A gótika hatása az 1950-es évek vasbeton-építészetére - Minoru Yamasaki korai munkáin keresztül értelmezve
Milyen kapcsolatok fedezhetők fel a középkori gótika és a 20. század vasbeton-építészete között? Miben jelentettek inspirációt a katedrálisok a modern építészet számára? Hogyan alakult az adott korokban az épület és a környezete közötti kapcsolat? Pók Enikő tanulmányában ezekre keresi a választ, Minoru Yamasaki japán-amerikai építész munkáinak elemzésén keresztül.
A gótika hatása az 1950-es évek vasbeton-építészetére - Minoru Yamasaki korai munkáin keresztül értelmezve –, valamint épületeinek kapcsolata az építészt vezérlő „kifordított elv" és az ezzel szoros összefüggésben álló, természettel való kapcsolat tükrében
Dolgozatom egy idézettel kezdem: „a 12. századtól kezdve… az ember ismét észrevette a természetet, ezzel pedig együtt járt az a kényszer, hogy valamilyen módon értelmezze is." 1 Ez a gótikában a „racionális magyarázat vágya" 2, mely legfőképp az épületszerkezetek kialakításában, a statikai erők játékát közvetítő támívek, támpillérek és boltozatok használatában jelenik meg. Ám a gótikus katedrális célja, hogy - az ésszerű kialakítás mellett - az érzelmekre is hasson, a stílus építésze „az érzékelés feltételeit alakítja úgy, hogy a valóságon túli illúziója a valós élmény meggyőző erejétől váljon ésszerűvé." 3 A gótikus templom külső szerkezeti rendszerének és színes üvegablakainak köszönhetően kapcsolatot teremt közvetlen környezetével, melyre a 20. században kibontakozó modern építészeti stílus építészei is odafigyelnek. „A természeti, földrajzi környezet, a közvetlen hely a hordozója az építészet műveinek, s egyúttal az építészet is részévé, elemévé válik a tájnak…" 4 Minoru Yamasaki japán-amerikai építész kezdeti munkáit áthatja a természetszeretet, amelyeket az 1950-es évek vasbeton-építészetére jellemző későhistorizálás jegyében, gótikus karakterrel alkot meg.
Elemzésem Yamasaki vasbeton épületei közül a detroiti Wayne State University Oktatási Épület, a McGregor Memorial Konferencia Központ, a Princeton University Robertson Hall csarnok, valamint a Glencoe-i North Shore Congregation Zsinagóga gótikát idéző hatásaira terjed ki. Tanulmányom végén a Pruitt-Igoe épületegyüttest és a World Trade Centert is megemlítem, az építész kezdeti elveit feladó viselkedése és annak negatív következményei miatt.
A Wayne State University Oktatási Épülete 1955-1959 között épült Detroit-ban. A négyszintes épület homlokzata előregyártott vasbeton elemekből áll; földszintje árkádos kiképzésű, a negyedik szint frontját a tervező a homlokzat alsóbb szintjeitől beljebb húzta. A nyílások formailag a gótika lándzsaíves ablakaival mutatnak hasonlóságot, ám ez geometrikusan - háromszög alakú kiképzéssel - jelenik meg, az alsó szinteken szimpla-, a negyedik szinten ikernyílások formájában.
