinkben együtt dolgozunk állandó partnerünkkel, az S73 Tájépítész Stúdióval. Ide kapcsolódik még a Balatonfüredi Kongresszusi Központ, ami szintén az EKF-től függetlenül indult el, de a kiállítási területtel már sikerült EKF-es forrásokat is behívni. Emellett, ha nem is volt akkora hírverés körülötte, de tavaly adtuk át még a vitorlásklub épületét szintén Balatonfüreden.
Mik voltak a tavalyi év legfontosabb mérföldkövei a KÖZTI számára?
Peschka Alfréd: Az előző év elején még nem láttuk pontosan, hogy mi mindenen fogunk dolgozni, de aztán elég szépen megtelt az év. A tavaly is úgy indult, mint az idei, hogy egy nappal előbb visszajöttünk a szabadságról, bejöttünk január első napjaiban, és egy pályázaton kezdtünk el dolgozni. A tavalyi év egyik fontos lépése egy irodaház pályázat a BudaParton, amit elnyertünk, és eljuttattunk az építési engedélyig. Az év elején kínálkozott lehetőség arra, hogy külföldre is kacsintsunk: beadtunk két ausztriai kórház és egy idősek háza pályázatot, emellett részt vettünk egy komoly pozsonyi pályázaton egy fejlesztés alatt álló területen kijelölt lakó- és irodaegyüttesre. A szlovák ingatlanfejlesztőnek sikerült olyan vonzóan meghirdetnie a pályázatát, hogy 83 terv érkezett be, így ott szoros a verseny.
TZ: Az, hogy a számos magyar pályázat mellett közép-európai pályázatokon részt veszünk, voltaképpen egyfajta állásfoglalás is arról, hogy a KÖZTI ebben az új, megújult formájában képes a régióban feladatokat megcélozni. Nagyjából három év telt el azóta, hogy a belső átalakuláson átestünk, és úgy érezzük, mostanra működőképes ez az új rendszer. Mi egy közép-európai léptékben is nagy tervező cégnek számítunk komoly szakember potenciállal. Tulajdonképpen mi ezzel a felállással versenyképesek lehetünk, nemcsak Magyarországon, hanem a környezetünkben is, és a jövőben igyekezni fogunk magunkat ebben a körben is észrevetetni.
A pályázatoknál maradva, azért az év vége nagy eredménye volt, hogy I. díjasok lettünk a zsámbéki öreg templom rekonstrukciójára készített munkánkkal. Ez egy rendkívül összetett feladat, és jól látható, hogy a szakmai közvéleményt is felrázta. A folytatás nyilván rengeteg mindentől függ, emellett még sok kérdést meg kell oldani, hiszen műemléki és építészeti kérdések tömkelege merül fel ezzel a projekttel kapcsolatban, de bízunk benne, hogy a folyamat hamarosan elindul, hiszen nagyon jó dolog pályázatokat nyerni, de még jobb a terveket megvalósítani.
PA: Azt azért mindenképpen jelzi számunkra ez a pályázat, hogy az a főleg fiatal, műemléki szakvégzettséggel rendelkező építészekből álló csapat, amelyiknek ugyan már komoly műemlékes tapasztalata van, de ekkora megmérettetésen talán most mentek át először, folyamatosan sikeres tud lenni. A pályázat bírálata szerint is nagyon magas szakmai minőségű munkát nyújtottak be, ami fontos visszaigazolás.
TZ: Ez a csapat, ami tényleg ebben az elmúlt három évben épült fel és erősödött meg, most már túl van a Magyar Tudományos Akadémia felújításának tervezésén, aminek már a kivitelezése is elindult. Emellett pedig vannak olyan kisebb, desszert finomságú munkák, amik elsősorban Kelemen Bálint projektvezető építészhez kapcsolódnak. A szádvári rekonstrukció tavalyelőtt készült el, később aztán Média Építészeti Díjat kapott. Szeretjük ezeket az alapos előkészítést igénylő munkákat, amik bár talán nem annyira látványosak, de mégis közérthető eredményre vezetnek.
