A győri kekszgyár egykori raktárépületének újrahasznosítása

A győri kekszgyár területén megúszta az elbontást egy raktárépület, mely jelenleg is újrahasznosításra vár. Szalánczi Donát diplomamunkájában a raktár eredeti vázainak megtartásával tervezett művészeti és szórakoztató központot, mellyel egy újabb példát mutatott be arra, hogyan hasznosítsuk régi épületeinket. Egy új "belső mag" elhelyezésével mozi, rendezvényterem, és egy bár is otthont kapott. 

Téma, tervezési program

Diplomamunkám témája egy új győri művészeti, és szórakoztató központ. Ezt a központot hiánypótló céllal, a művészetek progresszívabb, könnyedebb irányvonalát kedvelők számára hoznám létre. Ehhez a belváros és az egyetem közvetlen közelében elhelyezkedő egykori raktárépület kézenfekvő választás. A komplexumot három különálló, ám részben kapcsolódó funkció alkotná, melyek a következők: mozi, rendezvényterem, bár - és az ezekhez szükséges kiegészítő funkciók. Az összetett használati mód lényege, hogy a különböző termek egymás zavarása nélkül működhetnek egyszerre, együtt pedig helyszínként szolgálhatnak nagyobb szabású rendezvényeknek, filmes, színházi, vagy zenei fesztiváloknak is. Egy-egy ilyen fesztivál „felrázná” Győr kulturális életét. A koncepciót is ennek megfelelően alakítottam ki.

Az épületben kialakítanék egy hangsúlyos központi magot, amely az előcsarnok, közlekedők, és előterek funkcióit foglalja magában. Különleges alkalmakkor ez a tér szolgálhat rendezvényhelyszínként is. Ebből a központi térből lehetne megközelíteni az egyes funkciókat, és ez a tér teremtené meg a vertikális kapcsolatot is az ötszintes épületben. Ennél a térnél lehetőség van izgalmas helyzetek, térkapcsolatok kialakítására is, amely a többi funkciónál a kötött technika miatt nem lehetséges.

A rendezvényterem lenne az komplexum szíve. Ezt a teret úgy alakítanám ki, hogy itt a legkülönfélébb rendezvények kaphassanak helyet. Gondolok itt színi előadásokra, koncertekre, nagyobb bulikra, bálokra, bármire. Ennek érdekében ez egy nagy alapterületű két szint belmagasságú tér lenne, amelyben egy belső térmódosító rendszer segítségével lehetne kialakítani a kívánt rendezvényhelyszínt. A teremben leggyakrabban színi előadásokat tartanának, melyeket a győri egyetemi és amatőr színjátszó társulatok biztosítanának. A komplexum ezeknek a társulatoknak is az otthona kíván lenni.

A mozi két teremből állna, egy lejtős nézőterű, analóg és digitális vetítővel felszerelt 50 fős nagyteremből, és egy 15-25 fős vízszintes nézőterű karosszékekkel berendezett kis teremből. Ebben a teremben csak projektoros vetítés lenne. Ezzel az elrendezéssel jól lehet kiszolgálni a nagyobb nézőszámot biztosító mainstream filmek vetítését, úgy, hogy az alkotói filmek széles választéka is napirenden tartható. Különleges rendezvények esetén a nagyobb moziteremben lehet csendes ülős koncertet és egyszerűbb színházi előadást is rendezni.

Az épületben helyet kapna egy bár is, amely egyrészt a rendezvénytermet is kiszolgálja, de önállóan is működne. A bárhoz tartozna egy kisebb főzőkonyha is, ahol egyszerűbb ételek elkészítésére lenne lehetőség. Ezáltal felszolgálhatnának napi menüt is, ami a komplexum gazdaságos működését segítené elő.

Helyszín elemzés

Sziget városrész, és a tervezési terület szempontjából is fontos lépés volt a Jedlik Ányos híd átadása, amely Szigetet köti össze Révfaluval. Ezáltal a területnek intenzívebb kapcsolata alakult ki Révfaluval és a Belvárossal is. Így a Jedlik híd, Rába kettős híd, Kossuth híd hármasával létrejött egy „kiterjesztett Belváros”, amely izgalmas fejlődési lehetőséget rejt magában.

A tervezési terület érdekes helyzetben van, egyrészt beleesik a városközponti zónába, másrészt még csak pár éve bontották el a kekszgyár épületeinek nagy részét. Ezért úgy gondolom, hogy a megmaradó raktárépület kulturális funkcióval való megtöltése szimbólum lehet, másrészt szükség is van rá, mert a környéken kevés városközponti középület található.

