"A tervezés alapgondolatát az arányos és megfelelő beépítés léptékének keresése irányította Ferencváros erős történelmi beágyazottságú városi szövetében. A rendkívül feszített helyiségprogram integrálása mellett fontosnak tartottuk a meglévőségek kihasználását, a hozzájuk szervesen kapcsolódó bővítés léptékét és milyenségét is ez a vezérelv alakította." A 3Z Építész Stúdió téglahomlokzatos épületegyüttese kiemelt megvételben részesült a tervpályázaton.
Az az adottság, hogy az egyetemi campus épülete egységesen, de mégis két különálló telken valósul meg, kihívást jelentett a tervezés során. Erre és a helyszíni lehetőségekre a dinamikus formálás eszközeivel válaszoltunk: a lendületesen hajló, nagyvonalú ív észrevétlenül kapcsolja össze a két telket. Homorú vonalával, mintegy kitárt kar fordul a tér felé és hívja magához a tanulni vágyókat. Ez a gesztus adja a kompozíció szakrális jellegét is.
Mivel a karok, illetve tanulmányi egységek szervezésében és működésében a program szerint is vannak átfedések, így tervünkben nem törekedtünk ezek tömegben megjelenő elkülönítésére. Az oktatási és a közösségi terek kapcsolatainak alakításában fontos szempont az aktív szocializáció, az egymásra figyelés, éppen ezért, bár a két kar helyiségei egy jól követhető logika mentén tagolódnak, használóik nem szigetelődnek el egymástól. A közös használatú tereknél, az oktatási funkciók közötti puha átmenettel a hallgatóknak több lehetőségük van megismerni egymást, ami az interdiszciplinaritás, új szinergiák teremtése, innováció természetes generálása irányába is elmozdíthatja a formálódó közösséget. /“Együtt erő vagyunk, szerteszét gyöngeség." Wass Albert/
Az épület formálásánál egy felismerhető, ugyanakkor mégsem hivalkodó karakter megtalálása volt a cél. A kortárs épülettömeg léptékében és anyaghasználatában illeszkedő architektúrája mellett a szó szoros értelmében vett KÖZépület kialakítását szolgálja ezen a forgalmi és városképi szempontból is kiemelt fontosságú területen. A közvetlen környezetben fellelhetőek jellegzetes, tégla építészetet reprezentáló épületek. Ezek a nagyon erős, őszinte és karakteres arculati elemek inspirálták épületünk jellemző formanyelvét, anyaghasználatát, a homlokzatok tagolását.
A pályázatban körvonalazott igények előrevetítik az elvárt funkció komplexitásán túl azt a téralakítási stratégiát, mely egyedivé és emlékezetessé teszi a hallgatók, az oktatók, valamint a református közösség számára kialakítandó környezetet, melyet fény-árnyék hatásokat kihasználó plaszticitással, a parkra szervezett térkapcsolatokkal hangsúlyoztunk. Egyik fő törekvésünk, hogy az épületegységet valamilyen tágabb, a környezete felé megnyíló nagyobb együttes részeként alakítsunk ki az itt dolgozók és tanulni vágyók számára.
A bejárati tér és közpark kialakítása az építészeti tervekkel együtt készültek, ahol a burkolt felületek a megérkezés terén kívül a gyalogos útvonalakra redukálódnak a minél nagyobb zöldfelületi arány megvalósulása érdekében. Igyekeztünk egy olyan beépítési javaslattal élni, ami a park felől nézve is inkább visszafogott magassága miatt nem árnyékol le aránytalanul nagy területet a zöldfelületből.
A legnagyobb feladatnak a sportcsarnok optimális pozíciójának megtalálása volt, anélkül, hogy a földszinti térkapcsolat a parkkal gyengülne. Javaslatunk szerint a Kinizsi utcai tömb a délnyugati lépcsőházig való visszabontásával, a védett homlokzat megtartásával, megerősítésével a sportcsarnok közel észak-déli tengellyel kialakítható. A valamikori étterem bejárata a védett homlokzatban megtartásra került, menekülő útvonalként szolgál, illetve rendezvények esetén a terem közvetlen feltárása innen megoldható. A lelátók a tömegből kilógatva, a földszint felett homorú pártázatként kialakított szerkezeten helyezkednek el, amely alatt a kialakuló fedett-nyitott átmeneti tér finoman vezeti a Kinizsi utca felől érkezőt is Markusovszky tér felé.