Ahogy az egyik legszebb külső támívrendszerű gótikus székesegyháznál, Le Mans-nál is megfigyelhető, a támpilléreket fiálék zárják le, amelyeknek statikai jelentőségük van. Ám az Oktatási Épületnél a homlokzat függőleges osztásaként megjelenő, a födémből vertikálisan kiálló, megjelenésükkel fiálékra emlékeztető vasbeton elemeknek valószínűleg csak optikai szerepük van - Yamasaki minden bizonnyal ezzel szerette volna erősíteni a gótikus hatást
Az árkádsorok megjelenése a gótikára tehető, a münsteri Prinzipalmarkt utcai homlokzata - hol félköríves, hol csúcsíves nyílásokat tartó - oszlopokra támaszkodik, mely a földszinten a homlokzati síktól visszahúzott utcácskát védelmezi az időjárás viszontagságaitól. A detroiti épület földszinti árkádsora fokozatosan oldja fel a feszültséget a környezet és az épület tömege között, a félig nyitott-félig zárt tér a gótikus bazilikabelsőkkel mutat hasonlóságot: „a főhajót még egy térköpennyel burkolja, tehát a határokat jelző diaphan réteg mögé beállít egy optikai zónát, hermetikusan elszigeteli a belsőt a külső természeti tértől, de úgy, hogy közben rögtön pótolja is a megtagadott természetet olyan mesterséges környezettel, melyet éppen az optikai zóna von a főhajó köré." 5 Míg a gótikában ez a diaphan réteg választja el az épület tömegét a természettől, addig a modern építész megfordítja a rendszert és az árkádsort teszi kívülre - azaz megfordítja a bazilikális elrendezést -, amellyel a természetet a főhajó és a benne található szentély szerepével ruházza fel. A következtetést folytatva, Yamasaki a transzcendencia megélését a külső térnek tulajdonítja, a természetet ruházza fel természetfölötti erővel, ahonnan - Gábriel arkangyal szavait idézve - akár Isten is könnyebben elérhetővé válik.6
Míg a Wayne State University épületegyüttese közül az Oktatási Épület külső jegyeiben hordoz magán gótikus hatást, addig az 1958-ban épült McGregor Memorial Konferencia Központ belső csarnokának kialakításán fedezhető fel historizálás: Míg Franciaországban „A reimsi belső a hossztengely mentén bontakozik ki; egy irányban, sodró lendülettel vezet a szentélyhez… Az amiens-i tér inkább fölfelé tart, kiterjedésében - legalábbis hangulatilag – a magasság a meghatározó." 7 Az épület belső terét látva hasonló szélességi-magassági aránnyal találkozunk, mint az amiens-i székesegyház esetén, azonban míg Amiens esetén a keresztboltozatok vezérgörbéi érik el a magasba törő hatást, addig Yamasaki a hálóboltozatot utánzó vasbeton tartókba helyezett üveggel kelt végtelenített hatást - a boltövek optikai kikönnyítésével. Ebben az értelemben a födémkiképzés az angliai érett gótikus - perpendicular - stílusú Gloucester katedrálissal mutat hasonlóságot, mely „a Parler-műhelyekben megfogalmazott kései gótikus csarnokformát fejlesztette alkotó módon tovább."8
Bár a McGregor csarnok monolit vasbeton pilléres kialakítása szerkezeti tekintetben jóval leegyszerűsített az Amiens-i belső háromszintes - árkád, triforium, felsőgádor - felépítéséhez képest, a tér hasonlóan dinamikusan érzetet kelt, mint az Amiens-i székesegyház főhajójának oldalában álló árkádpillérek sora (a szentély felé tekintve), a főhajó szélességének és hosszának 1:8 aránya miatt. A perspektíva miatt tapasztalható párhuzamos vonalak összetartása következtében és a beeső fények átgondolt használata miatt a tekintet a félköríves szentélykörüljáróra és a szentélyre szegeződik, ezzel a katedrális fókuszpontjává téve azt. „A feltárulás „célra irányított" szervezése nélkül az interieur nem lenne képes arra, hogy kiemelkedjen a hétköznapi létből. Ebben az öntörvényű, transzcendens világban a cél persze nem lehet reálisan meghatározott. A térnek úgy kell hozzá elvezetnie, hogy közben s a végpontjánál is befejezetlenül záruljon teljessé." 9 Hogyan éri el Yamasaki a „befejezetlenül teljes" hatást? A teret a belső csarnokból szemlélve, a külső medencére néző áttetsző üvegfelület használatával az épület enteriőrjét kibővíti a természettel, így – bár fizikálisan megállapítható, hol az épület határa – az optikai trükkel végteleníti a teret, így a gótikus katedrálisok szentélyének helyére ismét a természetet állítja.
Az 1960-ban befejezett, a Princeton Egyetemhez tartozó Robertson Hall csarnoképület megjelenésében első látásra peripterosz elrendezésű ókori görög templomra emlékeztet külső oszloprendszere miatt, azonban Yamasaki - a vasbeton-építészet szerkezeti újdonságait használva - a dór oszlopok helyett gombafödémes pillérrel támasztja alá a második szintet. Ezzel a megoldással a szabályos mértani rendszerből az organikus formák világába vezet minket: az oszlopok úgy nyúlnak a koronázópárkányt idéző szintig, ahogyan a fa törzse tartja a lombozatot. Ám ennek a lombkoronának az ágai az ágas-bogasság helyett szigorú rendben - párhuzamos osztásban - követik egymást, amely a párizsi Notre Dame homlokzatának áttört galériájára emlékeztet. Míg a gótikus katedrálisnál a rózsaablak fölötti szinten lévő, áttört galéria a főhajó és a mellékhajók hármas tagolódásából adódó, függőleges irányultságú homlokzatot igyekszik összefogni, addig erre a Detroit-i épületnél nincs szükség, hisz a pillérek sora egységes képet alkot a homlokzaton. A függőleges homlokzatosztást alkotó balusztrád oszlopokhoz hasonlító kiképzése - sorolásának köszönhetően - mégis a horizontális hatást erősíti, jól ellensúlyozva ezzel a földszinti pillérek erős vertikalitását. A homlokzat többi eleme a gótikus kialakítás helyett - bélletes kapuk, csúcsíves nyílások - mindkét szinten a modernre jellemző, négyzetes ablakkeretezést használ.