Emellett harmadik éve veszünk részt a Market Zrt. Romvándor programjában, ahol folyamatosan kiválasztanak olyan veszélyben lévő romokat vagy romépületeket, amelyeknek a rekonstrukciója sürgető, s ezeket hozzák rendbe. Ilyen módon készült el most az Aszófői templom rekonstrukciója. Ezt szintén Bálint csinálta, és nagyon komoly szakmai sikert ért el. Ennek kapcsán most két másik rommal is elkezdtünk foglalkozni a program keretében Ádándon és Dörgicsén.
A sikerek mellett az évvégét sajnos beárnyékolta egykori igazgatónk Hübner Tibor építész halálhíre. Tibor az 1990-es évek közepétől, közel 10 éven át vezette a KÖZTI-t és rendkívül komoly érdemei vannak abban, hogy a cég sikeresen átvészelte az akkori nehézségeket, és azóta is elismert tervezőirodaként működik.
Egy évvel korábban az akkori évértékelő beszélgetésben arra a kérdésre, hogy milyennek éreztétek a 2022-es évet, azt mondtátok, hogy hullámzó volt. Ahhoz képest milyenre sikeredett a 2023-as év? Valamelyest elcsitultak a hullámok, vagy tajtékok csaptak fel?
TZ: A hullámok a tavalyi évre is átcsaptak, de ahogy a pályatársakkal beszélgettem, ez nem csak minket érintett. A gazdasági nehézségeket az építésszakma mindig nagyon hamar megérzi, a gazdaság lakmuszpapírja tényleg az építészirodákban színeződik el először. Ha gond van, az elsőként nálunk csapódik le, majd a kivitelezőkön, de a gazdasági javulás jelei is nálunk jelennek meg először. Bízom benne, hogy nem elhamarkodott az optimizmusom, de úgy vélem, hogy ez az év talán nem lesz ennyire hullámzó, biztonságosabbnak érzem a talajt, a munkáinkat is jobban előre látjuk.
Az idénre esedékes pályázatokat már említettétek, de milyen beruházások zajlanak jelenleg, minek várható az átadása?
PA: Most számos építkezésnek kell elindulnia. Az MTA felújításának az első ütemén már megjelentek a kivitelezők, és idén kellene elkezdődnie a Pázmány Campus építkezésének is. Tavaly készítettük el a Semmelweis Egyetem elméleti oktatási tömb kettes számú épületének a kiviteli terveit a Thaly Kálmán utcában, ott is az építkezés elkezdésén van már a sor. Több projektünkhöz most készülnek el a kiviteli tervek, és folyik a kivitelezése egy kisebb kollégiumi épületnek az Aga utcában. Zajlanak a kivitelezési közbeszerzések is, ezért azt reméljük, hogy ez egy olyan év lesz, amikor sorban elkezdik megépíteni azokat az épületeket, amiket lerajzoltunk.
TZ: Most pillanatnyilag két nagy kiviteli terven dolgozunk, ami leköti nagyjából a kollégáink felét: az egyik a Pázmány Campus, a másik pedig a kelenföldi intermodális központ. Ez az Őrmezői oldalon épül majd, ahol most az ideiglenes buszpályaudvar és a P+R parkolók találhatók. A parkolókapacitást megtöbbszörözzük, illetve készülnek a végleges buszpályaudvar tervei is. Elindult a szabályozási tervmódosítás, van együttműködés a fővárossal és a kerülettel, így ez most reálisnak tűnik. Nyilván azt nem tudjuk megjósolni, hogy ez mikor fog megvalósulni. A Pázmány projekt közben mindenféle hullámokat vetett, de azt gondolom, sok itt a félreértés, vagy inkább félre magyarázás, a kommunikáción sok múlik. Ezért része a munkánknak az is, hogy nemcsak a rajzasztal mellett kell helyt állnunk, hanem a közmeghallgatásokon is. Nyugodtan mondhatom, hogy ez egy minden szempontból makulátlan, társadalmi hasznosságát tekintve kiemelkedően fontos projekt.