Nem szabad megfeledkezni az egyetem közvetlen közelségéről sem. A Mosoni- Duna túlpartján helyezkedik el a Széchenyi István Egyetem, amely dinamikusan fejlődik a hallgatók létszámában, és az infrastruktúrában is. Egy ilyen egyetem szomszédságában jó helye lenne egy fiatalos alternatív kulturális komplexumnak.

Meglévő épület

Győri kekszgyár raktárépülete
1976
építészet: Benczik Lajos
statika: Nemes József
kivitelezés: GYÁÉV

"A Győri Kekszgyár területe a közelmúltig Győr-Sziget városrészben volt. Itt épült fel 1976-ban Benczik Lajos tervei alapján ez az ötszintes raktárépület. Szokatlan kockaformája (amely egyúttal érdekességét is adja) a helyhiány kényszeréből adódott, csak felfelé terjeszkedve lehetett a szükséges alapterületet kialakítani. A ház főbb szerkezeti elemei előregyártottak. A függőleges tartószerkezet 6×6 méteres kiosztással szintmagas vasbeton pillérek. Ezekre vasbeton gerendák támaszkodnak, amelyek acél-konzolaira “PÍ”-panelek ülnek. A homlokzat előregyártott szintmagas függesztett falpanelekből áll. A 31. Állami Építőipari Vállalat által kifejlesztett homlokzati panel-rendszer nagy népszerűségnek örvendett a korszakban. Több vidéki vállalat, köztük a Győri Közmű és Mélyépítő Vállalat is átvette és gyártotta ezeket az elemeket. A ház „kocka” formáját a lifttorony hangsúlyos jelenléte bontja meg. A nyersbeton felületképzéssel készült, nagyjából 3,5 m x 6,6 m-es torony két hatalmas liftet rejt, amelyek az áruszállítást tették lehetővé – targoncák is kényelmesen elfértek benne. Szerkezete monolit (helyszínen öntött) vasbeton. A deszkazsaluzat mintázata megjelenik a végső felületen is. Érdekes „színfolt” (vagy inkább esetlegesség), hogy a lifttorony a tető fölé nyúló része kissé kiszélesedik, két oldalra mintegy 80-80 cm-rel. Itt található a liftgépház, valószínűleg több helyre volt szükség kialakításához és ezt egyszerűen így oldották meg. Az épület jelenleg használaton kívül van, újrahasznosításra vár." ¹

Telepítés, a kekszgyár területének rendezése

A tervezett kulturális központ a győri kekszgyár egykori raktárépületében kapott helyett, így annak telepítése adott. A kekszgyár területének beépítési javaslata, és a raktárépület környezetének rendezése viszont diplomamunkám részét képzi. A jelenleg szinte üresen álló terülten két új utcát alakítanék ki a környezőek struktúrájához illeszkedő módon. A kialakított két új utca viszonylag keskeny, és hosszan halad elágazás és kereszteződés nélkül. A két utcához kapcsolódóan telkeket osztottam ki a területen, amelyre Sziget városrészre jellemző, sűrű, közel zártsorú beépítési módot határoztam meg. A beépítés magassága földszint + két, illetve földszint + egy emelet. A tervezési területen jelenleg áll még a kekszgyár egykori irodaépülete, és egy földszintes jelenleg túraboltként üzemelő épület. Ezeket még a régi, a kekszgyár által meghatározott telepítési mód szerint helyezték el, így a mostani beépítésbe nem illeszkednek, ezért elbontásra kerülnek.

A tervezett kulturális központ közvetlen környezetének kialakításában legfontosabb szerepe a jelenleg az épület előtt elhaladó Töltésszer utca új nyomvonalra helyezése. Ezt az utat az épület és a töltés közötti szakaszon megszüntetem, és az épülettől nyugatra vezetem el, úgy hogy az új központ körül megfelelő terek jöjjenek létre. A bejárat és a töltés között egy rendezvénytér alakul ki, az új út és az épület között egy ligetes rész, míg az épület északi oldalán egy gazdasági manipulációs tér jön létre. A rendezvénytér a töltésoldalban kialakított lelátóként folytatódik. A tér anyaghasználata fa, illetve előregyártott beton burkolóelem.

Építészeti koncepció

Az építészeti formálás alapja abból áll, hogy a meglévő, előregyártott bordás vasbeton falpanelekből álló homlokzati burkot, és az épület vázát adó vasbeton oszlop-gerenda rendszert megtartom, és ebbe építek bele egy új belső magot. Így az épület három markánsan elváló részre tagolódik. Ezek a következők: külső burok, belső mag, köztes tér.