Bár a Kinizsi utcai bejárat megtartásra került, a fő kapcsolódási pont mégis a park maradt. Az Üllői úti tömb Köztelek utca felőli homlokzatának kibillentése is egy gesztus az onnan érkezők felé, ami az épület „ölelésébe" invitál.
A park irányából szinte érezzük az épület hívását, mely körülöleli a teret, anélkül, hogy ránehezedne. A tér felől érkezve egy a közösségi gyülekezés számára ideális, arénás kialakítású előtéren keresztül jutunk az aulatérbe, ahol hasonló építészeti eszközökkel jelöljük ki a közösség tereit.
A park íves útvonalai az épület dinamikájára reflektálnak. Az újonnan kialakított campus előtti tér tulajdonképpen egy új városi térré válhat, amit az anyaghasználat és a tájépítészeti elemek is erősítenek.
A tömegalakításnál a funkcióhoz képest kevéssé mély traktusok elérése volt a cél a minél fenntarthatóbb kialakítás érdekében. A természetes bevilágítás és szellőzés a legtöbb helyiségben biztosított, a szemináriumi és előadó termek esetében is. A koncepció szerint a megmaradó épületrészbe kerülnek az oktatást támogató infrastruktúrák, az oktatás területei pedig az új építésű részbe, az északi lépcsőház köré az ÁJK, a délihez kapcsolódóan pedig a PE egység területei. Ez az elv nagyjából végigkövethető az épületen.
Az auditóriumok egy többszintes, átlátható lépcsőtérhez kapcsolódnak, mely egyben a közösségi találkozások tere is, itt kialakított leülő arénákkal, illetve tanuló platformokkal. A lépcsős előadók terei részben egymás feletti kialakítással lehetővé tesznek némi szintterület megtakarítást is.
Az új szárny magasságát az Üllői úti párkánymagassághoz igazodva határoztuk meg, mely a park viszonylatában is kedvezőnek bizonyul – naposabb, tágasabb, így itt a negyedik szintre csak a büfé zöldtetőhöz kapcsolódó pavilonszerű felépítménye jelenik meg.
A régi épület tetősíkján, illetve magasságán az új ráépítéssel sem változtattunk a Kinizsi utca felé, viszont megjelenését egyszerűsítettük a párkány felett árnyékoló lamellák mögött meghúzódó teraszsávval, ami így az irodák komfortját is növeli.
Belsőépítészeti koncepciót meghatározó elv az anyagszerűség, a tartósság, hasznosság. Semmi sem öncélú, és minden funkcionális, anyagában természetes, egyszerű megoldások jellemzik, fenntartható, sallangoktól mentes módon- ami összecseng a református szemlélettel. A funkcionalitáson túl az egyszerű, de átlátásokkal játszó térszervezés ad inspirációs hátteret az elvégzendő nevelő oktató munkához.
Részlet a zárójelentésből
“A pályamű egységes tömegalakítású, elsősorban a Markusovszky tér felől homogén homlokzati megjelenésű épületegyüttest fogalmaz meg. Szellemesen vonja egybe homlokzati megoldásával a két különálló telket annak ellenére, hogy műszaki, tartószerkezeti szempontból továbbra is megtartja a két telek – két épület alapvetést. Hangsúlyos téglafelületeivel az Üllői útra, valamint a Kinizsi utcai tűzfalra is átfordul. A Kinizsi utcai szárny zárására javasolt bütü megoldás mind a földszinti íves kialakítással, mind a felső kápolnahomlokzat kereszt motívumával elegáns homlokzatot mutat. A tornaterem elhelyezése alapvetően kedvező, annak elforgatásával nagyobb egybefüggő bejárati zónát és aula teret tud biztosítani a földszinten, ugyanakkor az elforgatás miatt a Kinizsi meglévő épületszárnyból nagyobb részt szükséges elbontani, itt csak az utcai homlokzat maradna meg. A tornaterem felett viszonylag kevés egyéb funkciót helyez el, ez kedvező szerkezeti rendszer kialakítását teszi lehetővé. A kétszintes mélygarázs elhelyezése és a rámpa kialakítása funkcionálisan ideális. Az Üllői út felől nem ad közvetlen gyalogos megközelítést, de a belső funkcionális elrendezése, az oktatási funkciók kialakítása kedvező. A Bírálóbizottság értékelte a pályamunka igényes építészeti részletmegoldásait, egységes tömegalakítását és jó funkcionális elrendezését.“
3Z Építész Stúdió