Azért az év egyik legnagyobb kiemelt eseménye mégiscsak az, hogy a KÖZTI idén ünnepli megalapításának 75. évfordulóját. Kevés ilyen nagy múltú iroda működik az országban. Mivel készültök a jubileumra?
TZ: A 66. évfordulóra – ami ugyan nem kerek, de grafikailag jól kommunikálható volt – megjelentettünk egy kétkötetes könyvet, az első 42 év történeti feldolgozásával és a következő 24 évből kiemelve a legfontosabb munkáinkat. Ez a második kötet azóta persze valamelyest aktualitását vesztette, ezért szeretnénk egy új könyvet az elmúlt 30 év „highlight"-jaival. A KÖZTI’75 év programjainak megtervezésébe fiatalabb kollégáinkat is bevonjuk – a részletes programon még dolgozunk.
PA: Mert azt ők is érzik, hogy nagyon fontos a KÖZTI értékeinek megőrzése, az, hogy ilyen nagymúltú, ma is aktívan praktizáló építész tervezőiroda gyakorlatilag nincs jelenleg Magyarországon. Ez az örökség felelősséget jelent, ami néha talán teher is, de egyben biztos alap és lehetőség a fejlődéshez. Nagyon jól érzékelik, hogy megváltozott a világ, valahogy úgy fogalmaztak, hogy a felhőtlen tervezés, és a felelőtlen ingatlanfejlesztés ideje véget ért, az egész iparág legfőbb kérdése a fenntarthatóság kell legyen.
TZ: Emlékszem, hogy amikor mi 30-40 évvel ezelőtt elkezdtük a szakmát, akkor előfordult, hogy az esztétizálás felülírta az észszerűséget. Persze a „szép" jelentése ma is fontos, de nem írhat fölül logikus és észszerűbb érveket, mint például a fenntarthatóság vagy a használhatóság kérdése. Az, hogy milyen pazarlás folyik ebben a kérdésben még néha ma is, az óhatatlanul indulatokat kelt, mert egyszerűen nem engedhetjük meg ezt magunknak. Különösen Közép-Európában vagy Magyarországon nem. Tehát a jövőben kiemelt szempontnak gondoljuk a fenntarthatóság megfelelő kommunikálását.
Milyennek látnátok, miként pozícionálnátok a KÖZTI-t mondjuk öt év múlva?
PA: A KÖZTI most piacvezető Magyarországon, és szerintem öt év múlva is az lesz. Benne vagyunk egy folyamatos fejlődési ágban, amit az elmúlt három év alapján úgy gondoljuk, hogy sikeresnek könyvelhető el. A két évvel ezelőtti interjúban azt mondtuk, hogy dinamikus, de hullámzó a működésünk. Ez a dinamizmus megmaradt és meg is kell maradjon. Fontos, hogy a KÖZTI-ben dolgozó fiatal, tehetséges építészek olyan tudással legyenek felvértezve, hogy ők – mondjuk öt év múlva – még egy fokkal tovább lépve biztosítsák, hogy a cég ezen az úton haladjon tovább: piacvezető legyen itthon, és ha normalizálódik a gazdasági helyzet, egy ilyen magyar cégnek biztos helye legyen a régióban, vagy akár Nyugat-Európában.
TZ: Nyilván azt tudomásul kell vennünk, hogy 5-8 éven belül egy újabb generációváltás lesz, ez a múltban is többször jellemezte a KÖZTI-t. A mostani 35-40-45 éves korosztályban látunk egy olyan erős csapatot, akik szerencsés módon egy időben jöttek össze itt, a KÖZTI-ben, és az ő helyzetbe hozásukkal a kezükbe kerül majd az iroda jövője.
Bán Dávid