A külső burok elsődleges feladata az épület jellegének, hangulatának megőrzése. Mivel ez az egyetlen épület, amely a kekszgyárból megmarad, az eredeti, jellegzetes homlokzatával utal arra, hogy itt 120 éven keresztül működött a győri kekszgyár. A külső burok belülről, a köztes térből is látható, érdekes kontrasztot alkot az új belső maggal. Az épület eredeti homlokzata, szinte teljesen megmarad, ezért ez a megoldás anyagi megfontolásokból is kedvező.

Az új belső magban kapnak helyett az új funkciók, a mozitermek, rendezvényterem, étterem-bár, tetőterasz, és ezek kiszolgáló egységei. Az új tömb szervezése racionális, az épület tiszta működését segíti elő. Ennek a magnak a külső, fémlemez burkolata, a régi és az új közötti kontrasztot erősíti. A belső magot alkotó új szerkezeti elemek a meglévő gerendákon nyugszanak, így szerkezeti szempontból az épület racionális. Fontos megemlíteni, hogy hőtechnikai szempontból a létrejövő épület a ház a házban elvet követi, így a belső mag egy hőtechnikailag zárt burok, amelyet a köztes tér, mint puffer zóna vesz körül. Ez a megoldás a gazdaságos működtetést segíti elő.

A közbenső térben főként közlekedő terek kaptak helyet, 1-2 kiszolgáló funkcióval a földszinten kiegészítve. Ez a tér az épület építészeti szempontból legattraktívabb része. Itt kaptak helyet, a lépcsők, konzolos közlekedők, és itt jól látszanak a meglévő, és az új két épületrészt összekötő gerendák is. Ez a tér üvegtetővel fedett, így izgalmas fény-árnyék hatások jönnek létre, továbbá jól lehet itt érzékelni a meglévő, kicsit rusztikus vasbeton falfelület, és az ezzel szemközt lévő új fényes fémlemez burkolat kontraszthatását. Ebbe a térbe csak temperáló fűtés kerül, amely az üzemeltetés szempontjából szintén gazdaságos.

Az épület külső megjelenésében a megmaradó homlokzatok mellett fontos szerepe van a két fő- és gazdasági bejárat kialakításának. Ezen a két helyen eltávolítottam a falpaneleket, és az így felszabaduló falfelületre a vázszerkezet közé üvegezett, illetve fém kapuszerkezetet építek be. Mindkét bejárat fölé az eltávolított falpanel méretével megegyező konzolos előtető kerül. Az a két markáns "felnyitott panel" konzol jelzi az épület funkcióváltását.








Szalánczi Donát

Részlet az opponenciából

Helyes döntésnek tartom a meglévő épület kontúrjainak megtartását, a tömegen belül maradást. Az épület nem válik díszletszerűvé, kényelmesen befogadja az új tömeget, ami csak néhány helyen, jelzésértékűen mutatja meg magát: a bejárati előtető és a tetőn kibukkanó új tömeg, ami messziről jelzi, hogy történik valami - szép megoldások. Annyit határoz meg a terv programként, amit a kubuson belül el lehet helyezni, nem többet és nem kevesebbet. Az új külső térkapcsolatokkal a hely alkalmassá válik szabadtéri programok megtartására is, kifelé terjeszkedésre.

A meglévő szerkezethez az új belső világ jól idomul, a szigorú raszterű, homogén belső világú épületbe egy izgalmas belső kerül, átlátásokkal, fényviszonyokkal és közlekedéssel, új helyzetbe hozva és megérthetővé téve az eredeti struktúrát is, szép kontrasztot képezve az új tömeg eltérő anyagválasztásával. Talán egyedül a kiszolgáló blokk alacsony belmagasságánál kell kompromisszumot kötni. A tervezett épület minden részlete megfontolt döntés eredménye, logikus építészeti következtetések, melyekben tovább él az ipari épületek gondos tervezettsége, nincs felesleges mozdulat.
Különösen örvendetes, hogy az eredeti statikus tervező közreműködésével készült a terv. A szigorú szerkesztettség ellenére a terv és a kialakult épület mégis megőrizte lazaságát és szabadságát, sokoldalú felhasználásának lehetőségeit.

Horváth Roberta



A tervek pdf formátumban letölthetőek a file-ok közül.

1: A győri kekszgyár egykori épülete, moderngyor (2012): forrás