A Robertson Hall külső oszlopainak elhelyezését vizsgálva a modern építészet kezdeti törekvéseivel való szembenállást fedezek fel. Le Corbusier a modern építészetről alkotott öt pontjában meghatározza, hogy pillérvázas házakat építsenek, s így a tér belsejében elhelyezett pillérek miatt a homlokzatképzés elszakadhasson a kialakításbeli kötöttségektől. Ezzel a nézettel szemben Yamasaki mintegy „kifordítva" tervezte meg a csarnokot, a modernben használt belső pillérek ezzel az épület határoló falain kívülre kerültek. Az elemzés elején kitértem rá, hogy az épület ókori görög templomra emlékeztet. Köztudott, hogy ezekben a templomokban az istentisztelet nem az épületen belül, hanem a falain kívül, a természetben folyt. Ezzel Yamasaki ismét transzcendens tartalommal ruházza fel az épületet körbeölelő teret.
Minoru Yamasaki Glencoe-i North Shore Congregation Israel Zsinagógája is gótikus hatást tükröz, ám az eddig elemzett épületekhez képest új, organikus formálással. Az 1956-ban elkészült Lambert - St. Louis-i nemzetközi repülőtérnél tervezett vékony vasbeton héjszerkezet tapasztalatait használhatta fel a Zsinagóga tervezésekor, ugyanis „Yamasaki először a héjszerkesztés terén szerez nevet." 10 Az 1964-ben épült zsidó templom boltozata egymás mellé sorolt levelek héjszerkezetéből jön létre, amelyek érintkezés nélkül ölelik körbe a homlokzat lándzsa alakú falait. Ezzel Yamasaki ismét a „kifordított technikát" alkalmazza, azaz úgy hoz létre pozitív formaként a gótikára jellemző, lándzsa alakú nyílásokat, hogy a gótikus ablak szerepét a homlokzati térhatároló fal, a nyílás keretezésének szerepét pedig a modern nyílás tölti be. Ezzel a bravúrral a homlokzat és a héjszerkezet között hagyott üres téren szabadon áramlik be a természetes fény a templom terébe, amely különleges formai kialakításával elősegíti a hívő közeledését a transzcendens élmény átéléséhez.
A zsidó istentiszteletnek helyet adó Zsinagóga funkciójából adódóan egy nagy csarnokból áll. Míg a főfal belülről homogén hatást kelt, kívülről a levél erezeteit mintázó erősítő bordák jelennek meg rajta. A növényi díszítés kisebb mértékben bár, de a gótikára is jellemző: „megtalálhatók itt-ott az oromzatok szegélyét díszítő, azokon mintegy kúszó levelek és a csúcsvégződéseken a keresztrózsák, a belső boltozatok legmagasabb pontján elhelyezett zárókő díszesen kifaragott változatai." 11
A North Shore szamárhátíves kiképzésű földszinti nyílásai a templomhoz szervesen kapcsolódó, tájba ültetett Goodman Amfiteátrumra néznek. Bár a zsinagóga előtt lévő tálszerű mélyedés - az ókori görögök természetbe való építését ismerve - színháznak tűnne, a zsinagóga kiemelkedő falaival „kifordított helyzetbe", amfiteátrum-funkciónak megfelelő pozícióba helyezi, ami az ókorban - a peripterosz templomokhoz hasonlóan - szabadtéri istentiszteleteknek is helyt adott. A nyílások használatának mélyebb értelmezése is lehetséges: „A kapuk, küszöbök és nyílások az egyik térből a másikba való átmenetet jelzik. Rajtuk átlépve az egyén más társadalmi vagy vallási viszonyok közé kerülhet." 12
Korstílus-, és gondolkodásmódbeli átlépést jelent Yamasaki modern várostervezés szellemében megvalósult Pruitt-Igoe lakótelepe. A Pruitt-Igoe 1972. március 16-án végrehajtott felrobbantása Charls Jencks amerikai építész szerint „a modernizmus halála". „Nyilvánvalóvá vált, hogy a hatalmas területeken kibontakozó, kommerciális szemlélettel épített új városrészek, lakótelepek az otthontalanság érzetét keltik, a személyes és közösségi identitás kialakulásának gátjai." 13
