A C+S Architects új bírósági épülete Velencében

2012 júniusában fontos lépcsőhöz érkezett Velence egyik régi ipari területének megújítása. A több mint egy évtizede indult projekt legújabb eleme a Piazzale Roma felé néző, rézzel burkolt igazságügyi épület, amely a Carlo Cappai és Maria Alessandra Segantini vezette csapat tervei alapján készült el.

A Velence nyugati részén található, 19. századi dohánygyár (Ex-Manifattura Tabacchi) területe több mint egy évtizede tartó tervezési és építési folyamat eredményeként újul meg. A Velence szárazföldi kapujánál elhelyezkedő, a Piazzale Roma felé néző épületegyüttes sokáig egy zárványt képezett a város egyébként is összetett szövetében. Az 1999-es tervpályázatot a C+S Architects a Studio CM és a Technimont spa irodákkal közösen nyerte meg és velük együttműködve készítette el a terület rendezésének átfogó koncepcióját. A fő cél a terület egységes elvek mentén történő revitalizálása és a megfelelő hasznosítás megtalálása volt. Az egy-két szintes történeti épületek közül az újonnan elkészült bíróság rézburkolatú tömege vonja magára a figyelmet.

Az új épület mérete a Piazzale Roma nagyságához, a teret szegélyező építmények és a tér túlsó oldalán található, Santiago Calatrava tervei alapján 2008-ban elkészült Ponte della Costituzione híd léptékéhez igazodik. Az ötszintes épület belső udvara egy központi teret képez, amely - a meglévő ipari épületekhez hasonlóan - felső megvilágítást kapott. Az öt szint magasságát átfogó, vertikális irányultságú belső átrium napközben nyitott, átjárható. A földszinten található kereskedelmi funkcióknak köszönhetően egyfajta fogadóteret képez az ide érkezők számára, amely továbbvezet majd a jövőben megújuló történeti épületek és a közöttük kialakítandó közterek sora felé.

A főként irodákat tartalmazó új igazságügyi épület egyszerű, archetipikus, kompakt tömeggel rendelkezik, amely a velencei ipari épületek tipológiájának vizsgálatából és a szomszédos parkolóházak sziluettjéhez való kapcsolódás igényéből alakult ki. A Piazzale Roma felé néző homlokzat öt méter szélességben konzolosan előreugrik a főbejárat felett – ennek az óriási árnyéka vízszintes értelemben vizuálisan irányítja az emberek áramlását és tereli a belső tér felé, ahol a lineáris vonalvezetésű főlépcső és látványliftek kapcsolják össze a szinteket. A hangsúlyos építészeti megfogalmazású lépcső párhuzamos a San Marco parkolóház felé néző homlokzattal, így erre az oldalra kisméretű ablakok kerültek, amelyek különleges módon juttatják be a természetes fényt a belső térbe.

Az épület burkolata TECU előoxidált rézlemezekből készült. Velencében réz borítja mind a szakrális, mind a profán rendeltetésű középületek tetejét. Ennél a projektnél az anyagszerűség és a forma az egyben az intézmény funkcióját jelképezi: az igazság palotája egy homogén tömeg, amely felülről megvilágított központi terével hívogatja a polgárokat.

Az építészek mindig anyagokkal és a fénnyel dolgoznak, a felületeket és az anyagokat a fény kelti életre, amely időben változik. Az idő gondolatával való foglalkozás önmagában egy archetipikus cselekedet Velencében.

Az épület 2012-ben az Olasz Építészet Aranyérmét (Gold Medal of the Italian Architecture)  kapta különdíj (Special Prize) kategóriában.

A tervezőktől kapott műleírás felhasználásával fordította: Garai Péter