2024 TOP 10: A legolvasottabb publicisztikák
Perzsa széltornyok, XII. kerületi szobrok, épületkritikák, az "úgy maradt" kelenföldi vasútállomás, a szegedi Mars tér, vitás kérdések Budapesten és azon túl. Az év végéhez közeledve ismét áttekitettük az idei legolvasottabb publicisztikákat: ezek a vélemények, elemzések, kritikák, történetek foglalkoztatták leginkább olvasóinkat 2024-ben.
10. Kell-e kereszt a Szabadság-szobor talapzatára? Építészeti vélemények
Építészeket kérdeztünk az elmúlt hetekben nagy port kavart, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt kapcsán. Egységesítené a szimbólumok kavalkádját, vagy tovább növelné a káoszt? A szeretet egyetemes szimbólumaként jelenne meg, vagy kirekesztené a nem-keresztény lakosságot? Van, aki támogatja, van, aki ellenzi, és van, aki szerint a legjobb megoldás az egész emlékmű elbontása lenne.
9. BUDAPESTI TELÉREK – gondolatok Rákosrendező kapcsán
A Finta és Társai Építész Stúdió vezető tervezője, Szabó Tamás János infrastrukturális fejlesztéseket, magasházépítést, lakhatási krízist, parkosítást, szabályozást és funkciókeresést érintő szakmai állásfoglalása. “A telér eredetileg egy bányászati kifejezés, mely ‘a hegytömeg zömétől különböző fémekkel telt ér’; esetünkben szerencsésen utalhat arra a korszerű megközelítésre, mely várospolitikai és építészeti szempontjából emeli ki a területet környezetéből."
8. Létünk jelenlegi formája nem fenntartható! Ne bonts és ne építs feleslegesen!
"Az építészet a fenntarthatóságért vívott harcban önmagában, önállóan nem tud megfelelő válaszokat és ezáltal eredményeket felmutatni, mert a jelenlegi létformánk önmagában nem fenntartható. Civilizációnk túlélése egyszerre politikai, gazdasági, társadalmi és szakmai komplex párbeszédek alapján biztosítható" – írja Fajcsák Dénes véleménycikkében.
A 2023 őszére elkészült Normafa Síház bővítésére még 2020-ban írt ki az építtető Hegyvidéki Önkormányzat meghívásos tervpályázatot, amelyet a Hetedik Műterem Kft. és a Studio Konstella Kft. közös pályaműve nyert meg. Az ezt követő tervezési és kivitelezési időszak nemrég átadott eredményéről a tervezők által felkért öt építész, Álmosdi Árpád, Béres Attila, Cseh András, Józsa Dávid és Sztranyák Gergely írtak rövid véleményt.
6. Norvég álom – magyar valóság
Erdős Imre a BME Doktori Iskolájának kirándulása során találkozott a Béres Attila által tervezett kőszegi kabinházzal, amely a szerző meglátásai szerint vitathatatlan építészeti értékei mellett idegen tárgyként jelenik meg környezetében. Ez az ellentmondásos helyzet késztette kritikája megírására.
5. Piac, közlekedés és börtön egy helyen: a szegedi Mars tér története
Szeged éléskamrája osztozik a buszpályaudvarral. A kényszerű társbérletet ugyan kezdetektől többen ellenezték, de a lassan megújuló szegedi Mars tér megmaradt fő neuralgikus pontja épp maga a buszállomás. Honnan indult és merre tart Szeged legnagyobb tere? Bán Dávid írása.
4. Úgy maradt… a 140 éves Kelenföld vasútállomás lassú agóniája
Merész húzással, szinte a senkiföldjén épült meg 1884-ben a Kelenföldi pályaudvar. Megálmodói hittek abban, hogy a vasút katalizátorként hat egy új városrész kialakulására. Elképzelésük bevált, az állomásépület azonban mára szerepét vesztve lesz lassan az enyészeté. Bán Dávid írása.
Ahogy arról október elején az Építészfórum is beszámolt, jövő évben indul az új Nemzeti Galéria építése a Városligetben. Tasnádi György erre reagálva, vitaindítónak szánt írásában kritika alá veszi a tervezett beruházást, valamint alternatívákat vázol fel a Nemzeti Galéria új otthonára.
2. A jó, a rossz és a nézhetetlen - három köztéri szobor a XII. kerületben
Frank György rövid esszéjében három budai szoborról olvashatunk. Kiss Sándor és Vadász György Gábor Áron-emlékművéről, Melocco Miklós, Szénási József és Guth Bence Kós Károly-emlékművéről, valamint Szőke Gábor Miklós Pénzmúzeum (korábban Postapalota) fölé magasodó Csodaszarvasáról. A szerző remek stílusban vezeti végig tekintetünket a három művön, röviden elemezve és egy egyszerű tipológia ("jó-rossz-nézhetetlen") mentén értékelve őket, azért, hogy bölcsen megspórolhassuk azt az időt, amit a nézhetetlen kategória meglátogatására pocsékolnánk.
1. Miért nincsenek itthon perzsa széltornyok?
Itthon tombol a kánikula. Mindenféle hőségrekord sorra dől meg. Kőkeményen igazolódik a felmelegedés ténye. A nyaraink egyre szélsőségesebbek lesznek, ma még 40, de lehet, hogy nemsokára a 60 fok sem lesz lehetetlen. Dr. Rigó Mihály rövid, provokatív cikkében az iráni széltornyok 6000 éves hagyományára kívánja a figyelmet irányítani.