Sajnálatosan - emberéleteket követelve - szintén porrá lett az építész által tervezett World Trade Center is - 2001. szeptember 11-én terrortámadás áldozata lett. Homlokzati formálása hasonlóságot mutat a földszinten a gótika csúcsíves nyílásaival, valamint az előcsarnok belsejében is gótikus trifóriumra és felsőgádorra utaló kialakítást láthattunk, de az építész korai alkotásaiban élő lényegi gondolat itt is eltűnt: megszűnt a természettel való kapcsolat. Nincs már „kifordított elv" az épületen, Yamasaki ugyanúgy feladta a kezdeti elveit, ahogy a modern egyik legjelentősebb építésze, Le Corbusier is. A francia építész késői korszakában tervezett Unité’d Habitation „lakógépről" is bebizonyosodott, hogy élhetetlen – bár még a lábán áll, ha kong is az ürességtől.
Yamasaki a Wayne State Oktatási Épület, a McGregor Konferencia Központ, a Robertson Hall csarnok, valamint a Glencoe-i Zsinagóga tervezésekor figyelembe vette az ember és a természet viszonyát. A világos belső téri kialakítások, és az épület tájba illesztése is az ember erős természeti kötődését elégítette ki, mely az evolúció kezdete óta bennünk él. A népesség szaporodása következtében mára nincs elég barlang, ahol élni tudnánk, így lakótömbök épülnek, hogy kielégüljön ugyanaz a szükség: legyen fedél az ember feje felett. Fejlődés - globalizáció - magasházak - lakótömbök - zsúfoltság: fokozatos elidegenedés figyelhető meg mind az emberi kapcsolatokban, mind a környezettől, azonban a természethez való kötődés vágya kitörölhetetlenül ott él minden emberben. Elfojtva, tudat alatt – mint a Yamasakit vezérlő „kifordított elv" –, de bennünk él és hatással van a jövőnkre.
Pók Enikő
BKF - AMI Környezetkultúra Szak
A témaválasztásért köszönettel tartozom Művészet és elmélet tanáromnak, Szilágyi B. András művészettörténésznek.
Hivatkozások
1-3: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980., A gótika építészete, 146-147. old,
4: Vámossy Ferenc: Az építészet története – A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Hely, táj és környezet, 66-68. old
5: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980., A gótika építészete, 147. old.
6: „Az ember soha ne menjen a romok közé! Utcán is lehet imádkozni. Aki az utcán imádkozik, elég, ha a rövidebb imát mondja el." Popper Péter: Ne menj a romok közé! Saxum Kiadó, Budapest, 2008. Hol volt, hol nem volt a világon, 11. old
7: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980., A gótika építészete, 156. old.
8: Csemegi-Tompos E. – Zádor M. – Sódor A., Az építészet története. Középkor. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975., A csarnokszentély, 599. old.
9: Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980., A gótika építészete, 158. old.
10: Vámossy Ferenc: Az építészet története – A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002. Amerikai formagazdagító törekvések, 262. old
11: Gerő László: Az építészeti stílusok. Holnap Kiadó Kft., Budapest, 1998. Gótikus építészet, 62. old.
12: Humphrey, Caroline – Vitebsky, Piers: Építészet és vallás. Helikon Kiadó, Budapest, 1998. Határok, küszöbök és a középpont, 132-133. old.
13: Vámossy Ferenc: Az építészet története – A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002., 289-. old
Bibliográfia
Csemegi-Tompos E. – Zádor M. – Sódor A., Az építészet története. Középkor. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975.
Gerő László: Az építészeti stílusok. Holnap Kiadó Kft., Budapest, 1998.
Humphrey, Caroline – Vitebsky, Piers: Építészet és vallás. Helikon Kiadó, Budapest, 1998.
Popper Péter: Ne menj a romok közé! Saxum, Budapest, 2008.
Szentkirályi Zoltán: Az építészet világtörténete II. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1980.
Vámossy Ferenc: Az építészet története – A Modern Mozgalom és a későmodern. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002.
