Szigliget, és az egykor a Balatonnal és mocsárral körülvett hegyen, a Szent Márton-hegyi (pannonhalmi) bencések által alapított vára mindig is fontos szerepet töltött be a Balaton-felvidék életében. Napjainkban a pazar kilátás és a végvári múlt megelevenedése vonzza ide a látogatókat. A felső vár megújult tereiben a korábbi fejlesztési ütemek meglévő kiállítási témáit kiegészítő, a vár történetét komplexen bemutató kiállítást terveztünk. A cél, hogy a sokrétű tartalom számára egységes megjelenést biztosító kortárs eszközökkel jöjjön létre történelmileg is hiteles bemutatás a csupasz kőfalak között.
A vár lakói a megélhetést, s egyben a harckészültséget hosszú évszázadokon át érdemi külső fenyegetés nélkül tudták biztosítani portyázásokkal, köszönhetően a vár sajátos földrajzi helyzetének. A kiállítás témái erre a számunkra is sok meglepetés tartogató, visszás létformára, és a vár alapításának körülményeire fókuszálnak. A számos korabeli leírás, és máig tartó aprólékos régészeti feltárás ellenére a terek egy részének pontos funkciója csupán sejthető, ezért a bemutatás nem kapcsolódik szorosan a korábbi térhasználathoz.
A részlegesen rehabilitált, kis alapterületű, fedett-nyitott terekből adódóan a tartalom termenként egy-egy körüljárható központi installáción elevenedik meg. Csupán ahol a történet megkívánta, és a helyiség kialakítása megengedte, ott kúszik fel a falra a mondanivaló – részletezve, kiegészítve a középpontban álló tartalmat. Fontos volt, hogy az új elemek a maguk egyszerűségében teret, léptéket határozzanak meg – mintha a vár bútorai lennének –, anyaghasználatuk, felületkezelésük által pedig az időjárásnak kitett helyzetben is megfeleljenek, a vár nyers szerkezeteivel párbeszédbe kerüljenek. A tényeket, évszámokat rozsdamentes acél kivágatok fény-árnyék játéka, míg a történeti tartalmat porszórt, nyomtatott acéllemezek hordozzák, melyeket helyenként olajozott tömör fa betétek egészítenek ki.
A legrégebbi, felső vári termeket az építés- és birtoklástörténeti kronológia lakja be: a Bencés-torony földszintjén IV. Béla korának váralapító tevékenységét, felette a birtokosi családok építő tevékenységét ismerhetjük meg a belülről az egyes korszakok építését gombnyomásra kivilágító tömegmaketten. A palotaszárny hosszúkás, boltozott terébe a látogatót a vár kiépítésének fontos pillanatait rögzítő, lineáris installáció vezeti be, ahol ezután a végfalon animációs rekonstrukciók vetítésével elevenednek meg a vár egymást követő építési periódusai.
Átélhető történet interpretációk alakítják a fegyvertár szobáját: térben átellenesen, „farkasszemet nézve" kapnak helyet a támadás és védekezés eszközei, valamint kézbefogható korhű kardok, egy lovagi vértezet, valamint a helyes használatuk és a cselvetések megleshető történetei is színesítik az itt töltött időt.
A középkori lovagi élet pillanatai maketteken keresztül elevenednek meg. A térbeálló installációk infógrafikai felületébe süllyesztett, megvilágított metszetmakettek mutatják be a vár alapvető működésének meghatározó tevékenységeit és műszaki megoldásait. A panelek körbejárhatósága lehetőséget biztosít az angol nyelvű tartalom párhuzamos, önálló megjelenítésére, a témák szabad felfedezésére. A kora-újkori vár jellemző téregységét, a rondellát körüljárható tömbbe integrált metszetmakett ismerteti, míg az installáció falra árnyékként felfutó információs panelja nyújt platformot a vár lakóinak bemutatására.
A végvári időket bemutató szoba kitekintés a Szigligeten is állomásozó, törökkel szembeszálló, balatoni sajka-flotta apropóján a balatoni védvonal erődítményeire. A terem több idősíkot bemutató térképpé válik: a padlón a Balaton egykori kiterjedése és a végvárak rajzolódnak ki, az elemelt felületeken a tó mai formája látható. A fontosabb várak kiemelt posztamensen világító makett formában is megjelennek.
A várnagyi terem grafikai felületei idővonal mentén mutatják be Szigliget korábbi urait, illetve mesélnek mindennapjaikról, a vár katonáinak csatáiról. Janus-arcú kettős életük, a hős hadvezér és a fosztogató rablólovag belső vívódásai fennmaradt levelezéseik által elevenednek meg. A faltól eltartott, kazettákba süllyesztett tárgyfülkékben kapott helyet a végvári lét néhány jellemző tárgymásolata.
Különösen fontos volt számunkra a középkori élet, illetve építkezési és szerkezeti logikák megismerése, melyekre alapozva a kiállítás interaktív elemeinek egy része analóg, mechanikus, a látogató fizikai beavatkozásával lép működésbe. Mindezt rajzolt, rézkarcot idéző grafikai tartalom hozza még közelebb az érdeklődőkhöz, kerek egésszé formálva a szigligeti vár történetét, egykori életét.
Deigner Ágnes, Dombrovszky Zsófia
Szerk.: Pleskovics Viola